Vers és prózaverseny 2012. 11.05 - 2012.11.11

80 válasz [Utolsó bejegyzés]

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítások mentése” gombbal rögzíthető.
dreaming58 képe
dreaming58
Offline
Csatlakozott: 2012/09/21

Csodás vers - csodás képek!

Nálam dobogós! Mosoly

...már nem is tudom, hogy te hiányzol-e, vagy csak az, hogy hiányozz...

Ilona63
Offline
Csatlakozott: 2012/11/05

Pesszimista szivárvány?

prayer képe
prayer
Offline
Csatlakozott: 2008/06/30

Vers 4.

Bakos Erika - Színes évszakok
 
Tavasszal a világ csupa zöld és sárga,
minden dalos madár ekkor talál társra,
pillangók viháncolnak virágzó réteken,
szerelmesek andalognak éjjel édesen.
 
Nyáron a világ csupa kék színű fátyol,
levendula mezőn lila szirmú jászol,
szorgalmas méhek lábán apró kosárka,
a vándorok fölött szentjánosbogárka.
 
Ősszel a világ csupa rozsda és barna,
narancsszín ruhába tér vissza a karma,
újra virágzik minden olajzöld falevél,
ha meghal is, tavaszra új színeket remél.
 
Télen a világ csupa szürke és fehér,
kesztyűbe bújik már minden fázós tenyér,
kandalló előtt játszanak a gyerekek,
tanyát vert régen házukban a szeretet.

prayer

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

Vers-4

Ötletes a négy évszak- négy versszak. A téma szinte kínálja a "színesítést" és Te mesterien oldottad meg. Néhol azért "morogtam". Például első versszak második sorban (I/2) a "minden" tényleg minden párját kereső madarat jelent? Van olyan érzésem, hogy más miatt szerepel ez a szó (amit majd meg fogok dícsérni - mármint az okot). Nem így jön ki a szótagszám?..Szerintem igencsak ez az ok. Akkor a dícséret: fegyelmezett versírás, szótagszám, páros-rím, törekvés a hosszú szótagokra...szóval komoly "játék" ez. Tetszik.Nálam dobogós az biztos.

Gratulálok.



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Ilona63
Offline
Csatlakozott: 2012/11/05

Kicsit zavaros számomra...

prayer képe
prayer
Offline
Csatlakozott: 2008/06/30

Vers 3.

barnabby - Hétszínvilág...

Ha a fénye sárga, melegséggel áldja az égi fenség.
Isteni szeretet járja át szíved, boldogság, s bölcsesség.
Boldogan élhetsz, ha ez a színed...

Ha érzed, hogy pirul az arcod, szeretsz,
vagy szerelemért harcolsz, és forr a véred,
vagy életed csak szenvedéllyel éled,
színed akkor a piros...de a paráznaság tilos!

Ha az áldott földanya színében álmodsz,
szerénynek látod e szép világot.
Gondoskodik, szeret védőn ölel a karja
termékenységgel áld  a szín. Ez a barna...

Ha zöldre vált a természet, tavasz nyílik. Sarjad új élet,
áldva reménnyel . Egyszerű népek, szorgos- serények,
üdvözlik e színben a megújulást...

Tenger szép kékje, s az égnek pecsétje,
végtelenségben szárnyaló gondolat.
Megnyugvás, hűség.  Angyalok színe is te vagy.

 Ha ártatlan a lelked, és fehér, is mint a hó,
csak egyszerű a   tiszta, és oly megnyugtató,
mint  az örök fény, vagy  a szűzies erény,
a jóakarat,vagy fehér szárnyain a békegalamb...

S ha a lélek alászáll, pokol sötétbe bűnhődni gyásszal halált
Ősi a káosz, titokzatos mélység, fekete világban az élet lejárt,
fekete vérrel, fekete könnyek, s bűneid, nem nyernek feloldozást...

prayer

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

vers-3

Kicsit Kosztolányi, kicsit Babits (nem plagizáció, félre ne értsd, csak a hangulat és a szóhasználat). Érdekes a formai megoldás, tetszik is, de valahogy a rímeltetés kuszaságát rendezni kellett volna. Egyetlen helyen van páros-rímes négysoros, a többi max egy páros rímet tartalmaz, a tercinákban hol AAB, hol ABC, ez így nem szép. Maga a vers tetszetős és "fülbemászó". Sok kifejezés "toposz ízű". Kicsit még dolgozni kellett volna rajta - szerintem.



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Ilona63
Offline
Csatlakozott: 2012/11/05

Ijesztő az utolsó versszak...

prayer képe
prayer
Offline
Csatlakozott: 2008/06/30

Próza 3.

Tinian - VEREMBEN

Rettenetes álmom volt!
Bele estem! Bele, egy feneketlen, sötét, hideg, zord… szívbe.
Ő, mintha mi se történt volna, csak dobogott tovább, pumpálta az élet piros aranyát. Próbáltam kikászálódni, – mert beszorultam az esést követően – veszteglő, kitekert állapotomból, de sehogy se ment. Karom és lábam már zsibbadni kezdett, mikor váratlanul remek ötletem támadt! Öklömmel el kezdtem püfölni a szív kemény oldalát. Vertem, ahogy csak bírtam. Semmi ellenreakció. Ekkor lábaimmal próbáltam rugdalni, hiszen lábbal nagyobbat tud az ember odahatni, és fájdalmasabbat. Ám a lábaim annyira beszorultak, hogy csak lábfejeimet tudtam mozgatni a zokni nélküli cipőimben. Már éppen a kétségbeesés széléhez értem, amikor… valami visszarántott onnét! Egy másik gondolat volt az, egy merészebb, egy bátrabb és ravaszabb!
- Kiabálj pajtás, torkod szakadtából, ahogy csak a csövön kifér! A hang erőssége megremegteti a falakat, ahonnét az tovább adódik… fel, a csúcsig! Ott aztán meghallják, és kimentenek, ne félj! Emlékezz Jerikó falaira! A hang, a hang ereje…!
Remek ötlet, hát persze a hang! Ha sikerülne felgyorsítani a hangom úgy 2 machnyira – húúú, az volna az igazi, hiszen akkor már tolóerő is képződne, ami..! Végig se mertem gondolni. Vettem egy jó nagy levegőt és… elkukorékoltam magam. Igen, ahogy a gyémánt félkrajcáros kiskakas tette abban a mesében. De a szív rám se hederített!
Mégegy próba! Levegő be – menten elájulok, hiszen olyan kicsire vagyok összepréselve, mintha egy anakonda tekeredett volna körém, és minden levegővételkor kipréselné belőlem a maradék szuszt is! – és ordítás:
- Halihóóó! – mit tegyek, ez a tengerészüvöltés jött ki a számon, mert ez jutott eszembe.
A válasz pedig, újfent semmi, csak a torkom rezgett a végén, mint a cséplőgép járomszalagja.
Már semmim nem mozgott önállóan. A végtagjaimat valami olyan erő késztette lendületre, ami számomra ismeretlen volt. Egyedül a fejemet tudtam akaratlagosan elfordítani, vagy le-föl mozgatni. Csapdába estem, örök fogságra ítélve, ahonnét nincs menekvés. Mindössze egy kivezető utat láttam hosszas töprengés után is: ha kollaborálok a fogvatartómmal! Mindenben a kedvébe járok, s ha kell, a végletekig elmegyek, nincs mese!
Talán órák teltek el, mire a szorítás enyhült, és mintha már nagyobb levegőt tudnék a tüdőmbe préselni, hogy életben maradhassak. Igen, határozottan jobban érzem magam. Ejnye no, egy kőszikla is megenyhül, ha szenvedőt lát maga körül, főleg, ha behódolnak hatalmának, és mindenben engedelmesen fejet hajtanak előtte!
„Te szép, gyöngéd szív, ki magadba fogadtad gyarló mivoltomat, és türelemmel viselted minden bugyuta próbálkozásomat, hogy semmi, önálló földi létembe visszataszajtsam magam! Láttad kétségbeesésemet, melynek során már végzetem körvonalait láttam karikára futva magam előtt! És te mégis jó, anyai maradtál velem. Köszönöm neked, hogy megszabadítottál minden gyötrelmemtől, mellyel magamat sodortam bajba azzal, hogy figyelmetlenül… beléd estem! És most hűsítő áldást adol fáradt testem könnyebbülésére…
„Mi ez a világosság? Honnét jön ez az ájer?” – a szemeim, mint órarugó pattantak kerekre.
Jesszus! Tiszta víz rajtam a pizsamám, és félig még el van zsibbadva kezem-lábam. Ki se tudom húzni ebből… ebből a…! Belegabalyodtam a takaróm cihájába – azért volt mindenem zsibbadt! Útálom a meleget, kimondhatatlanul!
A fiam jött be a szobába, és a nyitott ajtón beáramló..! Mondtam már, hogy nem kell Szaharát csinálni a szobából! Legközelebb megjelennek majd az első növényevők, azokat pedig, előbb-utóbb követik a ragadozók! Hol a puskám? – eztán azzal alszok!
Hogy kié, mié volt a szív? No azt már sose fogom megtudni, de van egy ötletem: szerintem egy nagy ceté! Jónás a gyomrába esett, és azt hiszem neki még szerencséje volt! Próbált volna a szívébe, beszorítva, tenyérnyi helyre! Ez a szív dolog nem hagy nyugodni! Amint kedves lettem hozzá, talán még… szeretett is! Tudom, neki is Janus arca van!

prayer

Anylla képe
Anylla
Offline
Csatlakozott: 2011/05/07

"Szívszorító" alkotásod nagyon tetszetős alkotás.

Hasonló álmaim már nekem is voltak, amiket, igyekeztem miharabb elfelejteni.....

Gratulálok!! Mosoly

 

Szeretettel:
Anylla

 Anylla

 

"A SZERETET BENNÜNK LAKOZIK!"

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

Próza-3

Tetszett. Általában nem kedvelem azokat a prózákat ahol nincs dialógus, de ezt egy "monodrámának" fogom fel. Remekül érzékeltetted azt a fajta "rémálmot" amikor a rem-fázis határán menekülnénk, de egyszerűen nem tudunk felébredni - csak ha már pl a halálunkat éljük meg álmunkban, akkor már az agy "felszabadít" bennünket "önvédelemből". Jó írás, azt hiszem nálam dobogós lesz.

Gratulálok.



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Donna Ihunte Mária képe
Donna Ihunte Mária
Offline
Csatlakozott: 2011/11/15

 

Olvasóként együttéltem a történettel, magával sodort a lendülete.  Nálam dodbogós ez az írás. Gratulálok

Barátsággal Marika

 

prayer képe
prayer
Offline
Csatlakozott: 2008/06/30

Vers 2.

Tinian - Játék az égen

Az eget nézem, azt a magosat...
Fű zöldjének selymén elábrándozva.
Hogy úsznak fellegek fehér pamacsként,
S képzelt alakokat elébem hozva...
Repülő madár, tán - egy fecske féle,
Minek kontúrjait vágyam rajzolja
Bomló gombolyagból, szálát követve,
És fekete tussal égre karcolja.
Repülj fecském...messze! Kersd meg nékem
Alvó boldogságom! ... 'bíz, megismered!
Szerényke gyermek ő, hangja se hallik...
Könnyen fedezi fel kutató szemed.
Dalolj néki, kérlek, szólj hozzá szívvel,
Hogy álma szép legyen, színes, páratlan.
Éneked ringassa erdő-rétre, hol
Ezer virág nyílik vagy ... számolatlan!
Ezüstben csillogó, holdfény ringató,
Nap vörös ruhája, égető bája.
Barna hosszú árnyak, kísérő szárnyak!
A szürkét - ne engedd! Jaj, te se szenvedd!
Tarsd tőle távol, hogy sose lelje,
Hiányát éltében meg ne ismerje!
Ábránd a tisztáson...alakká válik,
S vélem, vagy csak bennem(?) képzettel játszik

prayer

Anylla képe
Anylla
Offline
Csatlakozott: 2011/05/07

 

....Nagyon jól bánsz a szavakkal, és a színekkel, nekem nagyon tetszik versed!

Fantáziadús, s szívetmelengető.... (...magam is szoktam nézegetni a fellegeket... Mosoly )

GRATULÁLOK!! Mosoly

 

Szeretettel:

Anylla

 Anylla

 

"A SZERETET BENNÜNK LAKOZIK!"

Tinian képe
Tinian
Offline
Csatlakozott: 2011/10/19

Mi a baj az 5-6.-ik sorral?

Repülő madár ... tán egy fecske - minek kontúrjait látja! Hol van itt az ellentmondás?

Nomeg, ezt a képzelet rajzolja az égre. Ki nem látott még a felhőkben egy arcot, egy képet, vagy bármit. Ez csak képzelet függvénye!

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

Vers-2

Többször elolvastam, mert -bár szép- de valami zavart éreztem. Több helyen "sántít" nekem ez a vers. Az első sorban pl a "magosat"..egy cseresznye, barack stb lehet "magos", de az ég "magasan" van. A negyedik sorba minek az "s" ? Az 5-6 sor ellentmondó: látsz egy repülő madarat vagy csak képzeled? Ez nem derül ki. A 9-10 sorba minek a három pont? Az egy befejezetlen - az olvasó továbbgondolására bizott - jelzés lenne, de itt folyamatos az írás. A színek beépítése jó, bár az "Ezüstben ringató, holdfény ringató" sornál kérdés, hogy mi ringatja a holdfényt? Ha a holdfény a ringató akkor az így helyes: "ringató holdfény", esetedben ellenkező az értelmezés.

 



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Donna Ihunte Mária képe
Donna Ihunte Mária
Offline
Csatlakozott: 2011/11/15

7 szín - ez bizony nem csak csábító lehetőség, de komoly kihívás is....  Úgy épüljenek bele a versbe, hogy ez a színkavalkád ne ölje meg a vers mondandóját.. Gratulálok, nagyszerűen oldottad meg a feladatot. Élmény volt olvasni a versed. Nálam dobogós.

Barátsággal Marika

 

Ilona63
Offline
Csatlakozott: 2012/11/05

Törni kell a fejem...

prayer képe
prayer
Offline
Csatlakozott: 2008/06/30

Próza 2.

Bakos Erika - Borbála

Hideg tél köszönt az Erdélyi hegyek közé, fázósan botorkálnak még a farkasok is. Fenn a hegyekben egy öreg kunyhóban lakott Borbála az öreg nagyapjával. Szegény öreg nem tud mindent megteremteni a cseppnyi lánynak, megkeseredett szíve sokszor fájt, ha ránézett a csenevész teremtésre.  A kunyhó aprócska volt, egy ágy egy asztal
kemence és sparhelt az összes berendezés. Borbála a kemencesutban aludt éjjelente,  ott átmelegedett az átfagyott keze-lába.  Nem rég volt, mikor elveszítette a szüleit, egyetlen dolog ami maradt utánuk, édesanyja nagy kötött kendője.
Minden éjjel eljött az édesanyja álmában, hogy mesét mondjon neki, olyankor olyan boldog volt, a szíve megtelt szeretettel, a szeme könnyekkel és mély álomba sírta magát. Teltek a hideg napok, az öregnek nem volt semmije, már az utolsó birkáját nyúzta meg, hogy legyen mit enniük és a szőréből valahogy csizmát kell csinálnia,  különben lefagy a lába ennek a lánynak. Az Erdélyi telek nagyon hidegek ha így marad biztosan nem éli túl ezekben az ócska göncökben.
Borbálának nem maradt más, csak az álmok, éjjelente szép ruhákban járt, finom ebédet evett és kacagott kacagott...
Egyik este szólt a nagyapja.
- Te jány tegyél már egy darabot a tűzre, nem tudom mért fázok ennyire.
Borbála felkelt és tett a tűzre, közben megnézte nagyapja homlokát, tűz forró. Fenn a hegyekben nem jár az orvos, no meg nem is lenne rá pénz, hogy idehívassa. Mezítláb kiszaladt és havat hozott egy tálba, mikor felolvadt egy darab rongyot belemártott, a nagyapja homlokára tette. Egész éjszaka a nagyapjával foglalkozott,  kiszaladgált friss hóért, hogy hűtse a lázát.  Az álmok elkerülték ezen az éjjelen, csak a szeretet és a féltés járt az eszébe. Reggel a nagyapja jobban lett.
- Nem aludtál te jány? Ekkor meglátta Borbála kivörösödött lábait.
- Istenem te mit csináltál?
- Tudod nagyapó nagyon lázas voltál, hoztam be havat és hűtöttem a lázad.
Az öreg szemében könny csillant, nem tudok neki semmit sem adni, ő mégis vigyázott rám, pár nap múlva lemegyek a faluba és a megmaradt pár filléren veszek neki süvegcukrot. Így is lett. Harmadnap készülődött a faluba.
- Figyelj te jány, senkinek ne nyiss ajtót még oda vagyok. Van szárított hús
tűzrevaló, ne tedd ki a lábad.
- Jó, nagyapa ne félj semmit, nem megyek én sehova.  
Az öreg elindult le a hegyről Borbála meg bezárta az ajtót.
Teltek a napok a lány éjszaka talált megnyugvást édesanyja karjaiban. Nem tudja mennyi idő telhetett el, már elfogyott a hús, fa sem volt és a nagyapja sehol. Fázott, éhes volt csak az álmaiban jelent meg a meleg ruha, finom étel
és az édesanyja. Az egyik nap már nem tudott felkelni, keze megdermedt, nem tudta ébren van vagy  vagy álmodik. Farkasokat hallott kaparászni a kunyhón, nem félt... Édesanya szólt hozzá, érdekes az álmaiban még sohasem szól hozzá.
- Gyere drágám itt jó meleg van, szeretlek.
- Mama én is szeretlek, olyan jó álmodni veled.
Tavaszodott, a hegyre favágók érkeztek, a hó alatt egy öreg volt jéggé fagyva. Kezében süvegcukrot szorított, fentebb a kunyhóban egy kislányt találtak. Porcelán arcán mosoly, hideg testén hófehér nagykendő.

prayer

zsuska képe
zsuska
Offline
Csatlakozott: 2010/09/12

Remek írás.

zsuska

Nem minden szó mondható ki. Az egyik magunk miatt, a másik kíméletből... s ha mégis megteszem?

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

Próza-2

Megható szép történet. A prózák olyan formája ami mindig "sikeres" az olvasóknál. Ami nagyon tetszik: az egyszerű, sallangmentes "mesélés" szépen felépítve, ami nem tetszik: a befejezés tömörsége. Az olvasó érti a tragédiát, de nem érzi át. Hogy is fogalmazzak? Talán ez a helyes: szomorú lesz sajnálva a "szereplőket", de nem lesz "fátyolos" a szeme. El kellene ezt a hatást is érni.

Ettől függetlenül nálam ez dobogós.

Gratulálok.



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Donna Ihunte Mária képe
Donna Ihunte Mária
Offline
Csatlakozott: 2011/11/15

Szívszorító történet. Nehéz szabadulni a hatása alól. Gratulálok.

Barátsággal Marika

 

prayer képe
prayer
Offline
Csatlakozott: 2008/06/30

Próza 1.

Füles - Az álom

Monoton teltek a hétköznapjai: felkelés 6:00, fogmosás megszokott márkával, reggeli frissítő zuhany, öltözés /hétfői gatyó, hétfői ing hétfői nyakkendő/, instant kávé, unalmas munka /már 10 éve ugyanott, ugyanaz/, hazajövetel gyalog, hogy teljen az idő, otthoni játszóruha, nasi és tv, 9:00 fekvés, nyugtalan álmok. Másnap ugyanez csak keddi gatyó, keddi ing és keddi nyakkendő. Egyetlen társa egy virág volt akit, ha eszébe jutott meglocsolt és ilyenkor beszélt hozzá. Megőrült a magánytól, úgy érezte összenyomják a falak. Már sok mindennel próbálkozott, de semmi nem vált be. Jelentkezett társkereső hirdetésekre, mindegyikkel befürdött. Egyszer még egy ismerkedési estre is bemerészkedett, borzalmas volt, soha többet nem próbálta. Nem tudta milyen úton induljon el. Nem volt vallásos, de esti lefekvéséhez egy imafélét barkácsolt magának, amit minden este elalvás előtt elmormolt. Ebben az imában egy társat kért magának akivel boldog lehetne.

Talán a szürke falak színessé válnának, a konyhában mosolyogva főne a vacsora, a zuhanyrózsa örömmel adna meleg vizet, és kis helység tartálya lehúzná saját magát.

A szempillái lassan lecsukódtak, billegett a valóság és az álom határán. Látta ahogy kilép az alvó testéből, felemelkedik és már kinn is volt egy virágos mező fölött. Szeretett repülni, ilyenkor súlytalannak érezte magát, érezte a lágy szellő simogatását, a Nap jótékony melegét.

Minden átmenet nélkül a földön volt újra. Hirtelen minden kékre változott. Szerette a kék színt megnyugtatta. A nagy kékségben felhők úsztak felé, olyan közel, hogy szinte érintették az arcát. Először lassan, méltóságteljesen, majd egyre gyorsabban jöttek, egészen addig míg bele nem szédült és egy nagyot kiáltott.

Ekkor egy erdőben találta magát. Sűrű sötét volt, mindenhonnan indák lógtak le. Mindenütt pókhálók, nedvesség, félelmetes árnyak. Úgy érezte, hogy minden felé közelít, az indák meg akarják fojtani, a pókok rajta mászkálnak, égő szempárok közelítenek.

Egy pillanatra kipattantak a szemei, nagy levegőt vett, mint a fuldokló, aki a víz alól az utolsó pillanatban ér a levegőre, majd visszatért az álmok világába.

Most egy hegy tetején ült és a távolt fürkészte. A táj nyugodt volt és barátságos. Élvezte a csendet, semmi sem zavarta a békés szemlélődésben. A hajnali szendergésben a Nap kibújt két hegy között és első sugaraival végigpásztázta a vidéket. Lecsukta a szemeit és érezte ahogy a Nap sugarai átsütnek a szemhéján. Ekkor hirtelen elsötétedett minden. Amikor kinyitotta a szemét iszonyú viharfelhők borították az eget és pillanatok alatt kitört az égi háború. A villámok közvetlen közelében cikáztak és iszonyatos mennydörgés rázta meg a levegőt. Kicsi kora óta félt a vihartól, amióta játék közben a hirtelen jött vihar miatt, egy indiánsátornak kinevezett kukoricaszárkúpban rekedt, és körülötte tomboltak az elemek.

Teljesen leizzadva ébredt fel. Megnézte az órát, még csak 3 óra 20. Ivott egy kis vizet, egy kicsit téblábolt a sötétben, húzta az időt, de az álmosság győzött és újra lefeküdt. Többször felriadt ahogy lassan lecsukódtak a szemei, de újra álomba merült.

Hétköznapi utcai forgatagban találta magát. A járdán ment gyalogosan, sodródott a tömeggel. Nem nézett senkire, csak üres tekintettel haladt a célja felé. Ekkor hirtelen el kezdte hallani a feléje közeledők gondolatait:

„Talán ma megmondom neki az igazat”,

„Anya nem szeret engem, csak magát szereti”,

„Boldog vagyok, hogy élek”,

„A sötét erők ellen harcolnunk kell”,

„Barátom, figyeld a jeleket”,

„A mai estémet a családommal, vagy a szeretőmmel töltsem?”.

A gondolatok egyre gyorsabban kavarogtak és zúdultak felé, már csak szófoszlányokat fogott fel, kibírhatatlan káosszá formálódva bömböltek az agyában. Ekkor hirtelen csend lett. Az emberek mozdulatai lelassultak, az arcok homályossá váltak. Mint egy varázsütésre megállt az idő, minden kimerevedett, csak ő ment tovább. A tömegben egy lányt látott közelíteni, még nem látta az emberektől, inkább csak érzékelte. Mikor a közelébe ért, egy rövidke pillanatra meglátta az arcát, gyönyörű volt. De ahogy feltűnt, olyan gyorsan el is illant a látomás.

Az óra ébresztette álmából. Felült az ágy szélére, hogy egy kicsit összeszedje magát. Általában nem szokott emlékezni az álmaira, de most olyan tisztán látta az utolsót és a lány arcát, hogy beleborzongott. De aztán csak elmosolyodott: ez is csak egy álom ami nem válik valóra. Felállt és megindította a reggeli rutinját: péntek lévén pénteki gatyó,….

Amikor elkészült ránézett az órájára, úgy gondolta van elég ideje ahhoz, hogy gyalog sétáljon a munkahelyére. Beolvadt a város nyüzsgő forgatagába. Ösztönszerűen elkezdte fürkészni a szembejövök arcát. Látott egy férfit hosszú ballonkabátban, majd egy anyukát a kislányával, egy öreg néniket a botjára támaszkodva, egy papot hosszú reverendában, egy szakállas alakot aki a szemébe nézett, mintha mondani akarna valamit, majd egy agyoncicomázott úrilányt.

Ekkor az emberek feje fölött meglátott egy óriásplakátot.

Biztos csak a képzeletem játszik velem, de arra a lányra hasonlít akit az álmomban láttam. Bolond vagy, már megint azok az álmok – hessegette el magától a gondolatot.

A földre szegezve a tekintetét haladt tovább, amikor megpillantott valami csillogót és lehajolt érte. Ekkor ment el a lány mellette.

Milyen szerencsés napom van! - kapta fel a százast és mosolyogva továbbsétált.

prayer

zsuska képe
zsuska
Offline
Csatlakozott: 2010/09/12

Tetszett! Mosoly

zsuska

Nem minden szó mondható ki. Az egyik magunk miatt, a másik kíméletből... s ha mégis megteszem?

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

Próza-1

Jól bánsz a szavakkal és lekötöd az olvasó figyelmét, kiváncsi a folytatásra - a konklúzióra. A magány lelki vetületét plasztikusan festetted le - aki ismeri a magányosságot (és ki ne ismerné többé-kevésbé) az átéli az írásod. A katarzist vártam és picit csalódtam - kevésnek érzem, bár egy "jótanácsot" elrejtettél  benne: a jó, a boldogság ránktalál - csak éppen mi egy "százforintos" után kapunk helyette.

Ezt a novellát el tudnám képzelni egy regény első fejezetének, valahogy "követeli" a folytatást.

Gratulálok.



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

prayer képe
prayer
Offline
Csatlakozott: 2008/06/30

Vers 1.

dreaming58 - Sorspalettám

Most én játszadozom - mert hogy játszani kell -
formákkal, színekkel...
- szerelem festette feslett bíborokkal,
édes mámorokkal...

...rózsaszín ködbe font elveszett álmokkal,
elfojtott vágyakkal...
- szürkeségbe kopott széthullot  évekkel,
kifakult képekkel...

- indulattól fűtött háborgó lélekkel,
pirossal, kékekkel...
- irígység sárgája, mi feldúlta lekem,
pedig mit sem tettem...

- fájdalom sötétje, mi itt feketéllett,
s ellopott sok évet...
- fehér tisztasága, álmaimban ragyog,
(de boldogtalan vagyok)

Jut talán még öröm? zöldülő reménység,
elhozza a békét?
...most lesem a Mestert, mit talál ki nekem,
szemem le nem veszem:

bal kézben paletta, jobbjában az ecset,
s én csak azt figyelem,
melyik színt választja - sorsom múlik ezen,
mit hoz még életem?...

prayer

zsuska képe
zsuska
Offline
Csatlakozott: 2010/09/12

Igen!

Játszani kell... színekkel, formákkal.... s talán csak a szívekkel nem! Nagyon tetszett! Mosoly

zsuska

Nem minden szó mondható ki. Az egyik magunk miatt, a másik kíméletből... s ha mégis megteszem?

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

Vers-1

Remekül alkalmazol különböző költői eszközöket - pl. szineztézia - azonban a szimbólum ilyetén alkalmazása: "zöldülő reménység" furcsa. Ami nem tetszik: a val-vel képző hasonulása hemzseg a rímelésben - csúnya rímeltetés. Bocs....



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

dreaming58 képe
dreaming58
Offline
Csatlakozott: 2012/09/21

Találó a cím Mosoly - és kimradt egy "l" a lelkem szóból - de ez a vers tartalmi értékéből mit se von le Nagy vigyor

...már nem is tudom, hogy te hiányzol-e, vagy csak az, hogy hiányozz...

Ilona63
Offline
Csatlakozott: 2012/11/05

Ez jó...szeretem a vidám verseket. Játék a színekkel.

Legújabb irodalmak

Típus Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólássorrend változtatása
Irodalom Az öreg Kelemen Zoltán 5 2008/11/12 - 21:45 2008/11/14 - 12:56
Irodalom Szárnyak nélkül... Lyrian 7 2008/11/12 - 08:51 2008/11/14 - 12:20
Irodalom Moszkva tér tokio170 10 2008/11/09 - 12:41 2008/11/14 - 10:50
Irodalom Na, mi van a kezemben? tokio170 14 2008/10/27 - 18:26 2008/11/14 - 10:45
Irodalom csendes egyszerű kívánság se 16 2008/11/08 - 03:03 2008/11/14 - 10:40
Irodalom Atomróka tokio170 8 2008/11/11 - 23:44 2008/11/14 - 10:33
Irodalom Az álom csillagkapuja Lénárd József 6 2008/11/12 - 15:02 2008/11/14 - 01:15
Irodalom Tiltott gyümölcs Desert_Rose 18 2008/11/11 - 22:26 2008/11/13 - 22:56
Irodalom Mezítelen Eroica 18 2008/11/09 - 19:31 2008/11/13 - 21:26
Irodalom Amikor dúdolok Molnár Péter 9 2008/11/11 - 14:31 2008/11/13 - 13:44
Irodalom Végtelen mínusz egy kerlac 12 2008/11/11 - 16:29 2008/11/13 - 09:34
Irodalom Csigák gombrella 13 2008/10/27 - 15:08 2008/11/13 - 08:52
Irodalom Egy szál kötélen Molnár Péter 11 2008/11/09 - 17:57 2008/11/13 - 07:13
Irodalom Én szeretem az esőt... Lyrian 4 2008/11/10 - 07:25 2008/11/13 - 06:15
Irodalom Hattyú... vagy inkább gááá-gááá-gááá??? Lyrian 15 2008/11/11 - 08:19 2008/11/13 - 06:10

Legújabb hangzóanyagok

Típus Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólássorrend változtatása
Audió Tompos Lilla: Karácsony ambrusa 2019/12/23 - 21:34 2019/12/23 - 21:34
Audió Kék mezőben Góth László 2019/12/14 - 05:58 2019/12/14 - 05:58
Audió Szabó Melinda: Októberi látomás ambrusa 2019/10/12 - 19:26 2019/10/12 - 19:26
Audió Kelvin: Angyalka ambrusa 2019/01/15 - 22:18 2019/01/15 - 22:18
Audió Visszatekintő: Karácsony Pécsett 1918-ban ambrusa 2019/01/02 - 12:54 2019/01/02 - 12:54

Legújabb fórumtémák

Típus Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólássorrend változtatása
Fórumtéma Megszűnt pályázat Markovics Anita 2019/12/31 - 13:41 2019/12/31 - 13:41
Fórumtéma Klapek Gabriella hímezve festő, énekes, zeneszerző prayer 2 2016/11/28 - 12:48 2018/03/31 - 00:43
Fórumtéma 2017. AKÍK Művészeti Pályázat prayer 2016/12/28 - 19:03 2016/12/28 - 19:03
Fórumtéma 2016 évi rendezvények capek 17 2016/01/14 - 11:27 2016/08/07 - 16:47
Fórumtéma CINKEfészek Antológia 6. Szt. Mártonnak ajánlva prayer 14 2016/04/17 - 18:06 2016/07/17 - 12:32
Fórumtéma CINKE klub Gyöngyivel prayer 20 2015/04/17 - 21:42 2016/07/09 - 14:15
Fórumtéma Cinke színdarab Emeraude 1 2016/04/25 - 09:38 2016/04/27 - 08:51
Fórumtéma Szent Márton évforduló pályázat prayer 5 2014/09/28 - 09:49 2016/03/01 - 22:47
Fórumtéma Ötletek, és a megvalósítás. prayer 164 2010/02/05 - 20:51 2016/02/02 - 14:28
Fórumtéma Aktuális pályázatok zsuska 177 2013/02/06 - 11:01 2016/01/26 - 12:16

Legújabb rendezvények

Típus Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólássorrend változtatása
Rendezvény Tavaszi Varázs Fesztivál capek 2019/03/29 - 11:00 2019/04/12 - 12:06
Rendezvény Húsvéti nyusziles az Origó-Házban capek 2019/04/18 - 12:00 2019/04/12 - 12:02
Rendezvény Vidám farsang capek 2019/02/28 - 16:00 2019/03/14 - 12:11
Rendezvény CINKÉK a nagyvilágban - Lélekmorzsák capek 2019/02/22 - 17:00 2019/03/14 - 11:54
Rendezvény Versek Istenről, Hazáról, Szerelemről... capek 2019/01/24 - 16:00 2019/01/16 - 21:40