1. helyezett próza:

1. helyezett vers:

Vers-1 dreaming58 – Jókedvre derítő
Vers-2 siktár éva – Szüret
Vers-3 Bakos Erika – Istenek vére
Vers-4 ermi-enigma – Ősz-takaró
Vers-5 Gemini – Csók lesz
Vers-6 Mandolinos - Október, szüret, must, bor és – humor…
Vers-7 barnabyy – Szüret
Vers-8 hubervili – Veres lé
Vers-9 Dóra – Koma nóta
Vers-10 Dombyné Szántó Melánia - Szüret

Próza-1 siktár éva – Az első csók
Próza-2 Bakos Erika – Gyerekszerelem
Próza-3 Dóra - Szemüvegen át
Próza-4 ermi-enigma - Orgonavirág

Versek végeredménye:

1. helyezett 9-es 16 ponttal
2. helyezett 4-es, 6-os vers 15 ponttal (itt nem vettem figyelembe a beküldő önmagára szavazását)
4. helyezett 3-as vers 9 ponttal
5. helyezett 1-es vers 8 ponttal
6. helyezett 5-ös vers 7 ponttal
7. helyezett 2-es, 7-es vers 5 ponttal
9. helyezett 8-as vers 2 ponttal
10.helyezett 10-es vers 0 ponttal

Prózák végeredménye:

1. helyezett 4-es próza 22 ponttal
2. helyezett 3-as próza 21 ponttal
3. helyezett 1-es próza 20 ponttal
4. helyezett 2-es próza 15 ponttal

Gratulálok minden helyezettnek és minden résztvevőnek.

A versek közül a 4 és az 5-ös tetszett. Nekem élethűek voltak.

Vers: 4,8,3 ,2     Próza: 4,1,3   Szavazó: Béla

Szavazatom: A 2-es számú (az utolsó sora nélkül, mert az már-már aygyonveri): De amúgy az Ősz szobra lenne e vers.
Tehát: a 2-es. Szavazó: Béla

Vers:

1
2
6

Próza:

2
3
1

Kedves játszótársak! Ha vannak előírt szavak, téma, formai kellékek (a mellékelt minta alapján), akkor tessék aszerint verset alkotni! Én még a címet is előírnám, vagy lehetne az előírt szavak közül címet választani. Számolni mindnyájan tudunk, megismerjük a rövid és hosszú magánhangzókat, érezzük a "tititát" (kalap-titi, kabát-titá, bárka-táti, párás-tátá, tátika-tátiti, kapitány-tititá, stb.), ismerjük Petőfi: Szeptember végén, valamint Arany: A walesi bárdok c. versét, azok ritmusát szépen tudjuk skandálni. Nem kell tudni, mi az a jambus, daktilus, trocheus, stb., de ettől még érezzük a lejtést, a dallamot, a lüktetést. Központozás nélkül is úgy kell írni, hogy tökéletesen egyértelmű legyen, mely szavak alkotnak egy összefüggő gondolatot. Nem az előírt szavak belekombinálása a nehéz, a témát is adják ezek a szavak! A minta (ha van...) szerinti forma követése, az az igazi kihívás, és attól a játék még játék marad! És a minta alapján illik felismerni a sorok szótagszámát, tagolását, rímképletét, tititáját. Az előírt formát nem követő verseket nem is fogom véleményezni, rangsorolni. Vagy ne adjunk/írjunk elő külön formát, és mindenki írjon úgy, ahogy akar, elég, ha szavazunk a dobogós trojkáról. Viszont az általunk rangsorolt 1-3. helyezetthez minden szavazó írjon legalább 1-1-mondatos indokolást. Persze, ezek csak az én esetleges ajánlásaim...

Nem állt szándékomban "játékot rontani". Megtették ezt már mások... jóval előttem...

Hálásról még nem volt szó...de talán összejön...

Szavaznák...(csakis gemini kedvéért)

vers: I:9 II:3,III:1

prózsa: I:3 II:1, III:2

Szavaznék...

VERS: I- 7  II.-2  III.-1

PRÓZA: I.-4  II.-1  III.-2

MINDENKINEK SZERETETTEL GRATULÁLOK, SZÉP MUNKÁK...

Ha még nem késtem el a szavazással: vers  4, 6, 3 és próza: 3, 4, 1. Ezek tetszenek

Vers: I-6, II-5, III-1

Próza: I-4. II-2, III-1

Szavazatom:

vers: 4, 6, 3,

próza: 3, 4, 1

Eddig 5 szavazó volt, várható még minimum további 5... De nagyon úgy néz ki, hogy csak azok szavaznak szinte, akik művet küldtek be, a többi "cinkés" nemigazán érdeklődik e "nemes" versengés alakulása felől... Hát, így vagyunk, de nem lep meg. Minden irodalmi netes portálon száz- és ezerszámra vannak a tagok, de a hozzászóló olvasók kevesebben, az aktív alkotók még kevesebben. Igazából én is alighanem "túllihegem" a formai boncolgatást, de azt remélem, hogy legalább a verset beküldők elolvasság a saját alkotásukról írt szubjektív véleményemet. Természetesen nem kell velem egyetérteni, de ha valaki lényegesen eltérő vagy homlokegyenest ellenkező megállapításra jut, akkor becsületbeli dolgának tartom, hogy igyekezzen itt írásban is védeni a maga mundérja becsületét. Különben nem is örülnék, ha itt túlságosan elárasztanának versekkel az oldalt, mert akkor aligha tudnék valamennyiben "elmerülni". Ahogy a többiek hsz-ait olvasom, jó lesz, ha visszafogom magam, mert megárt a nemlétező "népszerűségemnek"... Ilyen csekély, pl. 10-fős keretnél már a régebbi verselő tagok szerintem be is tudják azonosítani a szerzőket a stílusjegyeik alapján. Én még új fiú vagyok, nekem ez még nem megy, de talán jobb is. Így nem tudok "kedvezni" a portálhoz közelállóknak, mindenkiről egyformán - részben talán igazságtalanul és alaptalanul is - leszedem az elfogulatlan "keresztvizet"...

Javaslat a jövő heti versversenyre: nem kell mintavers, ami kell az az X-számú adott szó, a téma címe (a X szó közül legyen választva az egyik), a sorhosszak azonosítója, pl . 12-es felezős, 11-10-11-10, 4x8 vagy 4x6, mindegy, csak pontosan legyen megadva. Százféle lehet a sorhossz-verzió, de a megadotthoz mindenki ragaszkodjon. Én már írtam saját verset teljesen azonos tartalommal, de 8-féle sorhossz-verzióban. Minden megoldható, megcsinálható. Tartalmilag valamennyi versben benne volt a lényeg, a 7 szó, ezt egymással szinte nem lehet versenyeztetni. Igazából a verseny a FORMA megoldásának tetszetőssége alapján dől el - szerintem. Hogy a rímek tisztasága, a sortagolásból fakadó ritmus, dallam, a pontos szótagszámok, a rímpárok színes magánhangzó-változatossága, a lejtésből fakadó gördülékenység, alliterációk alkalmazása, netán sorközi rímek beiktatása, stb. Tehát a formai előírást is szigorúan meg kell szabni, és azt betartani! Nem lehet az almát a körtével összevetni az eltérő formák miatt. A 7 megadott szó már vonz magához 14 odapasszoló főnevet, alanyt, állítmányt, stb., és ez a 21 szófaji elem már teljesen egykaptafájúvá teszi a verseket, pláne a túl rövidet. És még valami. Itt én nagyon szívesen láttam volna a Shakespeare-szonett eredeti angol szövegét, mert az angolul tudók, értők (én köztük vagyok) sokat profitálhatnak belőle, az angolul nem tudókat pedig nem fogja zavarni, mert ők azt el sem olvassák. Mint közel 250-300 orosz, német és angol vers fordítója tudom, hogy neves költőink és műfordítóink is néha nagyon elvetették a sulykot, hol formai, hol tartalmi tekintetben, feláldozva a szépen hangzás oltárán... A nyelvet nem tudó olvasó meg úgysem látja, úgysem olvassa, úgysem érti az eredetit. Persze, csak akkor volna szerintem szükség ilyesmire, ha a mintavers szerzője nem magyar, de a magyar fordítását tesszük föl mintának. Kicsit bonyolult voltam, de szerintem értitek, miről van szó...

Eheti versverseny rangsora szerintem: 1. - 9. 2. - 6, 3. - 5

Vers:

I.-6. ,

II.-9.,

III.-2.

Prróza:

I.-4., II.-2., III.- 3.

Szavazásom: (több versre - az általam leírtak miatt - nem tudtam szavazni:)

Vers: 5 - 7 - 3

Próza: 2 - 1 - 3

Szavazaztom!

Vers: I-9, II- 4, III-6

Próza: I-3, II-1, III-4

Szeretettel gratulálok mindenkinek!

Elolvasva az össze s verset, és prózát, nagyon nehéz a döntés...legszívesebben két első, két második ,és harmadik helyezettem lenne...de nem lehet sajnos...

Így szavazatom:I:9  II:4 III:1

Próza: I:1II:3  III:4

Gratulálok mindenkinek szeretettel:B

Kedves Cinketársaim!

Meg mondom őszintén nagyon nehéz feladatra vállalkoztam, hiszen olyan sok a jó és szabályos "alkotás", hogy legszívesebben mindenkit a dobogóra helyeznék. De mivel csak hármat lehet, mielőtt ide vésném az általam legjobbnak ítélt versek és prózák sorszámait, engedjetek meg nekem egy kis történetet.

A történet kb. 2o évvel ezelőtti, titkárnőként dolgoztam és a főnököm megkért, hogy beszélgessek el a meghirdetett munkakörre -számlázói - jelentkező emberekkel, hogy melyiket gondolom a munkakör betöltésére, természetesen az önéletrajzuk alapján, mert ő nem ér rá, el kell mennie. Paráztam ám rendesen és hiába mondtam a főnöknek, hogy én nem vagyok alkalmas erre a feladatra, hiszen hogyan, ne hülyéskedjen már, de ő hajthatalan volt. Összeszedtem minden "bátorságomat", 5 jelentkező volt, elbeszélgettem velük és amikor befejeztük, visszavonultam az irodámba és roppant kényelmetlenül éreztem magam. Hiszen én mindenre kiterjedően figyeltem a jelentkezőket, szimpátia, kedvesség, rugalmasság, intelligencia, számítógépismeret, közgazdasági fogalmak ismerete és úgy itéltem meg - magamban - hogy mindegyik alkalmas lenne a munkakör betöltésére, mert mindegyik emberben megfogott valami. Nem tudtam dönteni. Visszajött a főnök, én ott "görcsöltem" az önéletrajzok felett, átolvastam már százszor, magam elé képzeltem a jelentkezőt, cikáztak a gondolatok az agyamban. A főnök rám kérdezett, látta, hogy milyen "állapotba kerültem", átnézte az önéletrajzokat és újból rám kérdezett. Elmondtam, hogy melyik miért tetszett, egyikről sem tudtam rossz, negatív véleményt mondani, a főnök meg is kérdezte:

- Ilyen nincs, neked mindegyik tetszett?- kérdezte mosolyogva.

- Igen, nekem mindegyik tetszett valamiért, mert összességében láttam, tapasztaltam mindent. De azért egy hangyányit billent a mérleg serpenyője - és rámutattam arra az önéletrajzra, melyre gondoltam - erre az emberre.

- Oké, fel van véve! Értesítsd holnap telefonon, hogy jöjjön be, én is szeretnék vele elbeszélgetni.- mondta a főnököm.

Megkönnyebbülni csak másnap tudtam, amikor közölte velem a főnök, hogy felvette a kolleginát. De addig én olyan lelkiismeret-furdalást éreztem a többiek irányában, hogy elmondani nem tudom. Soha többé nem vállalkoztam ilyen feladatra.

Ezt csak azért írtam le Nektek, mert most is hasonlóan érzek.

Pedig tudom, hogy ez "csak" egy játék, de felelősségteljes játék én úgy gondolom, főleg a helyezésekre véleményezni.

De megteszem, mert megigértem.

Vers kategória:

I. helyezettnek javaslom: 6. sz. verset,  II. helyezettnek javaslom a 9.sz. verset,   III.helyzettnek a javaslatom az 1.sz. vers.

Próza kategória:

I. helyezett a 4.sz. próza,   II. helyezett a 3.sz. próza,  III.helyezett a 2.sz. próza.

Hogy miért ezekre a versekre és prózákra szavaztam? Azt hiszem választ adtam a bekezdésemben a történetemben.

Szeretettel üdvözlök Mindenkit!

Évi.

Próza-4

ermi-enigma - Orgonavirág

Ugye nem kell mesélnem a varázslatos májusi éjszakákról? Amikor a lágy szellő simogatja arcunkat, a csillagfényes égen apró tüzek gyúlnak, a vén hold is elnézőn mosolyog rajtunk, amikor valami furcsa hangulatban ringatózunk, amikor a szívünk hevesebben dobban, amikor szeretnénk a világot magunkhoz ölelni (ha nem is mindenkit de legalább egy valakit). Szóval a szerelem játszik velünk az év legszebb hónapjában. A természet megújulása hat a lelkünkre, szívünkre is. Csodálatos dolgok történnek ilyenkor velünk. Mint velem is - valaha - több évtizede.

Egy alföldi kisvárosban épp a 17. születésnapomhoz közeledtem amikor egy randevúról igyekeztem este tíz óra körül az albérlet felé (a kollégium egy hónapig tűrt meg a falai között, aztán visszanyertem a szabadságom - anyámék legnagyobb "örömére" - mivel elég szép pénzt kértek már akkor is egy szobáért). Még számon égett az a néhány lopott csók amit a Berettyó partján csentem egy kicsi lánytól (16 évesen de szépek is). Élveztem a lágy meleget, a csillagok fényét és a virágok illatát. A templom-kert mellett haladtam ahol hatalmas orgonafák álltak a kerítésen belül és ontották az illatokat. Valóban fák voltak már. Sokszor láttam, hogy kisgyerekek másznak fel rájuk, akiket néha a pap kergetett el. Jót nevettem egyszer, mert az öreg pap még káromkodott is (persze nem az Istent szidta, de mégis csúnya volt az az ő szájából).

Ez a történet járt a fejemben amikor egy reccsenést hallottam, vele egy sikolyt és valaki a nyakamba esett, valamint orgona-eső hullott rám. Bevallom megijedtem én is, de aki a nyakamban ült talán még jobban, mert kiabálni kezdett rám:
     - Tegyél le azonnal, tegyél már le a földre, mit képzelsz itt fogok ücsörögni!
Elnevettem magam:
     - Mégis mit gondolsz? Én cibáltalak a nyakamba? Mindig így szoktál a fiúkkal ismerkedni? Lesben ülsz egy fán és a nyakába ugrassz? Azonkívül biztos jó lábad van, de ha így szorítod a nyakam vele akkor rövidesen megfulladok.

Ezzel leguggoltam, hogy a lába a földre érjen. Éreztem, hogy átlép a fejem felett. A cipőjét láttam. Sima tornacipő volt, aztán csak a lába - jó sokáig, mivel a miniszoknyája igen fent ért véget (na ez képzavar, de számítsa bele mindenki, hogy én alulról indultam el). Azonnal megállapítottam, hogy ilyen szép, formás lábakat, combokat még nem láttam. Ahogy emelkedtem úgy konstatáltam, hogy a lány többi része sem marad alul az előzőekhez képest (megint képzavar, ez az alul-felül itt furán jön ki).

Formás volt a testhez simuló vékonyka garbó is rajta. Ami pedig a legcsodálatosabb volt: a haja. Derékig érő holló-fekete hajzuhatag omlott alá. Látva elképedésem, rám nevetett:
     - Nagyon megütöttem a fejed, hogy így elvagy bambulva?
Visszanevettem:
     - Nem! Csak most mondok köszönetet az égieknek, hogy egy ilyen angyalt küldtek nekem. Mit csinálsz ilyenkor egy fa tetején - ha szabad megkérdeznem?
     - Mivel holnap ballagás van - és az én osztályom díszíti a termeket virágokkal, hát kell némi beszerzés is. A pap már alszik ilyenkor, úgyhogy gyere és segíts te is, ketten hamarabb végzünk. Majd kapsz egy jutalompuszit érte.

Nem puszi volt az, sokkal több. Érdekes, hogy a Berettyó parton lopott apró csókok íze valahogy elszállt amikor az ő ajka megérintett. Az is érdekes, ahogy telt az idő nemhogy hűvösebb lett volna, de egyre inkább melegem lett és úgy láttam neki is. Szóval már lassan majd' éjfél volt mikor hazakísértem. Még ott is támasztottuk a kapufélfát egy kicsit (miután a két nagy-ölnyi orgonát bedobtuk a kertjükbe). Lehet reggelig ott vagyunk, ha az édesanyja (később megismertem őt is - de sokat "takargatta" a dolgainkat a Gizella apja előtt - merthogy a lány Gizella névre hallgatott).

Csodálatos volt a május-június - amíg véget ért a tanítás - aztán a nyár még sok találkozást hozott. Ősszel én a régi iskolámban folytathattam a tanulást. a szülővárosomban (kissé eltértem korábban ott a diákokra vonatkozó rendszabályoktól - de egy év után bocsánatot nyertem). Még pár levél, aztán egyre ritkábban jutott eszembe - úgy lehet ő is így volt ezzel - ki tudja ma már ezt megítélni.

Tíz év múlva - mikor a munkám révén a városában jártam - az utcán futottunk össze. Egy-egy puszi. Néhány szóban mindketten elhadartuk az eltelt idők alatt megélt sorsunkat. Valahogy zavarban voltunk mikor a családunkról beszéltünk - hiszem arról álmodtunk valaha, hogy miként fogunk együtt élni.
Rám mosolygott:
    - Gyere, itt lakunk egy utcányira, bemutatom neked a fiam. Négy éves stramm kölyök. Érdekes, hogy fekete a haja és kék a szeme mint neked, de sokkal szebb mint te! - nevetett, én vele nevettem. Kicsit másképp dobbant a szívem, hogy vele voltam.

   A kisfiú a nagymama mellől szaladt az anyja elé. Szégyenlősen bújt mögé és onnan kérdezte:

   - Anyu, ki ez a bácsi?

   Gizella rám nézett és halkan így felelt:

    - Kisfiam...  ő...  ő... majdnem az apád... volt.

Fénylett a szeme és nekem is valami bogár szállhatott bele, mert titokban egy árulkodó könnycseppet dörgöltem szét.

Vers-10

Dombyné Szántó Melánia - Szüret

Tovatűnt heve tikkasztó nyárnak
Zöld ruháját a föld színesre festi
Beköszöntött a Szent Mihály hava
Rőt ősz kínálja érett terméseit 
Családokban vidám a készülődés
Szüretre indul öreg s fiatal
Fürtök hullanak, - üresednek tőkék-
Nők vödréből puttonyba gurulnak
Szüretelők szorgosan dolgoznak,
Jó kedvük fokozza felcsengő dal,
egy-egy pohár óbor  a kanyarban,
S a bográcsból szálló étel illata.
      Hordók telnek, nincs helye bánatnak,
      Este szekéren mennek, s mulatnak.