Vers és prózaverseny 2012.09.17 - 2012.09.23.

140 válasz [Utolsó bejegyzés]
prayer képe
prayer
Offline
Csatlakozott: 2008/06/30

ermi-enigma versenyfóruma.

A szabályokat, a feladványt hamarosan közöljük.

prayer

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítások mentése” gombbal rögzíthető.
Dóra képe
Dóra
Offline
Csatlakozott: 2012/08/21

Ősz: rendelésre...

 

Gyűrögetem papírom,

Ezt a verset megírom

Még akkor, is ha életem

Erősen veszélyeztetem.

A kritika majd kisöpör,

Cinkétlen telnek napjaim,

Nincs dicshimnusz, virágözön,

Jó ízlést rombolnak soraim.

Lopok hát mástól ötletet,

Míg őszbe merülnek tincseim,

Dilettáns vagyok közöttetek,

Verseitek a kincseim...

Merítek ihletet, ha vertek,

Ha nem, akkor hát azér'...

Gondolataim most megpihentek,

Mint elsárgult, őszi falevél...

 

Jaj, annyira borzalmas, hogy már szinte teszik...Kacsint

 

"Kirohanok a létből anélkül, hogy a fő-fő célt pedzeném...hej, ha elölről kezdhetnék mindent, mindjárt a közepén kezdeném!"

Óceán
Offline
Csatlakozott: 2012/04/23

Megdöbbentő:(   Jó írás, gratulálok!

Óceán
Offline
Csatlakozott: 2012/04/23

Igazságtalan sors...nemtudom, hogy lehet az ilyet től élni...?Szomoru

Óceán
Offline
Csatlakozott: 2012/04/23

Megrendítő, fájó érzések:(  Szép munka!

Óceán
Offline
Csatlakozott: 2012/04/23

Tetszik!!

Óceán
Offline
Csatlakozott: 2012/04/23

Könnyeztem....!  Megredítő..

Óceán
Offline
Csatlakozott: 2012/04/23

A vége nagyon tetszik!!

Jó vers!

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

Vers - 2

Ő s z

Az ősz harap a nyárból utolsó pillanatokat,
bő esőkkel öblíti le a színes falatokat,
faleveleket görget, gyűröget, simít a földre,
a reggeli dérben jövendöl fagyokat a télre.
 
Apró virág halvány, sápadt napfényből merít erőt,
éjszaka lop álnokul nappalból egyre több időt,
nem halott a világ, csak a téli álomban pihen,
hogy majd megújulva, szép tavaszra velünk ébredjen.



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

VERS - PRÓZA - JÁTÉK

Elnézést mindenkitől a kis szünetért, de új formában folytatjuk a "játékot" - Zoli remek ötlete alapján. A továbbiakban heti játékok következnek, minden héten új fórumrész nyitásával. Így könnyebben lesz követhető egy-egy játék. Más is változik: most már nem oda kell feltenni az írást, helyette privátban nekem küldje el mindenki és én fogom bemásolni de csak egy SORSZÁMMAL. Erre azért van szükség mert mindenki szavazhat ott a legjobbakra. Aki nyer azt ZOLI fogja megjutalmazni - egy + szereplési lehetőséggel - és persze az sem mindegy, hogy kis közösségünk elismerését is kivívja az illető. EGY-EGY ALKOTÓ AKÁR TÖBB ÍRÁSSAL IS INDULHAT - MAX KETTŐ LEHET SZEMÉLYENKÉNT VERSNÉL ÉS PRÓZÁNÁL IS. Természetesen mivel én tudom, hogy kinek az írásáról van szó, nem szavazok. Ellenben aki beküld írást annak kötelező szavazni. Aki nem indul alkotással az is szavazhat - sőt kérjük is a szavazatát. A titkosság miatt természetesen a főoldalra csak akkor teheti be az író az alkotást ha már véget ért az adott hét - ellenkező esetben kizárja magát a "versenyből". A résztvevőktől még egyet kérünk: egymás alkotásait véleményezzék, KRITIZÁLJÁK. A kritikákon senki ne sértődjön meg, higgyétek el, hogy így lehet előre-lépni.

Tehát az alapok:
- mindenki nekem küldje el privátban szerda estig az alkotását (több alkotás is jöhet személyenként),
- főoldalra azok ne kerüljenek fel,
- csütörtök-péntek-szombat napokon véleményezze mindenki a mások alkotásait és legkésőbb szombat estig adjon le egy általa kialakított rangsort az első háromra vonatkozóan. Elég ez is: VERS 2-4-7 (ahol a versek sorszámai szerepelnek - én összesítek és beírom a végeredményt, akkor már NÉVVEL jelölve - bárki tudja ellenőrizni, hogy jól csináltam-e. A prózánál ugyanígy tegyetek.
Rendben?
Nos, akkor az első JÁTÉK:

VERS:
Írjatok verset a következő szavakkal:
LOP, PIHEN, ŐSZ, SÖPÖR, ÉLET, GYŰRÖGET, NAP, VIRÁG, FALEVÉL, MERÍT
A téma pedig: AZ ŐSZ - aktuális ugye?
Verstani megkötés nincs, de 16 sornál ne legyen hosszabb. Igyekezzetek az eddig "tanultakat" felhasználni. Legyenek tiszta rímek, legyen "üteme" a versnek, a szótagszámok nagyjából egyformára sikeredjenek, ha lehet kerüljétek a közhelyeket (bár a téma vonzza azokat), hosszú morákban dolgozzatok (jambusok jók ám nagyon), még nem láttam eddig egyetlen hexametert sem - pedig az nagyon szép. Szóval semmi megkötés - csak annyi: ÍRJATOK SZÉP VERSEKET.

PRÓZA:
Itt csak témát adok meg: AZ EMBERI ELESETTSÉG, KISZOLGÁLTATOTTSÁG.
A beküldött írás ne legyen hosszabb egy A/4-es oldalnál. Lehet novella, esszé - bármi. Itt is kezdjük az alapoknál: mint az iskolai dolgozatok: bevezetés (felütés)- tárgyalás (cselekmény) - befejezés (konklúzió).....Bátran írjatok bármit. Egy "költő" legyen otthon a prózában is.

Akkor nagyon jó JÁTÉKOT kívánok mindenkinek. Várom a jobbnál-jobb alkotásokat.



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

Vers 1.

 

Az ősz

 

Langy még a nap, belőle életet
oly szomjazón merít nehány virág;
lenn szél söpör, a faleveleket
ő fentről lopja tőled, őszi ág.

Természet Úr ismét pihenni tér,
megfesti, -gyűri földi kincseit;
itt mindent lassú változás kísér,
s a tél, ha jő, rá hópaplant terít…



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Csillagvirág képe
Csillagvirág
Offline
Csatlakozott: 2012/09/13

Köszi Hubervili, hogy most már mindenki számára egyértelművé tetted, hogy kié ez a vers. Nem volt esélyem sem, de azért jobb lett volna a hozzászólásod nélkül.

szeretettel ölellek

Csillagvirág

 

"akkor lesz itt szép világ, ha égig ér a szarkaláb, és az úton sündisznócska, riszálja a popsiját"

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

Próza - 1

Lecsúszott világ

 

István házassága jól indult, csinos feleség, jó munkahely, két gyermek, úgy érezte, hogy  boldog.


A bajok akkor kezdődtek, mikor eltört a lába és a hosszú táppénz miatt elbocsájtották a munkahelyéről. Pedig a legjobb munkaerő volt a cégnél legalábbis azt hitte, de ezt figyelembe sem vették a főnökei.
A lába rosszul forrt össze, olyannyira, hogy részben csonkolni is kellett, ezért  rokkantnyugdíjas lett,  máshova sem vették fel. A pénz egyre kevesebb volt, neje Katalin is hisztériázott folyamatosan ez miatt, majd esténként kimaradozott. Egyik este azzal állított be, hogy van valakije. István úgy érezte a világ összeomlott körülötte.  Nagyon maga alá került és odafolyamodott, ahová nem kellett volna… Az ital lett magányának, szomorúságának a mentsvára és a sírba eresztő kötele is… Katalin egyik nap azzal állt elé.


  • Elköltözöm és elválok István, viszem a gyerekeket, majd a bíróság eldönti kié legyen a ház. Addig maradj benne, de fizesd a rezsit.


István döbbenten állt a folyosón, mikor az utolsó bőröndöt kivitte az ajtón Katalin. - Mit rontott el? Kérdezte már ezerszer magától, de nyomorult helyzetére gondolt és nem érezte magát hibásnak.

Esténként a kocsmák váltak törzshelyévé, majd nem lett már elég a kevéske rokkantnyugdíja sem.


Egyik reggel levelet kapott,  bírósági idézést a válópere és a gyerekek láthatása miatt, bár a gyerekei nem voltak kíváncsiak rá. Nem számított rá, hogy a neje kap meg mindent – talán mert neki ügyvédre sem telt - mi lesz most vele?  Munkahelye sincs, rokkantnyugdíja felét viszi a tartásdíj. Kikerül az utcára? Sajnos igen… és itt kezdődött életének legszörnyűbb 10 éve, a gyerekeket nem láthatta.  Tudta hová járnak iskolába és sokszor titokban megleste őket.

Megvetés, letaszítottság, kiszolgáltatottság volt  az utolsó 10 év. Lesütött szemmel szégyenkezve túrta a kukákat egy kis kenyérért, egyetlen öröme csak a néha jutó kannás bor. Leromlott az egészsége, ápolatlan, koszos és tetves lett.  Már kihalt belőle a szégyen. Pár évvel később a nyári helyén – egy elhagyatott park két szemetes konténere közé eszkábált, fóliával úgy-ahogy esővédetté tett zugában - két srác rugdosta szanaszét a cuccait. Borgőzős fejjel ordított velük, a srácok rátámadtak és kiabálva rugdosni kezdték miután a földre lökték.


  • Büdös koldus, mit rontod itt a levegőt, húzzál már anyádba, szétverem a fejed - ordították.

 

Folyt a vére és lassan nem érezte súlyát a cipőknek, mikor fájdalmakkal teli felnézett a srácokra és akkor megszűnt a világ létezni, egyik fiú Tamás volt az ő kisebbik fia… Egymás szemébe néztek és halkan csak ennyit mondot:
        

  -  Tamás ezt mért?       - A srácok látták, hogy baj van és elrohantak.

 

Reggel egy koldust találtak vérbe fagyva a parkban, valaki vagy valakik agyon verték.  Két nap múlva a helyi újság nevével együtt közölte az esetet csatolva hozzá a rendőrségi felhívást, hogy nyomravezetői jutalmat tűzött ki a nyomozás során.

 

Egy fiú a város másik végében csak ült az ágyán és könnyes szemekkel maga elé suttogott a csendben:

 

  • Apám! Meg tudsz bocsájtani?  - és hívta a száztizenkettes számot.  Nyomravezető lesz, így döntött.



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

Próza - 2

Gyermeki álom

Édesanya a kenyeret sütötte. Nyújtózva pislákoltam még. A kishúgom a bölcsőben még jóízűen aludt. Édesapám egy nyomdában dolgozott, ő tartotta el a családot.

  - Ébredj kicsim! Elkésel az iskolából. – nézett rám mama.

 - Ébren vagyok már anya! Ma lesz az utolsó tanítási nap, mert 2 nap múlva karácsony! - ujjongtam egy tíz éves kislány örömével.

- Igen! Nagyon jó lesz! Majd együtt sütjük a mákos bejglit és a Jézuska hozza majd nekünk a karácsonyfát! – nevetett édesanya.

- Hoz nekünk majd ajándékot: nekem egy nagy babát és mesekönyvet, a kis húgomnak kissapkát és egy macit, édesanya neked egy szép ruhát, apának pedig új kalapot. – ábrándoztam örömmel, nevetve édesanyámnak.

- Jól van kicsim, de most gyorsan öltözz fel. A tízóraidat elkészítettem: szendvics és alma. Menj, mert még elkésel. – nógatott kedvesen.

Felvettem a nadrágom, meleg kötött pulóverem, és szép piros csizmám. Odamentem a lavorba készített tiszta vízben megmostam az arcom, megfésültem barna hosszú hajam. Beraktam a tízóraimat a táskába, megittam a reggeli kakaómat, puszit adtam anyának és elindultam az iskolába. A nap gyorsan telt el. S boldogan ujjongtunk, mikor a tanár néni kimondta azt a szót: vakáció!

Másnap süteményeztünk édesanyával: mákos bejglit, és mézes figurákat sütöttünk.

Mindnyájan boldogan vártuk a Jézuskát.

Eljött a várva várt este, a hó is leesett, fénye beterítette a csillagos eget. Karácsonyeste szokáshoz híven, szép ruhába öltözve, együtt a templomba a karácsonyi szent misére mentünk. Onnan hazaérve, tátott szájjal álltam, mert a Jézuska a szobába karácsonyfát hozott. Alatta a sok ajándék, mind reánk várt. Volt alatta: sapka, maci, baba, mesekönyv, édesanyának szép ruha, édes apának, pedig egy új kalap, Minden mit kívántam a Jézuskától ott volt.

Álmomban! Arra ébredtem fel, hogy a fűtetlen szobában nagyon fázok.

- Asszony!! Megjöttem! Hozz vacsorát! – kiáltotta egy hang, és az nem volt más, mint az én apám.

        Kinyitottam lassan a szemem, orromban még éreztem a frissen, sült kenyér és bejgli illatát. Ránéztem a dióval, selyempapír díszített fenyőágra, összekulcsolt könnyes szemekkel imádkoztam: Édes Jézuska! Nem kérek ajándékot, ne hozz nekem babát, mesekönyvet sem kérek, csak boldogságot, szeretettet és egy karéj kenyeret adj nekünk.

Kinéztem  a csillagos égre, melyben legfényesebben egy csillagként egy kisgyermek imája szállt.



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

VERS-PRÓZA-MINDENKINEK

CSAK HA FELKERÜLT MINDEN BEKÜLDÖTT ANYAG SZERDA ESTIG UTÁNNA ÍRJON VÉLEMÉNYT MINDENKI, ADDIG NE.

CSÜTÖRTÖK REGGELTŐL SZOMBAT ESTIG VAN RÁ IDŐ ÉS AKKOR KELL MAJD SZAVAZNI IS MINDENKINEK.

KÖSZÖNÖM.

IMRE



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

Vers - 3

barnabyy - Nyárutó

Még meleg bársonnyal gyűröget ráncokat a nyár
paplanján, tengernyi zöldnek
lopva csókot ezernyi virágra-rögre...
Mézzel telnek, duzzadnak szőlőszemek
s a napsugarak, simogatnak, mint bársony neszek .
Boldogan bólint száz, s ezer virág… szirmaik,
mint hálás tekintetek, intenek, érintenek...
A gondolat, még bút, nem söpör a földre.
Ám az ősz, már a kertek alatt jár,
zizzen -szisszen megannyi falevél
s a csábos , könnyűléptű nyár
megpihen. Erőt merít, majd újra éled,
ha várod a jöttét, s mint tarka szárnyú lepkét
engeded, ha újból menni vágy, mert ilyen az élet…



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

Vers - 4

                         Őszi szél

 

Most még nyár tüze lopja csókját könnyel a tájra
Jó kedvvel néz, gyűröget hajnali csendbe madárdalt
Ó- arany színben tündököl nap szeme fára, virágra
Éled a lomb-levél trónusán tengere zöldnek
Megmerít abból kék-szinü álmot, így lepihenni
tér, falevél sír; elsöpör szél fia nyári világot?...
Ősz szele Ő. Ismered már, megleled, mindig e tájon,
Őrzi a szépet, átölel, úgy szeret, hogy sose fájjon
élete ősznek… tél dere,hóval küldi pihenni…



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

Vers - 5

Őszi liezon...

 

Csókot lop még a nyár
ág hegyén. Napsugár
táncot jár, falevélt
szellő ráz, úgy zenél.
Bársony tűz, méz a nap
fényt merít, szárnyra kap
szél söpör,kergetőz'
bekopog, itt az ősz…
Ködpaplant gyűröget,
még ily ‘allűröket!
Sóhajtott száz virág,
hajlongnak intenek,
szirmokat hintenek...
Könnyeik hullanak;
lesz- e még újra Nap,
az élet majd szárnyra kap,
hoz tavaszt, álmokat,
nyíló vadvirágokat…?



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

Vers - 6

Őszi hangulat

Hűs hangulat gyűrögeti a lelkemet,
a nap az égboltra tétován tereget
sugarakat, az ősz lopakodik lassan ,
az élet lép tovább minden pillanatban.

Emlékké enyészik a nyár, a gondolat
merít majd belőle szerelmes sorokat,
elillant virágillat őszi dalt regél,
szél sziszeg, az ágtól válik a falevél.

Pihenni készülnek a kopaszodó fák,
lehullt lombjuk a földön mond ódát,
elmúlást szavalnak az erdők, a kertek,
siratnak nyarat, avarban a csendet.

Hűs hangulat gyűrögeti a lelkemet,
szürke köd jár benne, halk eső csepereg,
bármit elsöpörhet a végtelen idő,
nem sajnál sohasem senkit és semmit ő.



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

Vers - 7

Nyár után

Lopott pillanatokban fény hull az arcomra,
őszi napsugár merít a gondolatokba,
szelíd szelek szárnyán száll a fakó falevél,
a fáradt füveken megpihen, álmot remél,
virágszirmot söpör léptem a kopár kertben,
az elmúlás ködös képet gyűröget bennem,
az élet örök vándor, mindenkor megy tovább,
csak szívemben őrzöm a nyár lángoló dalát.



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

Vers - 8

Elmúlást üzenő

Mit gondolsz te ősz,
hogy félresöpörsz
tarka faleveleket
és kezed gyűröget
szürke felhőt, ködöt,
a nap is elköltözött,
virágszirmokat lopsz,
leszüretelsz lombot,
s jön a tél utánad,
pihennek a vágyak,
majd a tavasz merít
életet, álmot megint
fényből és melegből,
aztán kibomlik a nyár,
mit testem-lelkem vár,
s utána ismét te jössz,
az elmúlást üzenő ősz.



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

Próza - 3

 Árván

Újra kinyitott az iskola kapuja, vidám gyerek sereg lépett be rajta. Nyári élmény a szívükben, sok vidám nap, a táborozás tüze, új szerelmek, mind-mind bennük él még. Kis elsősök izgatottan, kíváncsian, még édesanyjuk szoknyáját fogva, a tanító nénire várnak.
  Tanító néni belép, hellyel kínálja a kicsiket, és a szülőket. Szeretettel köszönti őket, és barátságosan elmondja az iskolai követelményeket.

    Mama! Pisilni kell! – súgja félhangosan egy kisgyerek.

Tanító néni rá mosolyog, inti, menjenek.

Hét év telt el, nyolcadikosok lettek.

Kicsengetnek.

A folyosókon mindenki jön és megy, iskola rádióból disco, gyerekeknek telefonjából rap, és hause zene szól.  Tanáriban is kávé szünet. Mesélnek egymásnak, ki hol, mikor, kivel volt üdülni, sátorozni, táborozni, nyárvégén következő évet együtt megbeszélni.
Első nap így telik el, lazán, és jókedvűen. Kicsik a szülőkkel, a nagyok vagányan, nagy mellénnyel a többi gyerekkel.

- Osztály vigyázz! – a 8.a osztály hetese az osztályfőnöknek, Ági néninek jelentett…
   
 - Köszönöm a jelentést, üljetek le. – mosolygott a tanárnő.

Végig nézett „kis tanítványain”, büszke volt rájuk.
Beszélgettek és meséltek, örültek egymásnak. Tudták ez az év emlékezetes marad számukra, az utolsó együtt töltött év, utána mindenki elkezdi az új diák éveit valahol máshol, egy új iskolában.
Tanultak sokat, együtt buliztak, félévkor eljött a pályaválasztás is.

- Kati?  Te a fodrászatot jelölted be ugye? A jelentkezési lapod kérem, írasd alá légy szíves holnapra a szüleiddel! Köszönöm! – mondta az osztályfőnök.
 
- Péter? Te festőnek jelentkeztél a Déri-be…. Egy pillanatra megállt a mondanivalóval...
 
- Igen, tudom, a nevelő Julika nénivel aláíratom. Semmi baj, tanárnő ne érezze magát kényelmetlenül. Már megszoktam... – válaszolta Péter, de a szemében megbújó szomorúságot a tanárnő is észrevette.
Nagyon sajnálta fiút! Kora ellenére Péter szinte felnőttként gondolkodott. Mindig is érezte, hogy ő másabb, mint a többi állami gondozott gyerek, s nagyon sajnálta, ha észrevette, vannak akik a helyzete miatt gúnyolják. Tudta ez egy életre megbélyegezi.

    Elég, ha az orvosnál az asszisztens megkérdezi tőle: anyja neve? Ezzel egy fájó sebet szakít fel. Nincs anya, aki szeretettel magához öleli, s ha kell élete árán is megvédi. Anya nélkül nőni fel lehetséges, de más ember "születik".



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

Próza - 4

Csillagok fénye

 
 
A csillagok fénye általában kellemes emlékeket ébreszt fel. Szép szerelmek, boldog pillanatok jutnak eszünkbe. Ha azonban ezek a fények a könnyekben tükröződnek...

Közel negyven éve történt. Egy májusi este, úgy kilenc-tíz között. Nálatok voltam /másod-unokatestvérek voltunk?... jól tudom?... hmm... sose voltam tisztában az ilyen titulusokkal.../. Ültünk kinn az udvaron, Te egy padon én a favágó rönkön. Szép este volt. Csillagfényes ég, lágy meleg szellő, a természet neszezett köröttünk. Megnyugtató világ ölelt magához bennünket és befogadtuk ezt a világot.

Akkor még nem tudtam semmit sem!

Akkor még nem értettem semmit sem!

Akkor még talán Istenben is hittem!

Karodban kicsi lányod. Talán egy-két év körüli volt. Pici tündérke. Nem volt álmos. A maga módján csacsogott, kicsi kezével a hajad húzta, arcod simogatta, rád nevetett, az orrát az orrodhoz dörgölte, felkacagott mikor mímelted a prüszkölést. Ha egy irodalomkritikus "olvassa" a "képet" azonnal giccsnek nyilvánítja. Nekem nem az volt.

Emlékszem, ahogy magadhoz ölelted és végtelen szeretettel halkan dúdoltál neki dalokat és "meséltél". Talán nem tudom már szó szerint idézni, de valahogy így hangzott.

/Hiába vett körbe a világ, hiába voltam én is ott, Ti csak ketten léteztetek, Te és Ő, Ő és TE... sajnos nincs más kifejezés erre... pedig nem két lény voltatok... eggyé váltatok... együtt léteztetek/

-"kicsi lányom nézd a csillagokat... ott laknak az angyalok. Ott fönn édes pici angyalkák játszanak egész nap. Vidámak, nevetnek és soha nem lesznek felnőttek. Soha nem fáj semmi nekik, mindig egészségesek... és mindig tortát esznek... és nem mondja nekik anyuci, hogy - nem szabad, mert ártalmas! És mindent a kezükbe vehetnek, még a könyveket is bekenhetik csokival!! Tudod picikém, nem kell keserű gyógyszert bevenniük, nem kell a szurikat érezniük. Látod azt a fényes, nagy csillagot? Ott lakik biztosan Szent Péter. Ő egy nagy szakállú, morcos öregember, de a szíve aranyból van. Meglátod, mindig megsimogatja majd a fejecskéd, és ha nem látják a többiek ad puszit is arcodra. Amott meg arra északon, az a kék fényű apró csillag biztosan a télapó bolygója. Ott tartja a rénszarvasait, és mikulás napján elindul a világba telis-teli ajándékokkal. Emlékszel? Ő hozta neked a sok finom csokit és azt a nagy tigrist is, amivel alszol a kiságyban. Jézuska nem tudom hol lakik... ha létezik egyáltalán ...

/ezt furcsán, szinte szemrehányóan mondtad/

... nézd azt a fehér sok-sok csillagot... ami szinte egy hosszú, kanyargós útnak látszik... úgy is hívják, hogy tejút. Ott játszanak az angyalkák. És ott nem baj, ha elesel, nem ütöd meg magad, bárányfelhők vesznek körbe, vigyáznak rád. Az angyalok látnak mindent onnan fentről, minket is... engem is.

Tudod pici lányom, akik korán az égbe költöznek, azokból születnek az angyalok... Isten világának legszebb teremtései... én-kicsi-angyalkám... én-édes-szép-kicsi-angyalkám..."

 

És mondtad... mondtad... mondtad. Pici lányod már jólesően szuszogva aludt a karodban, de TE mondtad tovább, szinte már csak magadnak. Szemed furcsán fénylett. A csillagok fényének véltem.

Akkor még nem tudtam semmit!

Akkor még nem értettem semmit!

Akkor még talán Istenben is hittem!

Emlékszel Muci erre az estére?

Évtizedek óta nem láttalak, nem hallottam hírt felőled, de ma már tudom, hogy az az este, éjszaka soha nem múlt el, reggel nem kelt fel a nap.

Élsz itt a földön, de a lelked a csillagokban.

Egy pici angyalra vigyáz féltőn, aggódó édesanyaként.

 

Pár hét múlva tudtam meg, hogy leukámiában meghalt édes pici lányod.

Ma sem tudom elfogadni. Ma is a csillagok fényét látom a szemedben és csillagok "fénylenek" az én szememben is.

 

Akkor még hittem Istenben!



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

Vers - 9

Pihen a nyár

Ághegyen pihen a nyár hosszasan,
nyújtózik egyet még utoljára,
levelek hullnak földre hangtalan,
színek fakulnak most már halványra.
 
Ősz-ráncokat gyűröget szorosra,
tavaszra újra életet merít,
vágy-csókokat lop később titokban,
melyet a szerelemmel egyesít.
 
Fakul a nap fénye, már szomorú,
virág-illatot söpör az estben,
visszatér majd a napfény-koszorú,
de most falevelet gyűjt serényen.



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

Próza - 5

  Hat hónap a halálig

  Az elmúlt két hét rohanásban, stresszesen telt, csak telefonon hívtam, szokás szerint naponta háromszor. Úgy tűnt, minden rendben.

Anyák napján gyönyörű virágcsokorral mentünk hozzá, ijesztően sápadt volt. Mondtam, sürgősen kell egy vérvétel. Megnéztük, több mint egy éves a laborlelet ....

Betegszállító viszi a kórházba, vizsgálatok és eredmények. Vért kap, még és még, vér és vér...

Végre az arcbőre színesedik. Behív a sebész a szobájába, holnap megműti anyámat. Muszáj ! A daganat a nyelőcső után a gyomorszájnál van, rosszindulatú, szerinte tempósan növekszik, el kell távolítani a gyomorral együtt. Mondja mit, miért, hogyan, esélyek.... talán, de nem tudni... Beszél, beszél, tűnődök, hány húszezrest lát bennem, én egy diplomás hentest látok..... és félek ...

Kihozom anyukámat másnap a kórházból, viszem másik városba, másik sebészetre. Mosolyog végig az úton, beszélgetünk, gyönyörködünk a zöldellő nyárban, tájban. Műtét után az ismerős sebész főorvos tapintattal, de tárgyilagosan tájékoztat. Kivették a daganatot, a gyomor kétharmadát, a maradékkal összehozták a nyelőcsövet. Lenne esély, lenne, csak ... sajnos ... sajnos a műtétnél vált láthatóvá... ezt nem lehetett tudni... sajnos áttét van .... a máj... nem tudni... meddig élhet....nem tud jósolni... ha megerősödik, talán a kemo... meglátjuk...

Gyönyörűek anyám kezei, még így is, agyonszúrkálva, makulátlan fehér bőrén, karján, kézfején most lila foltok... Nézi a kezeit, szomorú, hogy a lakk lekopott a körméről és a haja sincs rendben. Nevetek, most először látja a könnyeimet, mióta elkezdődött a rémálom, mert ez nem, nem lehet igaz! Itt fekszik, két infúziós állvány, négy palack lötty, katéter, pisizacskó, másik truttyos zacskó, mellétől a szeméremig felvágva, harmadnap a műtét után, a döglesztő meleg kórteremben és zavarja a rendetlen körme,  frizurája. Törölgetjük az arcát, masszírozzuk a hátát, lábát, megmossuk a protkóját, megfésüljük a haját, megigazítjuk az ágyneműt. Kéri, hogy cseréljem le a pelenkát, mielőtt elmegyünk, mert rendesek a nővérek, de nagyon sok a dolguk és a pelus is kevés a kórházban, spórolnak. Mondja, ne haragudj kislányom.... Ó, anyukám, haragudni ? Bármit megteszek, bármit.....te is megtettél mindig mindent .... Meglátom a bőrén a vörös rózsákat, sebeket, felfekvés. Rohanok a nővérekhez, pénzt osztogatok, hozatok felfekvés elleni matracot, kenőcsöt, másnap már patikai csomagokkal megyek és pénz... pénz ...Két hét múlva jövünk hazafelé. Még mi vár ránk, hogyan lesz és meddig... félek....életemben nem rettegtem így .... valami csodában reménykedem... mert nem.... ne ....

Anyám nem tudja, hogy rákos, lehet, sejti, de nem beszélünk halálról. Örül, hogy itthon van, a saját ágyában. Fogy napról napra, hiába az infúziók, megetetem, kihányja, mondja, ne haragudj kislányom... Tiszta pizsama, huzatolás, peluscsere, mondja, köszönöm. Soha nem panaszkodik, csak fogja egyre vékonyabb kezével a kezemet és kérdezi az unokáit, az üzletben mi újság, hogy vannak a barátnőim, az élet érdekli.

Alig látom az utat, beindítom az ablaktörlőt, tiszta hülye vagyok.... ömlenek a könnyeim....

Átvészelünk még két tüdőgyulladást, anyám egyetlen szóval nem panaszkodik, csak az bántja, ha gorombák a nővérek, pedig mindig mondja, elnézést.... és köszönöm... bocsánat... és köszönöm... ne haragudjon... és köszönöm....

Ijesztően sovány. Iszonyú, tehetetlenül látni, ahogyan felemészti a gyilkos kór. Napok óta nem beszél. Már nem tud, vékony karjával integet, miután megölelem, megpuszilom, elköszönök tőle. Nem tudom, mit kérjek az Istentől, hogy még tartsa életben ..... vagy .... nem... nem gondolok rá... nem akarok... 77 éves, de hatvannak néz ki, szép az arca, selymes, gyönyörű a bőre, csillog a gesztenyebarna szeme, benne a rendíthetetlen szeretet .... a legjobb, legdrágább ember a világon ...

Hajnali fél 3, csörög a telefon. Rohanok, mentő, sürgősségi. Zihál, remeg, szeme rémülten ugrál, nem tudom, megismer-e még ... érzem, hogy most először mondja anyám, hogy fáj... kéri, segíts kislányom.... és én nem tudok... ne haragudj anyukám... bocsáss meg.... Elküld az orvos, nem maradhatok ott mellette, hiába könyörgök ....

Óránként telefonálok, már csak azért imádkozom, hogy ne szenvedjen és vele lehessek az utolsó percekben. Bezárom az üzletet, átvitték a belre, hörögve kapkod levegőért, nyújtja felém karjait, némán néznek szemei ... megfeszül teste egy utolsó, hatalmas görcsben, még rám néz szomorúan... suttog a tekintet...  ne haragudj kislányom .... és kialszik a fény meleg, barna, csodaszép szemében...

Szorítom élettelen kezét, belefehérednek az ujjaim.... Elaludt... örökre ....



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

blue képe
blue
Offline
Csatlakozott: 2008/07/14

Ha ez vers- és prózaverseny, akkor minek egymás művét kritizálni? Arra nem elég a másik fórum? Itt me lenne, ha csak értékelnénk, mondjuk 1-5-ig. Jó én nem szóltam semmit, úgysem írok mostanság...díjazom a fórumot, legalább olvasok. pussz: Mosoly

Nem lenne úgy jobb, ha minden héten valaki adna egy témát és arról lehetne írni, majd 3 nap áll a rendelkezésre, hogy értékeljük számokkal, mely lehet titkos is, de amúgy az egész lehet névtelen és csak Te tudnád, hogy kinek a műve, aki a legtöbb pontot szedte össze az nyer. Mosoly

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

Vers - 10

Őszi este

Hűvös az este…lelkem kereste
az ellopott nyár aranyát.
Virágom, világom, életem,
őszi ökörnyál szövi át…
Lopok a tegnapból, merítek
némi kis hangulatot,
mit a gondot kisöprő napsugár,
fényeivel átitatott.
Falevél avaron elheveredve,
nyári fotóim gyűrögetem,
már csak a bánat pihen meg,
otthagyott, hűlt helyemen…



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

Próza - 6

Dóra - Fehér köpenyforgatók

 

- Nyugi kicsim, nem lesz semmi baj…Bocsásd meg nekem, hogy ennyire aggódom, de te vagy az első pocaklakóm, annyi mindent meg kell még tanulnom anyaként. Nagyon megijedtem, amikor otthon úgy éreztem, hogy elindult a magzatvíz. Most már jó kezekben vagyunk, szerencsénkre pont az az orvos ügyelt, aki már első látásra szimpatikus volt nekem és azonnal eldöntöttem: rá bízom magunkat. Megnyugtatott, szó sincs burokrepedésről, a méhszáj viszont kinyílt, pihenni kell, pár nap múlva kicsit elbódítanak bennünket, a műtét után hazamehetünk, és két hónap elteltével boldogan egymásra kacsintunk…

Emma így nyugtatta önmagát, és a pocakjában rugdalózó kicsit, aki megérezte, hogy valami megváltozott, édesanyja addig nyugodt szívverése inkább már dübörgés volt, vészes előhangja valami nem várt, sorsszaggató tragédiának…

Teltek a kórházi napok, és Emma a tapasztalatlansága ellenére is nagyon jól érezte, az orvos nem elég alapos. Megpróbált tőle különféle vizsgálatokat kicsikarni, az ultrahang szerint a „magzatvíz mennyisége átlagos”, a laboreredmény is negatív lett, már nem mert újabb kérésekkel előállni mert a doktor a legutóbbi alkalommal emelt hangon rárivallt:

„hagyja már abba a hisztériázást!”

Ólomlábakon vánszorgott az idő, de végre eljött a főorvosi felülvizsgálat időpontja, ilyenkor minden műtétre váró beteget kiterítettek az orvosi gárda elé. Emma felfeküdt a vizsgálóasztalra, a fehérköpenyesek köré gyűltek, az orvosa elmondta a diagnózist, a nagy tudású professzor pedig hozzáfogott a vizsgálathoz. Miután befejezte, gépszerű hangon odafordult a többiekhez:

„magzati részek a hüvelyben, holnap megindítjuk az abortuszt…”

Emma semmit nem értett. Miről beszél ez az ember? Mi az, hogy magzati részek? Mi az, hogy abortusz? Hiszem már a 28. hetében járt a terhességnek…és egyáltalán: neki miért nem mond semmit?

  • Főorvos úr, nem lesz kisbabám? – kérdezte túlvilági hangon…
  • Nem.

Ennyi telt a magas érzelmi intelligenciával megáldott professzortól és máris kérte a következő beteget. Emma nem tudta hogyan sikerült letántorognia az emeletről a földszinti kórterembe. Szemét, arcát könnyek borították, semmit nem látott. Görcsösen megkapaszkodott, ujja hegyén kiserkent a vér, piros csíkokat hagyott a fehérre meszelt falon.

Az orvosa leült az ágya mellett a kórteremben, arcán már nyoma sem volt az elmúlt napokban tapasztalt lekezelő fölényességnek. Nem mert a fájdalomtól összeomlott nő szemébe nézni…

  • Emma…a magzatburok szétrepedt, az összes magzatvíz elfolyt. A kicsi vállal előreesett, a karja a hüvelyben lóg…Holnap reggel infúzióra kötjük, nagyon nagy a fertőzés veszélye, el kell indítani mesterségesen a szülést…

Emma elfordította a fejét, képtelen volt bármit is mondani, már nem akart sem látni, sem hallani, de legfőképpen érezni, mert ami belül szaggatta az olyan mérhetetlen fájdalom volt, amit addig még sosem érzett. Az orvos elsomfordált, ketten maradtak a kórteremben. Ő, és a  csöppség a pocakjában:

„Drága picim! Ez az utolsó, együtt töltött éjszakánk…Bocsáss meg nekem, hogy nem tudtam jobban vigyázni rád! Annyira szeretlek, hogy bármit megtennék az életben maradásodért! Alkut kötnék istennel, kifordítanám sarkaiból a földet, de sajnos tehetetlen vagyok. A születésed egyben a halálodat is jelenti, talán meg sem foghatlak majd, nem ölelhetlek magamhoz.” – és akkor fejébe ötlött egy gondolat. Az orvos azt mondta, a kicsi karja belelóg a hüvelybe. Tudta, hogy ezzel csak ronthat a saját helyzetén, de azzal is tisztában volt: ez az egyetlen és utolsó lehetőség, hogy megérinthesse a gyermekét. Pici, selyembársony ujjacskákat érzett, amik megmoccantak amikor megsimította őket. Nem létezik a földön összességében annyi könny, amit azon az éjszakán elsírt. Egy percet sem aludt, ki akarta használni a hátralévő közös idejük minden pillanatát.

            Másnap reggel elindították a szülést, egy teljes napig vajúdott infúzióval a karjában az ágyhoz szögezve, mire a fehér köpenyes gárda belátta, hogy egy keresztben fekvő gyermeket nem sikerül természetes úton világra hozni. Emmát elaltatták, császármetszést alkalmaztak, a csöppséget rohammentő szállította intenzív koraszülött osztályra. Hat napig élt. Emma nem láthatta, a fertőzés miatt antibiotikumos kezelést kapott, a kórházban kellett maradnia. Nem maradt más csak egy urna, egy márványtábla, és egy puha érintés, apró gyermekujjakon



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

Vers - 11

 

Ősz
 
A nap lassan megpihen fák árnyékában
A nyár emléket lop, őrzi jövő nyárra
fák levelei új ruhába öltöznek
pirosra, sárgára, zöld köpenyt cserélnek.
 
A virágok utolsó szirmukat bontják,
Magjukat féltik, a földre le is szórják.
Hogy jövő nyáron ő új életre keljen
 nyár színe, szivárvány színeibe keljen.
 
Nővére az ősz, vállát megveregette,
megdicsérve munkát, magához ölelte.
Boldogan a szép nyár még sok sikert akar.
Az ősz munkálkodik, mindent avar takar.
 
Aztán lomhán végig nyújtózik a tájon
Leveleket gyűrögetve az avaron
Barátai, testvérei: tavasz, tél,nyár
Tőlük merít erőt, velük rá egy év vár.



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

Blue....csak azért, hogy foglalkozzunk egymással...tanuljunk egymástól....nem verseny ez...csak egy játék...

..ha van javaslatod valamilyen más formára akkor azt mond el Zolinak...bizonyára megfontolja és ha jó akkor át is alakítja a játokot....addig teszem azt amit rámbízott....de szívesen átadom másnak ha neki jobbak az ötletei....kéred?...

amint látod titkos szombat estig, hogy ki-mit írt....tehát addig névtelen is minden...csak én és a szerző tudja ...én pedig nem szavazok...

szép estét



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Csillagvirág képe
Csillagvirág
Offline
Csatlakozott: 2012/09/13

Vers 10

Az az Ősz...

Későn jött abban az évben

a nap fénye volt az élet,

loptam neked időt! Pihenj!

Meríts erőt, legyen hited!

 

Gombát szedtünk, tanítottál,

meséltél nekem Nagyapám!

Mutattad az őz lábnyomát

és a vaddisznó dagonyát...

 

Mára elhervadt a virág

nélküled múlik a világ,

hideg szél söpör az utcán,

falevelet gyűrögetek némán....

 

"akkor lesz itt szép világ, ha égig ér a szarkaláb, és az úton sündisznócska, riszálja a popsiját"

mandolinos
Offline
Csatlakozott: 2012/04/07

Most 11 vagy 12 vers érkezett be tegnap éjfélig? Valamennyit osztályozzuk 1 és 5 közötti jegyekkel? És a beérkezett osztályzatokból számított művenkénti átlagok sorrendje alapján lesz a heti eredmény (nyertes) meghirdetve? Nyilván minden beküldőt érdekelni fogja a maga helyezése is... Szóval, hogyan történik majd a szavazás? Aztán majd beletanul mindenki...

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

Mandalinos....csak 11 van eddig mert Csillagvirág maga rakta fel amit nem lehet...az nem hivatalos

és nem 1-5 között kell pontozni, hanem az 1-3 helyezettet kell kiválasztani a szavazónak..

például (de ez csak példa).

Versek sorrendje: 4-8-5

az első helyezett kap 3 pontot, a második 2-őt, a 3. pedig egyet...ezt összesítem...(tudja mindenki ellenőrizni)....és amikor kialakul a végeredmény akkor jelennek meg a nevek és a végeredmény..

a prózáknél ugyanez a módi...

mindenki egy-egy hozzászólásként adja le a voksát...

jó lesz így?

 



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

hubervili képe
hubervili
Offline
Csatlakozott: 2012/07/20

Szia,

én az enyémet sehol nem látom már második napja,pedig elküldtem neked privátban,ahogy kérted..

..hubervili..

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

Vers - 12

Még Veled...

 

Loptam neked időt, hogy még pihenj,
meríts belőlem erőt és hitet,
elkésett az Ősz abban az évben,
a nap fénye maga volt az élet.

Gombát kerestünk és tanítottál,
az életről meséltél Nagyapám!
Mutattad az őz pici lábnyomát,
vaddisznó miért csinál dagonyát,
ficánkolt,keresi asszonyát,
sündisznócska kutatja otthonát,
félve láttam rókapár nyoszolyát....

Ma már elhervadt minden virág,
nélküled fájdalom csak a világ,
hideg, rideg szél söpör az utcán,
falevelet gyűrögetek némán



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

HUBERVILI....sajnos nem kaptam tőled semmit. Volt másnál is, hogy nem jött át, de aztán csak megérkezett. Nem tudom mi történt. Talán az ami nálam is régebben, hogy a küldés kocka helyett az előnézet kockát nyomtam meg és már léptem is tovább. Azzal még nem lett a levél elküldve. Zsuskának szólok, hogy estig várunk rád és nézzen utánna mi történhetet. Mi okom lenne, hogy ne kerüljön fel a versed? Örülök, ha végre a "fiúk" is beszállnak a játékba.

Szóval mindenképpen fel fog a versed kerülni azt garantálom. Két nap még így is marad a szavazásra.

 



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Bakos Erika képe
Bakos Erika
Offline
Csatlakozott: 2012/02/14

Szia Vili!

Sajnos én előszőr ugyanígy jártam. Nem kapta meg Imre!

Ezért is írok, mert lehet Te is abba a hibába estél, hogy az adatlapján keresztül küldted neki a levelet.

Új üzenet írására katt, ott keresd ki ermi-enigmát és így küld el!

Bocs, hogy belekotyogtam!

Szép napot : Erika

"Akinek hite van, mindene van, s akinek hite nincs, semmije sincs."

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

Vili...ezt a levelet kaptam Dóritól, olvasd el:

2012/09/20 - 08:14

Szia! Látom, Vilinek is akadtak problémái...Először - még délután - úgy küldtem át neked, hogy a nevedre kattintottam, és ott kiválasztottam a privát üzenetet. A vicc, hogy meg is jelent a továbbítottak között. Szerintem az lenne a megoldás - bár bocsánat, mert ez neked okoz többletmunkát - hogy amikor megkapod az írásokat, akkor visszareagálsz a beküldőnek egy Ok-al...



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

Vers - 13

       Az első virág

 

pergő falevelek közt
pihen a nap
ősz söpör az utcán
surrog az avar a talp alatt
méla hangulat lop percet őszülő erőnkből
életet merít a múló idő
kalapot gyűröget a keskeny arcú halál
jön az ősz..az ŐSZ jön
a dacosan kelő
hideg reggelekre lanyha nappalok
mogorva emberekre kabátok s kalapok
hová..hová tart ez a világ
mikor hajt ki újra
az első virág



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

Vers - 14

Ősz

Tavasztól, nyártól lop az ősz színeket,
féltőn apró virágokat dédelget,
a halovány napból merít még erőt,
nappalból éjbe pakolja az időt,
faleveleket gyűröget gondosan,
a hallgató csendben pihen, álmosan,
talán elmereng az élet értelmén,
tisztára söpör mindent tél elején.



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

MINDENKINEK - VERS-PRÓZA

Több írás már nem kerül fel. Apróbb zökkenőkkel talán megoldottam az első hetet. A tapasztalatok alapján a jövő héttől valószínűleg csak egy-egy vers és próza küldhető majd be, de erről majd Zoli fog dönteni.

Most már "szabad a gazda". A Csillagvirág által feltett (általa Vers-10-ként jelölt) verset hagyjátok figyelmen kívül a többit pedig lehet véleményezni, kritizálni. Ne sértően hanem segítően. Nem kötelező véleményt írni, de akkor jó egy játék ha mindenki játsza. A vers vagy próza "válasz" kockájára kattintsatok és úgy írjátok meg amit akartok.

Ellenben szavazni - legalább is a beküldőknek - kötelező, de szivesen vesszük a "kimaradók" szavazatait is - sőt - várjuk azokat.

A szavazás módja:

Két rangsort állítsatok fel. Egyiket a versekre a másikat pedig a prózákra. Külön hozzászólásként küldjétek be szombat éjfélig. Így képzelem el és így is kérem:

Példa:   Vers I. - 4-es számú, II. - 1-es számú, III. - 7-es számú (ez csak példának van...nehogy ezt írjátok már....magatok válasszatok...:DD...)

Próza I. - es számú.....stb....

Ha valaki nem érti akkor kérem hogy privátban keressen meg vagy írjon az üzenőfalra.

Köszönöm az aktivitásotokat.



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Óceán
Offline
Csatlakozott: 2012/04/23

Tetszik a keret.) Van hangulata..gratulálok!Mosoly

Óceán
Offline
Csatlakozott: 2012/04/23

Tömören szép:) Gratulálok!

Óceán
Offline
Csatlakozott: 2012/04/23

Szép! Versenyen kívűl nálam döntős lene.)

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

a GYŰREGET szót kellett volna használni...de még ez elmegy...a "langy" nekem furcsa.....amúgy grat..szép munka....Mosoly



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

MEGDÖBBENTŐ történet...remek próza...a végén igazi katrzissal.....régen olvastam iylen jó nevellát....itt még az idősíkok keverése is nagyon elfér....

komoly grat...Mosoly



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

SZÉPEN érzékeltetted, hogy csak ÁLOM a szép és jó.......igazi befejezés egy novellának a drámai végkifejlet...picikét azét túl érzelmesnek találom...bár ha egy gyermek gondolatait fogalmaztad meg akkor pedig nagyon jól csináltad.

grat....Mosoly



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

HMMMM...túl sok a jelző....Mosoly



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

BÁRSONY ..ÉLET.....kétszer szerepel...nem szép a szóismétlés....ettől eltekint az egyik legjobb vers...

gratulálok....



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

JÓÓÓÓÓÓ.....tetszik, hogy a sortörések nem törik meg a vers "ritmusát"...

gratulálok...Mosoly



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

REMEK...mint egy dal.....szinte kedve van az embernek dúdolni...

gratulálok..Mosoly)



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Legújabb irodalmak

Típus Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólássorrend változtatása
Irodalom Hogyan is fejezzem ki? Lyza 4 2008/07/20 - 08:36 2008/07/20 - 20:19
Irodalom Aratás előtt erda 6 2008/07/19 - 23:02 2008/07/20 - 23:33
Irodalom Vágyköntös blue 8 2008/07/20 - 19:41 2008/07/21 - 09:54
Irodalom Mennyit érsz nekem? Lyza 6 2008/07/20 - 06:17 2008/07/21 - 21:38
Irodalom Életem Lyza 4 2008/07/20 - 06:15 2008/07/21 - 21:41
Irodalom Mint megbúvó Lyza 2 2008/07/21 - 21:35 2008/07/21 - 21:49
Irodalom Van kiért... blue 8 2008/07/21 - 10:20 2008/07/22 - 06:52
Irodalom Valamit kellene... blue 6 2008/07/22 - 12:51 2008/07/22 - 13:38
Irodalom Erdő mélyén ki talál? Kerekesné Varga... 7 2008/07/21 - 06:58 2008/07/22 - 13:43
Irodalom Ha újra kezdeném blue 10 2008/07/23 - 06:40 2008/07/23 - 12:56
Irodalom Igazságtétel Sztolár Miklós 4 2008/07/22 - 23:46 2008/07/23 - 15:05
Irodalom Nyárfavirágok András 6 2008/07/22 - 13:05 2008/07/23 - 15:46
Irodalom Alisca Kerekesné Varga... 6 2008/07/23 - 07:47 2008/07/23 - 18:13
Irodalom Hiánytalanul Mülléder Mária 8 2008/07/22 - 13:08 2008/07/23 - 22:27
Irodalom Varázslat agnes 4 2008/07/24 - 10:44 2008/07/24 - 14:30

Legújabb hangzóanyagok

Típus Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólássorrend változtatása
Audió Karinthy Frigyes Előszó Petz Teri 1 2008/07/20 - 18:56 2008/07/20 - 19:35
Audió Szemendei Ágnes - A kő varázslata agnes 1 2008/07/29 - 08:39 2008/08/01 - 07:00
Audió Credo Verséneklő Együttes - (Bodnár Éva verse) - Szülőföld erda 14 2008/07/21 - 00:08 2008/08/01 - 14:31
Audió Standovár Ágota - Jónás Tamás: A tiszteletről Standovár Ágota 3 2008/07/30 - 15:03 2008/08/02 - 15:37
Audió Kováts Péter>skorpio - Mikor már skorpio 2008/08/09 - 15:22 2008/08/09 - 15:22

Legújabb fórumtémák

Típus Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólássorrend változtatása
Fórumtéma Hangosversek tokio170 5 2008/08/14 - 11:12 2008/09/04 - 05:24
Fórumtéma SMS-versikék blue 2 2008/09/26 - 13:04 2008/10/22 - 16:04
Fórumtéma Idézetek, bölcsességek blue 30 2008/07/23 - 13:33 2008/10/29 - 19:56
Fórumtéma Vers tamiska 2008/11/02 - 10:19 2008/11/02 - 10:19
Fórumtéma Helyesírás blue 2 2008/07/21 - 07:06 2008/11/11 - 18:11
Fórumtéma ANTOLÓGIA szerzői lemondó nyilatkozatok Anonymous 35 2008/10/27 - 13:12 2008/11/15 - 18:56
Fórumtéma CINKEfészek Antológia 2008. vázlat (javítható november 15-e 24 óráig) prayer 39 2008/11/10 - 19:43 2008/11/16 - 00:55
Fórumtéma gubanc versei (kommentek nélkül) prayer 82 2009/02/12 - 11:01 2009/02/23 - 15:18
Fórumtéma 2009 Radnóti év femis 22 2009/01/24 - 10:12 2009/02/27 - 14:42
Fórumtéma Világválság - Országcsőd prayer 32 2009/03/06 - 23:21 2009/03/27 - 09:23

Legújabb rendezvények

Típus Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólássorrend változtatása
Rendezvény Kiállítás és irodalom prayer 2008/07/13 - 08:50 2008/07/13 - 08:50
Rendezvény Emlékeztető prayer 2008/07/18 - 19:27 2008/07/18 - 19:27
Rendezvény Író-olvasótalálkozó prayer 2008/07/22 - 20:33 2008/07/22 - 20:33
Rendezvény Greenpeace, irodalom, festészet prayer 2008/07/28 - 22:19 2008/07/28 - 22:19
Rendezvény CINKE program - 2010Pécs projekt prayer 2008/07/31 - 22:47 2008/07/31 - 22:47