Üzlet

Sztolár Miklós képe

Közeledett az este. A pult mögött álló alkalmazott idegesen figyelte utolsó kuncsaftját. Végtelen türelme pénzsóvársága ellenére fogyni kezdett, és erre minden oka megvolt. Immár negyed órája tartó diskurzusuknak még mindig nem látta a végét.

Az öltönybe csomagolt, kalapos férfi hosszas gondolkodás után szabadkozni kezdett.

- Félre ne értse, engem nagyon érdekel a kínálatuk, de ugye, nem haragszik, ha felteszek néhány kérdést ?

Hát persze, hogy nem haragudott, ő aztán nem ! Haragról szó sem volt, ő egyenesen a pokolba kínálta a zárás előtt betévedt látogatót. Aztán újra eszébe jutott, hogy ellenőr is lehet, sőt a főnöke is a nyakára küldhette, ez aztán pillanatok alatt észhez térítette.

- Természetesen, nem. Parancsoljon. – mondta, gondolatai azonban más vágányon futottak. – Gondold meg, mit beszélsz, mert a nagykést vágom beléd ! – nézte továbbra is mosolyogva a csenevész emberkét.

- Nagyon furcsák az áraik – csóválta az a fejét, aztán elmosolyodott - Tényleg, a lábat, hogy mérik ?

Az alkalmazott újra elemében érezte magát.

- Az attól függ, melyik részéről van szó. Nálunk körömmel jár a legjobban, de a lábszár sem rossz. Persze, ez attól is függ, hogy csonttal vagy csont nélkül vesszük.

A látogató tovább töprengett.

- És, mi a helyzet a fejjel ?

A pult mögött változatlan volt a helyzet.

- Azt használnod kell, kispajtás – mosolygott az alkalmazott, de nem fejtette ki ez irányú véleményét.

Szakmáját viszont nagyon szerette, így aztán erőt vett magán. Tulajdonképpen örülnie kellett volna, hogy végre találkozik valakivel, akit a részletek is érdekelnek. Ezúttal azonban csalódást kellett okoznia.

- Azzal nem foglalkozunk – zárta le ezt a vonalat üzletfele nagy csodálkozására.

Mikor látta, hogy utolsó mondata milyen hatást váltott ki, azonnal korrigálni kezdett.

- Figyelmébe ajánlom még a vesét, a májat és a lépet. Ilyen kedvező ajánlatot sehol nem fog kapni.

A kalapos férfi szemmel láthatóan elégedett volt. Most már mindent tudott ahhoz, hogy bátran belevágjon az üzletbe. Körülnézett a kihalt helyiségben, majd az egyre fáradtabb tekintetű alkalmazotthoz fordult.

- Akkor, térjünk a lényegre. Köszönöm a türelmét és a részletes tájékoztatást. Teljes körű biztosítást kötök.

- & -

prayer képe
prayer
Offline
Csatlakozott: 2008/06/30

Nem mondom, hogy tökéletesen értettem, de kialakult képeim alapján, a konkurenciát olvastam benne.

prayer

Sztolár Miklós képe
Sztolár Miklós
Offline
Csatlakozott: 2008/07/19

Hogyan kapcsoltad ide a konkurrenciát ? (csodálkozó arc)

prayer képe
prayer
Offline
Csatlakozott: 2008/06/30

Úgy értettem, hogy arra köt biztosítást, de belátom, tévedtem, mert most más felállás van bennem. Mosoly))

prayer

agnes képe
agnes
Offline
Csatlakozott: 2008/07/22

Ha jól értettem a hentesüzletben akart biztosítást kötni,.. hm izgalmas! Mosoly) Szeretettel

Sztolár Miklós képe
Sztolár Miklós
Offline
Csatlakozott: 2008/07/19

Hát, nem csodálom, hogy nem jött le. Mindent megtettem, hogy így legyen. Mosoly Szó nincs semmiféle hentesüzletről, érdemes úgy végigfutni rajta, hogy valóban egy biztosító irodában van. Aztán, ha így is csak a hentesüzlet verzió marad, akkor rosszul csináltam.

agnes képe
agnes
Offline
Csatlakozott: 2008/07/22

Kérlek ne haragudj. Biztosan az én hibám, az én ostobaságom az oka,..a vevőt gondoltam a biztosítási ügynöknek,...mea culpa. Szeretettel

Sztolár Miklós képe
Sztolár Miklós
Offline
Csatlakozott: 2008/07/19

Egyáltalán nem haragszom.Mosoly Nincs miért.Mosoly

femis képe
femis
Offline
Csatlakozott: 2008/07/13

Frappáns, humoros írás. A végén csattan. Méltóképpen bemutattad, hogy munka végén milyen fásult, fáradt tud lenni az ember, még az is, aki szereti azt, amit csinál. Gartulálok.

Femis

Legújabb irodalmak

Típus Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólássorrend változtatása
Irodalom Jozsef Attila: Altató / Schlaflied toni 2019/08/16 - 19:48 2019/08/16 - 19:48
Irodalom Gárdonyi Géza: Mikor a gyermek... / Wenn ein Kind... toni 2 2019/08/09 - 13:47 2019/08/10 - 16:54