Láttam, ahogy szaladnak a fák

Könyves Tóth Enikő képe

Láttam, ahogy a fák szaladnak

Az éj  még védőn takarja a házak árnyait, nemsokára hajnalodik. Olívia óvatosan az ablakhoz lép, a spalettát résnyire nyitja. Az ég szürke, barátságtalan, hallani amint szél kupacokba sodorja a lehulló leveleket. A cserépkályha még meleg. Visszabújik a paplan alá. Sorba veszi kincseit: babáit, akiknek napközben beszámol az iskolában történtekről. A Mama albumát, amibe minden nap rajzol egy-egy képet álmairól. Virágainak hallja a lélegzetét, de ez titok. Szép színes köveit, melyeket az iskola melletti erdőben talált Zoltánnal. Év eleje óta ismeri közelebbről a fiút. Először megijedt, amikor észrevette, hogy kíséri, de nem mutatta félelmét. Zoltán a 3/A osztályba jár, csodálkozott is hogyan áll szóba egy 2/B-s lánnyal. Azóta nagy sétákat tesznek együtt a kiserdőben. Te vagy az első lánybarátom - szólt félénken a fiú. Hebegett valami köszönömfélét, és közelebb húzódott hozzá az elfogadás jeleként. Mindig érdekesek Zoltán történetei a csillagokról, távol élő emberek kalandjairól. Ő jobbára hallgat, még nem meri megosztani lelkének sem örömét, sem bánatát. Hűséget esküdtek egymásnak.
Halkan kinyitja az ajtót. Lábujjhegyen közeledik Apa ágyához. Legszívesebben felébresztené, de ezt úgy sem meri megtenni. Nézi magas homlokát, szemöldökének szép ívét, a nyugodt arc békéjét. Majd holnap megsimogatom - gondolja. Összeszorult szívvel visszamegy a szobájába.
Szinte megbénul Apa szavaitól: Készülj, kislányom elmegyünk, ma bemutatok neked valakit. Hová megyünk és kihez? - kérdezi elkerekedő szemmel. Majd meglátod - jön a kurta válasz. Öltözni szeretne, de kezei nem engedelmeskednek. Jó ideje mozdulatlanul áll kék ruhájával. Tudta eljön ez a pillanat, de most mégis váratlanul éri. Erőt vesz bénultságán felveszi ruháját, megköti fekete lakkcipőjét, haját fehér szalaggal fogja össze. Jól van, ügyes vagy - dicséri Apa. Arca elégedett, tekintete várakozó. Szeme sarkából mosolyt küld felé, ettől kicsit megnyugszik. Keze belesimul Apa meleg tenyerébe. Elvegyülnek az utca forgatagába, az élénken beszélgető emberek közé, jobbra-balra köszöngetnek vagy fogadnak udvarias megjegyzéseket, az időjárásról, közös barátokról. Mindenki ismeri egymást ebben a kisvárosban. Lefoglalják gondolatait a színes kirakatok látványa, az utca pezsgő élete. Szótlanul mennek. Mindig így van ez, nem tudnak beszélgetni Apával, ki-ki a saját világában, csendjében él. Mennyire más volt ez régen, összerezzen a hangra: - Mindjárt megérkezünk.

A ház takaros. Az udvar tisztára söpörve, még virágzik pár rózsa, a bronzbarna levelű bokrok széleit már itt is takarja a napsárga avar. A szigorú nagy barna ajtó előtt azt kívánja bárcsak láthatatlanná válhatna. A csengetésre élénk fiatalos hang válaszol: - Azonnal.
Hosszú barna hajú lány nyit ajtót, haja laza hullámokban terül szét a vállán. Az előszobában áporodott levegő. A falak fehérek, kopott mintás barna szőnyeg fedi a padlót, egy régi asztalon váza, a kerti rózsákkal, ódon könyvespolc. Körülnéz, keresve valamit, amitől bátorrá válhatna. Meglepetésében alig bír megszólalni. Apa picit előretolja, ettől még bátortalanabb.
- Engem Mariannak hívnak, szólal meg a lány. Próbál a lehető legkedvesebb hangján bemutatkozni. Máris indulnak. Mariann gyors mozdulattal nyúl a kabátja után. Apa udvariasan felsegíti, hosszan tartja kezét a lány karcsú derekánál.
Alig veszi észre az utcán siető embereket. Most ketten fogják a kezét, alig mer ránézni Mariannra. Mit tegyen, hogy viselkedjen? Lesütött szemmel nézi a járdát, örül, hogy nem kell megszólalni. A felnőttek között élénk beszélgetés kezdődik. A hangfoszlányok nem érnek el a tudatáig. Minden összekuszálódik a fejében. Nyugalmat erőltet magára. Szeretné önfeledt arccal viszonozni felé irányuló bátorító pillantásokat, sikertelenül.
Belépnek kedvenc cukrászdájába. Finom sütemény és kávéillat terjeng a levegőben. Az egyik szélső asztalhoz ülnek. Kezét végigsimítja a hófehér terítőn. Mariann nagyon szép.
Hangja erős, határozott. Olívia az ablakhoz fordul, az égkékjében úszó felhők mögött pár pillanatra előbukkan a sápadt őszi Nap. Lehunyja szemét, mintha érezné fényében a Mamát.

E naptól minden más. Akár boldogságnak is hívhatnánk. Hétvégéken közös programjuk van Mariannal. Apa is megváltozott, gyakrabban hoz egy szép könyvet vagy játékot. Megpaskolja az arcát mindig, amikor hazaérkezik. Betölti az estéket a zene, keringők könnyű édes dallama, de elmaradnak az esti mesék és a meghitt beszélgetések. Kisbarátja ma először látogat el hozzá. Izgatottan várja, már elkészítette a kakaót és a tegnapi süteményéből is félretett. Kiszalad a kapu elé. Látja a közeledő Zoltánt, aki nagy lendülettel rugdossa a köveket. Közben bólogat a fejével, biztosan fütyörész közben. Zavarban vannak, ahogy belépnek a házba. Olívia megilletődött, de nem mutatja, csacsog, ami nem szokása. Zoltán ámulva hallgatja. Előbb fiús játékokkal játszanak, a gombfocival, és az üveggolyókkal. A malom-játékban Olívia győz. Kárpótlásul megajándékozza a fiút szép bélyegeivel, választhat a színes köveiből, amit nagy becsben tart. Gyorsan telnek e kedves órák. Már tervezik a jövő heti találkozást Zoltánnál.
- Te egy aranyos lány vagy, jól éreztem magam. Szia! - köszön el Zoltán.
Elrakja a játékokat, várja Apát. Meglepetésére Mariannal érkezik. Futó puszival köszöntik, majd együtt készítik a vacsorát. Kedvesek, de képtelen ezt viszonozni, idegen a hangja, ahogy válaszolgat.
- Olívia te már nagylány vagy - szólal meg Apa.
- Biztosan megérted. Mariannal elutazunk, így nem maradhatsz egyedül. Elviszlek holnap reggel egy nagyon szép helyre, ahol jól érzed majd magad a gyerekek között. Ellenkezni szeretne, de képtelen megszólalni.
- Látom, milyen jó kislány vagy, hogy megértesz, köszönöm! Olyan hirtelen öleli, és repíti a magasba, hogy elakad a lélegzete. Az első gondolat, ami az eszébe jut az, hogy megígérte a Mamának, hogy mindig szót fogad Apának. Megköszöni a vacsorát és reszkető lábakkal bemegy a szobába. Mi lesz most? Mit gondol majd Zoltán? Sírása mély zokogásba fullad. Apa hogyan tehette, ezt vele? - kérdezi a néma éjszakában. Miért nem szereti, hisz semmi rosszat nem csinál soha. A reggel még sötétebb, mint az éjszaka, fényességét elhomályosítja a fájdalom. Összepakol pár kedves dolgot, talán a macit, a babát... félig telik meg a kis táskája. Igazán Mamát és Apát szeretné de lehajtja a fejét, nincs mit tenni.
- Nem maradsz itt sokáig, ne félj már annyira - vigasztalja Apa. Hamarosan érted megyek, s újra együtt leszünk.
Apa a buszon szorosan fogja a kezét. Legszívesebben kirántaná a tenyerét. Beszél, vagy mesél, Olívia nem is hallja csak nézi az út mentén eltűnő fákat, mintha ők is szaladnának a holnap elől. Beesteledett. Az épület - ahol megáll a busz - hatalmas. Előtte park, az ablakokon sötét függönyök, minden emeleten egyformák. A búcsú rövid, nem is öleli át Apa nyakát, egyre csak hajtogatja: Édesapa, Édesapa ne hagyj itt!

Először a zajt érzékeli a nagy teremben. A szoba csupa ágy, végében egyetlen asztal, mellette egy szekrény. A gyerekek felülnek az ágyban, bámulják. Szeretne a föld alá süllyedni. Egyformák, rövid a hajuk - nem is tudja hirtelen megkülönböztetni a fiúkat a lányoktól.
Minden szem követi, remegő lábbal a szoba végén lévő szekrényhez lép, beteszi kis táskáját. Közben beszél hozzá egy nő, nem jegyezte meg a nevét, lehet tanár, vagy felügyelő - azóta kíséri miután elvált Apától. Olyan savanyú káposzta szaga van, semmit sem ért a hadaró beszédből. Gépiesen átöltözik a pizsamába, hideg vízzel éppen csak az arca közepét mossa, a törülköző kicsi és szúr. Az ágy közepén egy lyukat érez, a párna kemény.
Nyitott szemmel bámul - szólnak hozzá a szemközti ágyból, nem válaszol. Legalább a macim itt lenne, vágyakozik, de nem meri elővenni.
Egy újabb reggel következik. Lökdösés, ráncigálás, az ebédlő durva székei ahol reggeliznek, a barna kenyéren alig van vaj, a tea ízetlen. Hideg van és szürkeség. Semmire sem bír figyelni, csak Apa hangját hallja, visszhangzik a hazugság: "Szép helyre viszlek". Az iskolai órák után várja a legnagyobb megpróbáltatás, ekkor már üvölt - az olló durván megsérti a nyakát, a földön a szép hosszú haja. Most már teljesen olyan, mint a többi gyerek, aki körülveszi.

Ma este sem jön álom a szemére. Minden értelmetlen, hisz csak kiabál vele mindenki. Valamit tenni kellene, de mit? Holnaptól másképp viselkedem, fogadkozik magában. Hisz velem vannak az emlékeim. Zoltánnak majd minden nap írok levelet, meséket mondok majd ezeknek a gyerekeknek, választok játszópajtást. Lesz értelme a napoknak. Így is történik. Egyre többször veszik körül a gyerekek. Mesél nekik, de leginkább egyedül szeret sétálni az udvaron körbe-körbe. Egy hónap is eltelt már. Igaz, Apa hívta telefonon, de olyan megilletődött volt az igazgatói szobában, hogy szokása szerint csak makogott. Egyformán telik az idő, örömtelenül és szomorúan.

Ezen vasárnapon már elviselhetetlen Apa hiánya. Szívéig hatol a fájdalom. Gyorsan cselekszik. Felkapja a kabátját és egy óvatlan pillanatban kilopódzik az épületből. Nem tudja, hogy merre jár, csak néz jobbra, balra és rakosgatja kis lábait a homokos földúton. Aztán kiér egy sarokra. Kutatva körülnéz. Hol a buszmegálló? Szíve hevesen, de boldogan dobog. Sikerülni fog. Először Zoltánhoz megy, onnan telefonálnak Apáért. Vajon mennyi idő lehet? Megijed, nem ismeri fel a környéket. Most már nem lát a könnyeitől, csak szalad-szalad előre.

Debrecen, 2007. november 8.

 

 

 

femis képe
femis
Offline
Csatlakozott: 2008/07/13

Üh! Nagyon tetszik. Gyermekkoromban sok időt töltöttem egy olyan otthonban, ahova "elhagyott" gyerekeket tettek be Hőgyészen. A nagymamém huga volt ott gondozónő. A lányok, éhezték a szeretetet, törődést. Olyan hálásak voltak egy jó szóért. Ezt az érzést juttatta eszembe. Köszönöm.

Enikő, én folytatnám, mert hiányérzetem van. A témából regény is lehetne.

Femis

prayer képe
prayer
Offline
Csatlakozott: 2008/06/30

Korábbról ismerem novellád.
Már akkor zsigerig hatottak sorai. Azzal a hajvágással keresztet tettél a kislány vállára.
Nagyon megható történet.

prayer

erda
Offline
Csatlakozott: 2008/07/19

Én is meghatódva olvastam ezt a szomorú történetet. Nagyon érdekelne, mi történt a kislánnyal, van-e folytatása a történetnek? Szeretettel: Éva

Zsigai Klára képe
Zsigai Klára
Offline
Csatlakozott: 2008/07/31

Ez csodálatos ahogy leírtad, kedves Enikő, mintha fimet néztem volna!  A kislány helyzetét átéreztem,  nagyon megható, szomorú a történet!

Szeretettel ölellek:Klári

"Adni úgy kell tudni, hogy el is lehessen fogadni.Elfogadni pedig csak azt lehet, amit úgy adnak!" (zsigaiklara)

Könyves Tóth Enikő képe
Könyves Tóth Enikő
Offline
Csatlakozott: 2008/07/27

Drága Izám, jól érzed, kisregénynek indul, köszönöm. Ölellek.


Könyves Tóth Enikő képe
Könyves Tóth Enikő
Offline
Csatlakozott: 2008/07/27

Zoltán kedves, igen hisz ez volt a vizsgamunkám a MIA-án, jó volt idehozni, köszönöm, hogy figyelmedet kiérdemlem. Ölellek.


Könyves Tóth Enikő képe
Könyves Tóth Enikő
Offline
Csatlakozott: 2008/07/27

Kedves erda,

 

szeretném folytatni, köszönöm megtisztelő figyelmedet.


Könyves Tóth Enikő képe
Könyves Tóth Enikő
Offline
Csatlakozott: 2008/07/27

Kedves Klára, onnan ahogy mégis bátorsága van a menekülésre szerettem a jellemét, majd folytatom. Köszönöm hűségedet.

 

Viszontöleleés szeretettel: Enikő


nora képe
nora
Offline
Csatlakozott: 2008/07/22

Enikő igazán öröm volt olvasni, gratulálok, ora

nora

Lyza képe
Lyza
Offline
Csatlakozott: 2008/07/20

Nagyon szép és megható történet!...Gratulálok szeretettel: Puszi: Lyza


Könyves Tóth Enikő képe
Könyves Tóth Enikő
Offline
Csatlakozott: 2008/07/27

Drága Nóra, Lyza köszönöm.

 

 

 


eva képe
eva
Offline
Csatlakozott: 2008/08/30

Kedves Enikő nagyon várjuk a folytatást.

Ölelésem:Éva

Könyves Tóth Enikő képe
Könyves Tóth Enikő
Offline
Csatlakozott: 2008/07/27

Kedves Éva azt hiszem kisregény lesz, de ehhez még sokat kell tanulnom.

Ölellek.


Legújabb irodalmak

Típus Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólássorrend változtatása
Irodalom Telekes Béla: Viszontlátás / Wiedersehen toni 2024/03/28 - 09:43 2024/03/28 - 09:43
Irodalom Rigó Tibor: Egyre kevesebb / Immer weniger toni 2024/03/27 - 08:30 2024/03/27 - 08:30
Irodalom Bertolt Brecht: Der Abgerissen Strick / Az elszakadt kötél toni 2024/03/26 - 08:07 2024/03/26 - 08:07
Irodalom Mucsi Antal-Tóni: Egy hópehely toni 2024/03/25 - 21:18 2024/03/25 - 21:18
Irodalom Torkos László: Kerülöm az embereket / Ich übersehe die Menschheit toni 2024/03/25 - 08:37 2024/03/25 - 08:37
Irodalom Szüry Dénes Tavasz volt akkor / Es war Frühling damals toni 2024/03/24 - 10:01 2024/03/24 - 10:01
Irodalom Kozma Andor: Éji dal / Nachtlied toni 2024/03/23 - 09:02 2024/03/23 - 09:02
Irodalom Gyulai Pál: Hölgyeinkhez / An unsere Damen toni 2024/03/22 - 08:33 2024/03/22 - 08:33
Irodalom Ifj. Téglás Gábor Carmen lugubre / Carmen lugubre toni 2024/03/21 - 10:16 2024/03/21 - 10:16
Irodalom Mucsi Antal: …és egy könnycsepp… / …und eine Träne… toni 2024/03/20 - 08:51 2024/03/20 - 08:51
Irodalom Jakab Ödön: A magvető / Der Seemann toni 2024/03/19 - 08:53 2024/03/19 - 08:53
Irodalom Arany János A tetétleni halmon / Auf dem Hügel von Tetétlen toni 2024/03/18 - 08:22 2024/03/18 - 08:22
Irodalom Lampérth Géza: Torinóban / In Turin toni 2024/03/17 - 10:06 2024/03/17 - 10:06
Irodalom Lampérth Géza Új sírok / Neue Gräber toni 2024/03/16 - 08:31 2024/03/16 - 08:31
Irodalom Krüzselyi Erzsike: Az a csillag / Dieser Stern toni 2024/03/15 - 10:20 2024/03/15 - 10:20

Legújabb hangzóanyagok

Típus Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólássorrend változtatása
Audió Tompos Lilla: Karácsony ambrusa 2019/12/23 - 21:34 2019/12/23 - 21:34
Audió Kék mezőben Góth László 2019/12/14 - 05:58 2019/12/14 - 05:58
Audió Szabó Melinda: Októberi látomás ambrusa 2019/10/12 - 19:26 2019/10/12 - 19:26
Audió Kelvin: Angyalka ambrusa 2019/01/15 - 22:18 2019/01/15 - 22:18
Audió Visszatekintő: Karácsony Pécsett 1918-ban ambrusa 2019/01/02 - 12:54 2019/01/02 - 12:54

Legújabb fórumtémák

Típus Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólássorrend változtatása
Fórumtéma Megszűnt pályázat Markovics Anita 2019/12/31 - 13:41 2019/12/31 - 13:41
Fórumtéma Klapek Gabriella hímezve festő, énekes, zeneszerző prayer 2 2016/11/28 - 12:48 2018/03/31 - 00:43
Fórumtéma 2017. AKÍK Művészeti Pályázat prayer 2016/12/28 - 19:03 2016/12/28 - 19:03
Fórumtéma 2016 évi rendezvények capek 17 2016/01/14 - 11:27 2016/08/07 - 16:47
Fórumtéma CINKEfészek Antológia 6. Szt. Mártonnak ajánlva prayer 14 2016/04/17 - 18:06 2016/07/17 - 12:32
Fórumtéma CINKE klub Gyöngyivel prayer 20 2015/04/17 - 21:42 2016/07/09 - 14:15
Fórumtéma Cinke színdarab Emeraude 1 2016/04/25 - 09:38 2016/04/27 - 08:51
Fórumtéma Szent Márton évforduló pályázat prayer 5 2014/09/28 - 09:49 2016/03/01 - 22:47
Fórumtéma Ötletek, és a megvalósítás. prayer 164 2010/02/05 - 20:51 2016/02/02 - 14:28
Fórumtéma Aktuális pályázatok zsuska 177 2013/02/06 - 11:01 2016/01/26 - 12:16

Legújabb rendezvények

Típus Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólássorrend változtatása
Rendezvény Tavaszi Varázs Fesztivál capek 2019/03/29 - 11:00 2019/04/12 - 12:06
Rendezvény Húsvéti nyusziles az Origó-Házban capek 2019/04/18 - 12:00 2019/04/12 - 12:02
Rendezvény Vidám farsang capek 2019/02/28 - 16:00 2019/03/14 - 12:11
Rendezvény CINKÉK a nagyvilágban - Lélekmorzsák capek 2019/02/22 - 17:00 2019/03/14 - 11:54
Rendezvény Versek Istenről, Hazáról, Szerelemről... capek 2019/01/24 - 16:00 2019/01/16 - 21:40