Csodás reggelre ébredtem,

Az ősz illatát s ízét éreztem.

Az ölelőt, az elmúlásét,

rányomva bélyegét a tájra.

Sóhaját hallom én, ha rálépek az avarra.

.Imádott évszakom Ő,

mikor a levél csörrenő,

Mikor számtalan szinével eljön Ő,

mely csodálatos

és melengető.

Kócosra fújja hajamat a szél,

Bele kapaszkodott egy sárga falevél

Talán még menekülne, védené életét,

melyet letépett a fáról,

a pajkos forgószél.

Pörögtek, villogtak  a szines avarok,

mit az őszi szél lopva felkapott,

Ide-oda sodorva,a huzat,

a szobába belopott,

S kacagva rázta meg, a nyitott ablakot.

Céltalanul bandukolok.

Hullanak rám a falevelek.

Lépteimet az ősz kíséri,--és elsusog egy életet.

a kikeletről, az élet fakadásról,

egy csodás gyönyörű nyárról,

az éltető napsugárról,

egy vöröslő bokorról,

a sárguló levélről,

egy elmúló évről,

és a síró fák gyöngyszemként hulló

könnyeiről..

2010-05-11---Eti