Vers és prózaverseny 2012. 11.26 - 2012.12.02

151 válasz [Utolsó bejegyzés]
Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

Heti feladatot Gemini és Anyila adta meg:

Téma: TÉL

Verseknél nem szerepelhet a következő tíz szó:

Karácsony, angyal, Mikulás, csillagszóró, gyertya, csillag, koszorú, kisded, fenyőfa, fény.

Versszakos verselést kér mégpedig ölelkező rímeléssel (ABBA).

Mindenki annyi verset küld amennyit akar.

Prózáknál a téma ugyanaz, megkötés, hogy a következő szavak ne szerepeljenek benne:

Jézus, Betlehem, jászol, pásztorok, bárányok, angyal, karácsony, Mikulás, csillagszóró, gyertya, csillag, koszorú, kisded, fenyőfa, fény.

Akárhány próza küldhető.

Jó játékot.



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítások mentése” gombbal rögzíthető.
prayer képe
prayer
Offline
Csatlakozott: 2008/06/30

Heti nyertes:

próza-2

Donna Ihunte Mária - Hóvihar után

 

Hallgatom az időjárás jelentést . December elsejétől naponta várható kisebb nagyobb hóesés…. Jön a tél, nem marad el az idén sem!...

Régi telek emléke elevenedett meg a gondolataimban, amikor még ….

Hogy is volt?!

Gyermekkoromból igazi nagy, havas telekre emlékszem.

Kislány voltam még, amikor egy téli reggelen – az éjszakai hóvihar után – apukám kinyitotta a bejárati ajtót, és meglepődve láttuk, hogy hófal zárja el a kijáratot. Rögtön pityeregni kezdtem, először csak a szemeim kerekedtek óriásira, de szinte ezzel egyidőben a szám is lefelé kezdett görbülni. A könnyeim is utat találtak, a szemem sarkából csordogáltak végig az ijedségtól megnyúlt arcomon.

- Hogy fogunk most kimenni?! – de emlékszem, a szüleim is elég tanácstalanul néztek egymásra. Először csak a kezével próbálta eltolni édesapám, de olyan vastag hófalat épített a szél, hogy nem tudott bentről lyukat ütni rajta.

- Mínél magasabban próbálkozom, annál vékonyabbnak kell lennie a hónak! – gondolkodott hangosan. Én pedig szaladtam izgatottan a sámliért, hogy arra állva biztosan sikerülni fog….Tévedtem, a sámli cserbenhagyta az apukámat,... - pedig nekem mindig szokott segíteni, ha nem vagyok elég magas, nem érem el, amit szeretnék- gondoltam magamban. Amikor előkerült a pincéből a nagy lapát, azzal sikerült egy kis rést csinálni, de ahogy tágítani próbálta, lezúdult a felette lévő hóréteg… Több sem kellett, hangosan zokogni kezdtem, --Itt a BÁKÁSZ! Értem jött, pedig nem is voltam rossz! Félelmemben a dunyha alá bújtam, ott viszont sötét volt, és még jobban féltem, de előbújni sem mertem. Halk visszafojtott veszekedést hallottam. Anyukám mondta szinte suttogva,

- Érdemes volt ijesztgetni a gyerekeket? Ha az a célod, hogy egész életünkben rettegjenek, akkor csak folytasd! – Nem sokáig vitatkoztak, de azt tudom, hogy többé nem hallottuk a bákásznak hírét sem. A dunyha alatt az is eszembe jutott, hogy éjjel én is felébredtem a fütyülve tomboló szélre. , No meg a kályha sem csendesen duruzsolt, ahogy szokott, hanem hangosan dübörgött Nagyon féltem. Talán sírhattam is, mert úgy emlékszem anyukám az ágyam szélére ült, és nyugtatgatott:

- Csak a szél fúj Babikám, azt hallod, nincs mitől félni. … Ahogy sikerült magamban visszaidézni ezeket az éjszakai szavakat, lassan megnyugodtam.

Időközben anyukám tüzet rakott a sparheltben, és nagy kanna teát főzött pirítós kenyérrel. A testvéreimet is beparancsolta a meleg dunyha alá, nehogy megfázzunk a kihűlt lakásban.

Apukám a szoba ablaknál próbálkozott, ott már több szerencséje volt. Vakítóan csillogott a hó, ahogy átsütött rajta a reggeli nap,. Nem kellett gyereknek lenni ahhoz, hogy lássuk a havon kergetőző napsugarakat. Felfelé, ahogy egyre vékonyodott az ablakot takaró hóréteg, még a hópihék különleges formáit is megcsodálhattam, mielőtt apukám ledöntötte.

- De nagyon szép!!! Olyan mintha kristálypalotában laknánk, de Hókirálynő nem szeretnék lenni, mert akkor mindig fáznék. - kotnyeleskedtem bele apukám munkájába. Általában haragudott, ha zavartam, de most ő is velünk nevetett és tovább lapátolt. hogy utat törjön, és a bejárati ajtót is szabaddá tegye.

- Az éjszakai szél nem csak a frissen hullott havat takarította el, hanem a felhőket is. – mondta mosolyogva édesanyám, és az utcára mutatott. - A kapun kívül, már csak a korábban letaposott hó volt, a többit elsöpörte a vihar. Valósággal szikrát hányt a jeges-havas úttest, ahogy visszaverte a Nap sugarait. A házak fala állította meg takarító munkájában. A házunk sarkáig méteres hófal tornyosult, mire egy keskeny „folyosón” ki tudtunk menni a házból. Munka közben apukám is többször bejött átmelegedni, felolvasztani az elgémberedett ujjait.

Amint elkészült a nagy munkával szaladtam is kifelé megnézni a nagy havat, de csalódottan sompolyogtam vissza.

- Tényleg úgy van, ahogy Apa mondta, az összes hó itt van a mi udvarunkban. – Akkor engesztelődtem ki, amikor a Nap sugarai utat találtak a mi hófolyosónkba. Valóságos mesevilág tárult fel előttem. Ott szaladgáltam, mint egy zabolátlan csikó, és csak ámultam a szivárvány minden színében csillogó hókristályokon. A környékbeli gyerekek is csodájára jártak. Egész nap velünk akartak játszani, anyukám pedig csak kente a pörcös-zsíros kenyereket az éhes sáskahadnak. Nagyon finom és ritka csemege volt az akkortájt, szerette is minden gyerek. Aki megéhezett, csak beszaladt a konyhánkba:

- Csókolom! Én is kaphatok pörcös – zsíros kenyeret?

- Én inni kérek! – jött be a másik. … és így adták egymásnak a kilincset.

Az utcabeli gyerekeknek mindig is tetszett a mi nagy 3 személyes vasszánkónk, de csak akkor engedtük szánkózni őket, ha havat hordani is segítettek. Nem volt az olyan igazi munka, így utólag visszagondolva nekünk az is játék volt. Megpakoltuk a szánkót hóval, aztán - legtöbbször az öcsém ráugrott egy nagy hasast, - máris húztuk, toltuk, ahányan csak voltunk, és nagyokat nevettünk.

Mi lányok arra is szakítottunk időt, hogy csinosítsuk, díszítgessük a csillogó villogó tündérpalota egyre zsugorodó folyosóját. Hol az eltűnt „csillárokat” rajzoltuk újra, hol a hókirálynő trónszékét, vagy koronáját kellett rendbe hoznunk. Még most is látni vélem, és ámulattal csodálom, ahogy a napsugarak életre keltik a suta fázós gyerekujjakkal készült rajzokat.

Estefelé, amikor apukám hazajött a munkából, büszkén mutattuk, milyen ügyesek voltunk. Ahogy teltek a napok, egyre nagyobb helyen szélesedett , majd teljesen eltűnt a hóba vájt keskeny folyosó, de még sokáig álmodtam az én kristály palotámról… A természet is igyekezett kárpótolni, egyik reggelre gyönyörű jégvirágokkal rajzolta tele az ablakunkat, amit csak a tavaszi napsütés olvasztott fel.

Hallgatom az időjárás jelentést. ... December elsejétől naponta várható kisebb nagyobb hóesés. ... Jön a tél, nem marad el az idén sem! ... Ha most is olyan nagy hó esne, mint gyermekkoromban, csak felszólnék az égbe: -"Apa, gyere segíts, nem tudok kimenni!"- ... és tudom, hogy segítene.

 

prayer

prayer képe
prayer
Offline
Csatlakozott: 2008/06/30

Heti nyertes:

vers-6

Gemini - Szeretetet üzen

Az emlékezés lapoz egy régi könyvben,
ahova a tél festett csodás meséket,
hirtelen tolakodnak bennem a képek,
nem mállottak szét a múlandó idővel.

Az erdő közepén hatalmas fák között,
megbújik egy kis mézeskalács házikó,
odakint óriás pelyhekben hull a hó,
az este már csöndes palástba öltözött.

Az ajtó küszöbénél kutya őrködik,
a szívalakú ablakokon pára pihen,
az apró kémény szürke füstje szelíden
száll és szellő szárnyain magasba szökik.

Odabent petróleumlámpa pislákol,
macska melegedik a kemencepadkán,
halkan dúdolva bölcsőt ringat a nagylány,
lelkében mereng a végtelen világról.

A ház ura ma este furulyát farag,
a tűzhelyen az asszony fazekat figyel,
boldog mosolyuk nem cserélnék semmivel,
az élettől ajándék minden pillanat.

Mesekönyvemet fáradtan félreteszem,
óriás pelyhekben hull a hó odakint,
ablakom olvasztja jégvirág szirmait,
szeretetet üzen egy város, Betlehem.

 

prayer

Bakos Erika képe
Bakos Erika
Offline
Csatlakozott: 2012/02/14

Bocsi, nem tudtam a hátterét és azt sem kié, csak számoltam. Ahogy jónak látod Tesó, ha így érzed jónak, akkor így a jó!

"Akinek hite van, mindene van, s akinek hite nincs, semmije sincs."

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

Erika.....a 4-es próza....és második lett volna...de mivel többek szerint nem a támában írtam ..és nem kötődik a télhez....így kizártam magam a játékból....így érzem tisztességesnek.......(bár annyira azért nem megyek le, hogy egy prózát elrontsak a szájbarágós módival....nekem nem fontos a helyezés...).....rendben van így???..



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Bakos Erika képe
Bakos Erika
Offline
Csatlakozott: 2012/02/14

Valami azt hiszem el lett számolva! A 4-es vers is 12 pontot kapott, nem 11-et!

Majd nézz Imre utána!

Szeretettel gratulálok a helyezetteknek!

 

"Akinek hite van, mindene van, s akinek hite nincs, semmije sincs."

siktár éva képe
siktár éva
Offline
Csatlakozott: 2011/12/30

Gratulálok a vers-és prózaverseny I. helyezettjeinek, valamint az összes résztvevő kedves klubtársamnak!

Szeretettel: Évi.

"Próbálj meg úgy élni, hogy ne vegyék észre ott ahol vagy, de nagyon hiányozzál onnan, ahonnan elmentél."

(Victor Hugo)

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

Végeredmény

Versek:

1 helyezett 6. vers  Gemini - Szeretet üzen 14 pont

2 helyezett 1. vers  Gemini - Téli tündérkert  12 pont

3 helyezett 7. vers  dreaming58 - Hópihés álmok 8 pont

4 helyezett 13-as 4 pont, 5. hely. 3-as 3 pont, 6. hely. 5-ös 2 pont, 7-8.hely 4-es és 11-es vers 1 pont, 9-19. hely. 2-es, 8-as, 9-es, 10-es, 12-es, 14-es, 15-ös, 16-os, 18-as, 19-es vers - 0 pont.

 

Prózák:

1 helyezett 2-es próza Donna Ihunte Mária - Hóvihar után 13 pont

2 helyezett 1-es próza siktár éva - Téli hangulat 12 pont

3 helyezett 3-as próza Anyila - Egy téli emlék 11 pont

 

Vers-próza nov. 26 - dec. 02

vers-1 Gemini - Téli tündérkert
vers-2 barnabyy - Az éj hideg
vers-3 dreaming58 - Fagymese
vers-4 Judit - Télhangulat
vers-5 Judit - Szonett a télről
vers-6 Gemini - Szeretet üzen
vers-7 dreaming58 - Hópihés álmok
vers-8 János - Téli pillanatkép
vers-9 János - Téli pillantkép-2
vers-10 barnabby - Tél....
vers-11 Bakos Erika - Ünnep
vers-12 dreaming58 -Téli festmény
vers-13 barnabyy - Téli dal
vers-14 János - Hártya vékony jégre léptem
vers-15 János - A tél farkasa a H1N1
vers-16 Csillagvirág - Gyere már
vers-17 dreaming58 - Jégvirágos szerelem
vers-18 dreaming58 - Ünnepváró
vers-19 Csillagvirág - Elbujdosnék
vers-20 ermi-enigma - Jéghideg szonett

próza-1 siktár éva - Téli hangulat
próza-2 Donna Ihunte Mária - Hóvihar után
próza-3 Anyila - Egy téli emlék
próza-4 ermi-enigma - Ha egy nyúl "sír"



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Judit képe
Judit
Offline
Csatlakozott: 2008/07/21

1  4. próza

2. 3. próza

3. 1. próza

Szeretettel: Judit

"Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Antoine de Saint Exupéry

Judit képe
Judit
Offline
Csatlakozott: 2008/07/21

1.Vers 6 Szeretet üzen

2.Vers 7Hópihés álmok

3.Vers 3 Fagymese

Szeretettel: Judit

"Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Antoine de Saint Exupéry

Anylla képe
Anylla
Offline
Csatlakozott: 2011/05/07

Szavazás:

Vers: 6, - 7, - 17,

Próza: 2, - 1, - 3,

Garatulálók az alkotóknak! Mosoly

Szeretettel:

 Anylla

 

"A SZERETET BENNÜNK LAKOZIK!"

Dóra képe
Dóra
Offline
Csatlakozott: 2012/08/21

vers: I-1; II-3; III-7

próza: I-1; II-2; III-3

"Kirohanok a létből anélkül, hogy a fő-fő célt pedzeném...hej, ha elölről kezdhetnék mindent, mindjárt a közepén kezdeném!"

Donna Ihunte Mária képe
Donna Ihunte Mária
Offline
Csatlakozott: 2011/11/15

Szavazatom:

Versek: 6 - 13 - 7

Próza: 3 - 1 - 4

Barátsággal Marika

 

Bakos Erika képe
Bakos Erika
Offline
Csatlakozott: 2012/02/14

Szavazatom:

Vers: 1 - 20 - 6

Próza: 4 - 3 - 2

"Akinek hite van, mindene van, s akinek hite nincs, semmije sincs."

dreaming58 képe
dreaming58
Offline
Csatlakozott: 2012/09/21

Vers

1, 13, 11

Próza

2, 1, 4

...már nem is tudom, hogy te hiányzol-e, vagy csak az, hogy hiányozz...

barnabyy képe
barnabyy
Offline
Csatlakozott: 2012/08/26

szavazok:

vers:l:1.  ll:7  lll:6

Próza: l:4: ll:1.  lll:2

Gratulálok mindenkinek:))

 

Olvasni nagyon tudok, írni még nem...

siktár éva képe
siktár éva
Offline
Csatlakozott: 2011/12/30

Szavazatom a következő:

Versek vonatkozásában:

I. 6.sz. vers.

II. 5. sz. vers.

III. 4.sz. vers.

 

Prózák: I. 2. sz. próza

              II. 3. sz. próza

              III. 4. sz. próza

"Próbálj meg úgy élni, hogy ne vegyék észre ott ahol vagy, de nagyon hiányozzál onnan, ahonnan elmentél."

(Victor Hugo)

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

Évi...azt nem kellett volna megnézned, hogy a feltételeknek vajon megfelel-e az adott írás?....azt hiszem semmi értelme feltételeket szabni, vagy betartani azokat.



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

siktár éva képe
siktár éva
Offline
Csatlakozott: 2011/12/30

Imre kedves!

Ezt a feladatot meghagyom a hozzáértő kedves klubtársaimnak, én nem vagyok kompetens. Nekem ez a három vers nyerte el a tetszésemet leginkább, ha nem kerülnek a győztesek közé roppant sajnálom, de tudomásul veszem a többség szavazatát, döntését.

Szeretettel és barátsággal: Évi

"Próbálj meg úgy élni, hogy ne vegyék észre ott ahol vagy, de nagyon hiányozzál onnan, ahonnan elmentél."

(Victor Hugo)

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

Évi...komolyan mondom, hogy csak pofonokat kaptam ezért a fórumért.....csinálom mert vállaltam....de annyira egyszerű fog lenni az egész most már, hogy az eredeti célokat nagyon gyorsan kivertem a fejemből...és még egy: NEM LESZ KÍVÁNSÁGMŰSOR....ha valakinek nem tetszik akkor nem vesz részt benne....a jövő héttől mindenki egy verset és egy prózát küld be, nem többet.....ne nőjünk már a főoldal elé.....ha valaki valami bonyolultabb dolgot akar akkor ott van egy saját fórum lehetősége és kész....van nekem is némi dolgom nem csak ez....sajnálom, hogy nem az eredeti célok valósulnak meg, de fölöslegsen nem jártatom a pofámat...belefáradtam....



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

siktár éva képe
siktár éva
Offline
Csatlakozott: 2011/12/30

Erről van szó kedves Imre! Csak határozottan! Ez a Te fórumod, Te diktáld a feltételeket! De különben is - te mondtad, hogy ez egy játék- akkor a játékszabályokat Te írd és aki játszani szeretne, kutya kötelessége betartani azokat. Ha pedig nem szeret szabályok között élni, akkor ne játsszon! Én ha "beszállok" a játékba, maximálisan be fogom tartani a sazbályokat, úgyhogy én már nagyon kíváncsi leszek (vagyok) a következő kiírásodra. Én jónak találom ezt a fúrumot, hiszen nagyon-nagyon sokat tanulhatok a kedves Klubtársaimtól, a hozzászólásokból szintén. Azt hiszem, hogy ennek a fórumnak ez a lényege elsősorban. Jó, nem vitatom, hogy motivációnak (is) kitűnő, hogy mindenki "megmutathassa", hogy mit tud.

Én úgy gondolom, hogy szeretik ezt a fórumot a kedves Cinke-társaim, ne szegje kedvedet semmi! Ne add fel kedves Imre, én azt látom, hogy az eredeti célok - amiért létrejött ez a fórum - azért megvalósulnak, hiszen a versekből minden kritériumát figyelembe véve tanulni lehet!

Kívánok Neked ehhez a munkához továbbiakban sok sikert, nem kis feladatot vállaltál Te ezzel és felelősségteljeset. Mert egy verset, vagy prózát csak az tud igazából korrektül véleményezni, aki ismeri a verstani - illetve irodalmi - szabályokat. Én meg mondom Neked őszintén, hogy csak a rímeket ismerem, azokat tudom alkalmazni. De ez a fórum olyan plusszt ad nekem - meg szerintem a többi kedves Cinke-társamnak is - amelyből tanulhatok, hiszen nem a győzelem a fontos, hanem a részvét és a részvét által kapott ismeretek, melyet fel tudok használni.

Szeretettel és barátsággal! Évi

"Próbálj meg úgy élni, hogy ne vegyék észre ott ahol vagy, de nagyon hiányozzál onnan, ahonnan elmentél."

(Victor Hugo)

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

Évi..értelek...és azt hiszem Te is értesz....mindegy is.....megoldom mert vállaltam....de csak azért...a kedvem elvették tőle......(és nem tudom mire ez a féltékenység sokakban....de nem is érdekel már)

játsz Te is...ha van kedved.....Mosoly))



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

siktár éva képe
siktár éva
Offline
Csatlakozott: 2011/12/30

Imre, már hogyne értenélek!!!

Jövő héten játszani fogok, nehogy teljesen elmenjen a kedved addigra!!!!! Kérlek!

Szeretettel: Évi

"Próbálj meg úgy élni, hogy ne vegyék észre ott ahol vagy, de nagyon hiányozzál onnan, ahonnan elmentél."

(Victor Hugo)

Gemini képe
Gemini
Offline
Csatlakozott: 2012/07/05

A félreértések elkerülése végett, én egy téli szonettet javasoltam, de csak témában maradt a tél, minden más feltételt, ölelkező rímek, szavak kizárása, Anylla szabott meg, a prózára pedig minden szabályt kizárólag ő.

Ha a feltételeket nézzük, egy-egy "tilos" szó is szerepel itt-ott. Tematikailag is sántít néhány írás, rímelésben szintén. Szerintem vegyük komolyan a játékot, ha semmi se szent, akkor összevisszaság, káosz lesz csak.

Elnézést ...

 

Gemini

Anylla képe
Anylla
Offline
Csatlakozott: 2011/05/07

Sziasztok!

 

Játéknak szántam a feltételek szabását. Hogy gondolkodjon el rajta Mindenki.

Játékosan komoly feladattá vált ez így.... Szerintem ragaszkodjunk a feltételekhez, hisz a játék, akkor válik hitelessé és igazzá.

 

Szeretettel:

 Anylla

 

"A SZERETET BENNÜNK LAKOZIK!"

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

Erika..bocs, hogy mindig Téged emlegettelek....igazad van, Anyila szabta meg.

Nincs jogom kizárni semmit, csak adminisztrátor vagyok és már kezdek belefáradni. Én valami olyat szerettem volna ami révén mindenki tud fejlődni ..és persze tisztességes versenyt akartunk. Azt hiszem soha semmiféle verstani megkötés nem fog lenni. Úgyse figyel arra szinte senki, se az alkotásnál se a szavazásnál.

Belefáradtam, le fogom a végletekig egyszerűsíteni ezt a játékot.

Jó éjt..Mosoly



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Donna Ihunte Mária képe
Donna Ihunte Mária
Offline
Csatlakozott: 2011/11/15

Kedves Imre! Szerintem is elég lenne a 3-3 nyertes művet vizsgálni, és ha nem felel meg a kiírásnak, akkor kizárni, és a sorban következő veszi át a helyét... Ez a Te munkádat is megkönnyíthetné... 

 

Barátsággal Marika

 

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

Vers-próza..
Nem vizsgálom, hogy a "tiltott" szavak szerepelnek vagy sem, arra már nincs energiám, de kérek mindenkit, hogy az általa első három helyre javasolt alkotásnál legyen erre is figyelemmel. Az összesített eredmény után én is megnézem az első három helyezettet és kizáró ok lesz ha valamelyik szó szerepel, vagy éppen a vers nem ölelkező rímelésű (kivéve a szonettek tercináit).



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

vers-20

ermi-enigma - Jéghideg szonett

Hó hull a tájra, az éjfél közel,
hangokat neszez a kihalt világ,
földön, fákon születik a jégvirág,
színeket temet a szürke ködlepel.
 
Harangszó bolyong lélekbe marva,
hideg szobákban rossz álmok születnek,
magány csöndjében halnak a szerelmek,
fagyok között tép az elmúlás karma.
 
Már csak felsejlő pillanat a tavasz,
és mintha nem is lett volna forró nyár,
az ősz meghalt, az ég könnyeket havaz.

Isten elfáradt, Lucifer él, ravasz,
furcsán fordul a világ, megváltást vár,
de "ez" csak legyint, ám vigyorog "amaz".



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

barnabyy képe
barnabyy
Offline
Csatlakozott: 2012/08/26

Bár ez a vers nagyon is kiváló, szintén csak  a címében utal a télre...kár...

Olvasni nagyon tudok, írni még nem...

barnabyy képe
barnabyy
Offline
Csatlakozott: 2012/08/26

elnézést, ezt rossz helyre írtam...

Olvasni nagyon tudok, írni még nem...

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

Barna..igen...meg a két quadrina másról se szól.....elolvastad?....Mosoly



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

vers-20.....téli hidegbe ültetett "hitélet"?....:DDD



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

vers-19

Csillagvirág - Elbujdosnék

Fehér köntösű estén
felhők mögé
bújt a nap,
a fáradtság
nyugalmat kér,
piheágyat
sorakoztat a képzelet.

Lennék törzse akár
egy kidőlt fának,
betakarnak az ágak,
zord tél elől
elbujdosnék,
fagyoskodnék
egy égi ösvényen,
vagy inkább vállamon
szárnyakkal
világgá repülnék.



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Donna Ihunte Mária képe
Donna Ihunte Mária
Offline
Csatlakozott: 2011/11/15

Kedvencem lett ez a vers, de sajnos csak versenyen kivül lehet nyerő. Szomoru

Barátsággal Marika

 

Anylla képe
Anylla
Offline
Csatlakozott: 2011/05/07

Hiányolom az ölelkező rímet...

 

Szeretettel:

 Anylla

 

"A SZERETET BENNÜNK LAKOZIK!"

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

vers-19......sajnos Gemini által kérteknek nem fele meg (az egyébként jó vers...)



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

próza-4

ermi-enigma - Ha egy nyúl "sír"

Jól emlékezem arra a napra, sőt az előző estére és éjszakára is.
Már a vacsoránál is kiérdemeltem apám szigorú tekintetét és anyám egy-két tasliját is. A televíziót néztük lefekvés előtt, addig míg apám nem kezdett el szokása szerint horkolni a fotelban. Persze amikor anyám kikapcsolta a Kékest, azonnal felébredt, hogy ő bizony nézi a filmet, mire anyám közölte vele:

- mit nézel? A Csárdáskirálynő volt színházból, de már sokszor láttuk, kikapcsoltam, a gyereknek most aludnia kell, holnap korán kel.

Az a gyerek én voltam, annál is inkább, hogy egyetlen utódjuk voltam és maradtam is, nem született testvérem.

De miért is kellett korán kelnem? Miért is voltam olyan izgatott? Miért is nem tudtam én még egy óra mulva sem elaludni?

Lakott egy bolgár kertész az utcánkban. Ez az utca a város legszebb része volt - akkor és ma is - a Holt-Tisza partján futott végig. Nos, ez a kertész egyúttal vadászott is, aki néha - mi szegények voltunk - egy-egy nyulat, vagy fácánt adott nekünk. Persze apámnak valamilyen formában le kellett dolgoznia az árát. Két héttel az események előtt furcsán nézett rám, aztán anyámékra, aztán vissza rám. Kezdett kényelmetlen lenni, de amikor megszólalt, minden tisztázódott, sőt, akkor lett igazán érdekes nekem az egész:

- Teca! Ez a nagy lakli (tizenkét éves múltam még csak de jó erőben voltam) hasznomra tudna lenni a következő vadászaton. A hajtóm eltörte a lábát a múlt héten. Bírná már ez a gyerek. Tíz-tizenkét kilométert gyalogolunk a szántón, bokrosokban, erdőszélen, hat-nyolc fácán és vagy négy öt nyulat kellene a vállára akasztania. Bírni fogja. A bére egy fácánkakas és egy nyúl. Rendben?

Apám válaszolt:
- Megtisztel minket Dimó úr, hogy felfogadja. Erős gyerek, nem fog szégyent vallani. Szóljon előtte  amikor vadászat lesz és menni fog.

Hát így jött el az a vasárnap hajnal, amikor már négykor  kukorékolt a kakas nekem. Gyors macska-mosdás. Kisebb vita az öltözködés közben, mert anyám mindent rám akart adni, végül csak ezek kerültek rám: flanel gatya (útáltam), két trikó, két ing, egy "pufajka" nadrág, újságpapírral is bélelt gumicsizma, egy mellény (már mint egy díjbirkozó olyan vastag voltam mellben), pufajka kabát, sál (vastag, anyám-kötötte), bárány-bunda sapka (no nem valami fényes, volt az már előttem is használva sokat). Egy szatyorba anyám négy szelet hagymával bélelt zsíros-kenyeret (összeborítva) rakott, mellé egy csatos-üveg vizet és kiálltunk a ház elé, a műút mellé. Egy kisebb teherautó szedte össze a kompániát, azt hiszem Csepel volt.

Nem részletezem a vadászat indulását. Röviden: fél óra múlva egy közeli falu határában kaptuk az eligazítást, ami jószerivel csak abból állt, hogy ne álljunk a lövöldöző vadászok elé, amit meg lelőnek - és a kutyák behozzák - azokat fűzzük madzagra és cipeljük. Ment is minden a maga útján. Nagy zajjal riasztottuk a bokrokban, fákon alvó fácánokat (már azokat akik még tudtak aludni, vagy annyira buták voltak, hogy nem szállták már túl heted-hét határon). Puska ropogás, sörétek süvítése, gyorsan szaladt az idő. Bírtam a tempót. Nem volt semmi baj, mindaddig, míg Dimó úr egy nyulat úgy nem talált el, hogy annak csak az egyik hátsó lábát lőtte húscafatokká. Dimó úr fogta és kezembe adta a hátsó lábainál fogva:

- Lógasd fejjel lefelé, ide a nyakára (mutatta hová) a tenyered élével amekkorát csak bírsz rávágsz. A nyakát kell az ütéssel eltörnöd és utána mehet a madzagodra.

Hallott már valaki "sírni" egy sebesült nyulat? Én igen. Akkor. Életemben először és utoljára. Mint egy kisbaba, aki az életéért küzd. Csak álltam - és szégyen nem szégyen - sírtam én is a nyúllal. Folytak a könnyeim. Nem mertem Dimó úrra nézni. Ő is állt egy darabig szótlanul, aztán kivette a kezemből a nyulat és ahogy nekem magyarázta, oly módon "kivégezte". Odadobta elébem:

- Fűzd fel és menj a teherautóhoz. Ott várj meg bennünket. Semmi ember lesz belőled gyerek, szégyent hoztál apádékra. Semmit sem fogsz hazavinni. Nem vagy hasznomra. Takarodj a szemem elől.

Nem érdekelt engem mit mond. Elindultam a Csepel felé - ami már jó két kilométerre volt. Feldobtam a vállamon lévő fácánokat és nyulakat. Aztán leültem egy kőrakásra. A műútról néha egy-egy autó vagy motor zaja szűrődött be. Talán öt-hatszáz méterre volt a szántón keresztül. Fáztam. Enni sem volt kedvem. Még a dél is messze volt. - mit csinálok én itt napnyugtáig. Gondoltam egy merészet és célba vettem a műutat a szántáson keresztül. Nem sokára már az úton ballagtam a tízegynéhány kilométerre lévő város felé.
Egy motor állt meg mellettem. IZS volt, pótkocsis. Az időkben még márkának számított. Vattakabátos, fiatal  férfi kérdezte:

- Hová kölyök így kiöltözve? Ne ijedj meg tőlem ......János vagyok a TSz "úgrómókusa".

Nem hazudtam. Elmondtam a történetem őszintén. Nézett rám és csóválta a fejét:

- Ha a vadászatnak vége lesz keresni fognak. Még nagyobb bajod is lehet. Menj vissza!

- Nem. Soha. Nem megyek.

Nézett és gondolkodott. Aztán beindította a motort ismét. Intett, hogy üljek be a pótkocsiba. Rám igazította a vastag viaszos vászon láb takarót:

- A TSz majornál láttam a teherautótokat. Odamegyünk.

Nem tudtam mit akar, de izgalmas volt motorozni és bizalmam ébredt felé. Rábíztam magam. Odaérve a Csepelhez egy noteszt és egy tintaceruzát vett elő és pár sort írt egy lapra, amit az esőtörlő lapát alá tett. Utána visszakanyarodott a város felé. Megkérdezte hol lakunk és a ház előtt tett le. Apámmal beszélt aki igen "sötét" szemekkel méregetett. Amikor elbúcsúztak és bementünk a házba, tudtam nincs menekvés. Nem is apámtól. Ő hallgatott. Anyám faggatott. Elmondtam mindent. Az jött amire számítottam. Anyám kinyitotta a pofonládát és nem volt zsugori, osztott belőle rendesen. De fél óra múlva már asztalhoz ültetett és a finom tyúkhúslevest tette elém, aztán meg a tyúkpörköltet nokedlivel. Valamiért még azt is megbocsájtotta, hogy a húsokhoz nem nyúltam. Pedig máskor lett volna érte kapsz.
                                       *
Jó pár év múlva, mint a megyei sporthivatal revizora jártam újra abban a faluban a helyi sportegyesület pénzügyi gazdálkodását ellenőrizni. Hamar végeztem az "alig-filléres" tételekkel és semmi szabálytalanságot nem találtam. Még a 10/1963. Korm.rend. leltározásra vonatkozó előírásait is betartották (hogy a fenébe tud megragadni az ember fejében ilyen szám?). Elköszöntem az SE gazdasági felelősétől amikor a csinos titkárnő bejött a poros kis irodába:

- Az elnök elvtárs szeretne az elvtárssal beszélni.  Várja az elvtársat. Bekísérem az elnok elvtárshoz (Isten bizony ennyiszer mondta ki az elvtárs szót).

Az "elnök elvtárs" egy böhömót íróasztal mögött ült. Kicsit már őszülő, de még fiatalos ember nézett rám a fekete keretes szemüvege mögül:

- Meghívom az elvtársat a TSz konyhájára egy ebédre. Ma nagyon finom a nyúlpörköltünk.

Ekkor esett le a "tantusz", az "ugrómókus" volt aki úgy látszik már elnökké lépett előre. Meg sem várta, hogy tiltakozzak (valóban - én azóta nyúl húst soha nem ettem), rám nevetett:

- Nem nyúl lesz az, valami gulyásleves meg krumplistészta, de nagyon jól főznek itt - meg ingyen van "hajtó úr"! Na, milyen az arcmemóriám? Felismertelek annyi év után. Tegezz nyugodtan - én már akkor is tegeztelek. Legalább nem csendőrpertu volt.

Elnevettem magam én is:

- Megvan még a motorod? Mert ha soká tart az ebéd akkor bizony elmegy az utolsó buszom.



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Dóra képe
Dóra
Offline
Csatlakozott: 2012/08/21

Sajnálom, hogy nem a télről szólt... Ezek a fránya megkötések! Kacsint Igaz, a fiatalember nem rövidnadrágban ment hajtani, na de...a történetet simán át lehetett volna szőni téli képekkel.

"Kirohanok a létből anélkül, hogy a fő-fő célt pedzeném...hej, ha elölről kezdhetnék mindent, mindjárt a közepén kezdeném!"

Anylla képe
Anylla
Offline
Csatlakozott: 2011/05/07

Fordulatos történet. Nekem hosszú egy kicsit.

Hiányolom a tél képeit.

Sajnos, emiatt ki kell esnie a szavazásból, szerintem.

Szeretettel:

 Anylla

 

"A SZERETET BENNÜNK LAKOZIK!"

Donna Ihunte Mária képe
Donna Ihunte Mária
Offline
Csatlakozott: 2011/11/15

Nagy átéléssel, végig figyelve olvastam ezt a nagyszerű történetet, - többször is! Hátha csak elkerülte a figyelmem, és mégis van benne említés a télről ...

Sajnálom, így nem nyerheti meg ezt a versenyt! Szomoru

Barátsággal Marika

 

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

próza-4...bocs Marika, hogy nálad írok a próza helyett...de nem az íróját akarom védeni..inkább kicsit vitatkozni veled és az előtted szólóval....szerintem nagyon is kiderül az írásból, hogy tél van....emlékezzetek csak miket vett magára a "fiatalember" ! Hacsak nem volt egy ütődött akkor mért öltözött volna tavasszal és ősszel a mínuszokra való ruhákba? Bizonyára hallottatok már a dedukcióról (levezetés, következtetés), amikor is az adott szöveg ad egy plusz értelmezést a kimondottakon túl. Nem kell az olvasó szájába rágni mindent, bizonyára ha egy könyvet a kezébe vesz akkor értelmes emberről van szó. Itt a gyerek öltözete már azt is megmondja az olvasónak, hogy kemény tél van. Akkor meg? Ha mindent csak empirikus szemlélettel követünk akkor elveszik a fantázia szerepe.Ne ilyesmiben legyünk pragmatikusak, hanem a történeti hűségben, az idősíkokban, a megfogható és visszalapozható, számonkérhető dolgokban. Kezeljük predikatív módon az írásunkat olvasó beleérző képességét és fantáziáját. Szóval szerintem ott a tél. Jéghidegen....Mosoly))) Egyébként ez a "módi" pontosan, hogy követelmény a jó prózánál.



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Donna Ihunte Mária képe
Donna Ihunte Mária
Offline
Csatlakozott: 2011/11/15

Nem akarok kötekedni kedves Imre, de számomra nem evidens, hogy csak télen lehet hideg. Mosoly

Barátsággal Marika

 

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

Valóban Mária...milyen igazad van....nosza akkor ha hűvösebb van nyáron akkor vedd fel amit a kissrác: FLANEL ALSÓ, KÉT TRIKÓ, FLANEL ING, PUFAJKA NADRÁG, FUFAJKA KABÁT, KUCSMA, VASTAG SÁL, .....a többit már nem is mondom.....részemre most vált értelmetlenné a fórum...abszolút értelmetlenné..........



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

dreaming58 képe
dreaming58
Offline
Csatlakozott: 2012/09/21

Drága Imre!
Én pedig szintén nem vitatkozásképp, de úgy gondolom, hogy ha egy versenynek TÉMA van megadva, akkor illik abban a témában versenyművet írni. Ennek az írásnak a vadászat a témája - vagy ifjúkori emlék lehetne még...de nem a tél!
Hozzátéve, hogy a történet nekem  tetszik - de nem a télről szól, csak télen játszódik...de még csak említés sincs benne a tél jellegzetességeiről, ha nem számítjuk, hogy a srác melegen öltözött fel az elején Mosoly

...már nem is tudom, hogy te hiányzol-e, vagy csak az, hogy hiányozz...

siktár éva képe
siktár éva
Offline
Csatlakozott: 2011/12/30

Szeretettel olvastam prózádat, mely elnyerte a tetszésemet, azt rögtön megállapítottam, hogy nem kezdő író műve, hiszen a gondolatok ahogy követik egymást az tökéletes. Amit hiányolok, hogy nem leginkább a feladányban szereplő mondanivalóra fókuszál, mert én úgy tudom, hogy vannak vadászidények ősszel is tavasszal is - lehet, hogy nem jól tudom, nem vitatom - én az első helyre tenném ezt a művet, ha mondjuk a témakör az lenne, hogy "vadászélményeim".

Hiányolom belőle a TÉL-lel kapcsolatos mondanivalót. De ettől függetlenül gratulálok, nagyon jó prózát olvastam és örömmel konstatáltam, hogy "visszavitt" az "elvtársak" korszakába, amely fiatal koromra emlékeztetett.

Gratulálok!

Évi

"Próbálj meg úgy élni, hogy ne vegyék észre ott ahol vagy, de nagyon hiányozzál onnan, ahonnan elmentél."

(Victor Hugo)

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

próza-3

 

Anylla - Egy téli emlék
 

Toncsi megvásárolta az ajándékot lányának, Dominikának. Születésnapjára síléceket kért. Tegnap járta végig a boltokat és tájékozódott a sílécek méretéről, minőségéről és tartósságáról. A gondosan becsomagolt ajándék most ott díszelgett a sarokban.
   Toncsi eltűnődött azon, hogy mikor is húzott fel utoljára síoverált. Volt, hogy családdal mentek sítúrázni és volt, hogy  az iskolával.
   - „A Főiskolán, az volt az igazi!” – jutott eszébe hirtelen.

   Már az első napon izgalmas dolgok történtek. A vonaton gubbasztva fázott a társaság, mert a fűtés elromlott.
   - Mi lesz veletek a hófödte dombokon? - kérdezte nevetne a tanáruk, Lilla néni.
   - De Tanárnő, ott nem lehet fázni! – szólalt meg a csoport izompacsirtája.
Fekke, aki valójában a Ferenc névre hallgatott, szerette hallatni a saját hangját. Amolyan „mindenlében-kétkanál”  típus volt. Most az egyszer azonban igazat szólt.
   - Ha mozgunk, lehet akármilyen hideg, legfeljebb az orrunk fázhat, mert az áll ki legjobban az arcunkból – folytatta a tudományos értekezést.
Ezt már azonban nem lehetett nevetés nélkül kibírni. Mindenki kacagott, még a kocsi végében ülők is.  Lilla néni csak egy fintort vágott, mert sejtette a folytatást. De a csoport üdvöskéje, Karolina ekkor nyafogva közbevágott:
   - Lilla  néni! Mikor érünk már oda?
Pedig pontosan tudta, hogy még majdnem  öt órányi út vár rájuk. Ez a tény azonban láthatólag Karolinán kívül senkit sem zavart. A jókedvű társaság elfoglalta magát, Lilla néni olvasta kedvenc folyóiratát, a fiatalok beszélgettek és volt, aki szundikált.

   A harmadik nap reggelén a szokásos reggeli torna után elindultak a „piros” pályához. Oda dupla felvonóval lehetett eljutni. Ez a sípálya már hosszabb, és meredekebb volt.   Az izomlázzal küszködő lányok örültek, hogy a felvonón ülni tudtak. Az edzettebbek még bírták, és szisszenés nélkül tűrték a bokasérüléseket, térdre-eséseket, és hason-csúszásokat. Toncsi is elhasalt párszor még az első napokban, azonban hamar rájött a síelés fortélyaira. Ő már haladónak számított. Karesz, a síoktató külön foglalkozott a kezdőkkel és utána a haladóknak magyarázott. Minden kérdésre készségesen válaszolt, például arra is, amikor a kicsi Rozál megkérdezte:
   - Karesz, és ha hátrafelé kezdek el csúszni, akkor mit tegyek?
Halvány mosoly bújt meg a férfi szája szegletében, miközben válaszolt:
   - Ék-alakba forgatod a léceidet. - S máris bemutatta, miről beszélt az imént.
   - Ha, azonban nagyon begyorsulnál, legegyszerűbb és legcélszerűbb, ha lekapcsolod a léceket a lábadról – hangzott a szakszerű magyarázat.
Többen ujjongtak és tapsoltak, de Toncsi csak mosolygott Karesz „balett-mutatványán”.  
   Az est fénypontja  Karolina volt, akinek leégett az arca a vakító napsütésben.  Rajta  kacagott az egész csoport, ugyanis lepirult  arcán szeme körül látszott a síszemüveg formája, mintha még most is hordaná. Lilla néni rákacsintott:

   -Most vagy csak csinos igazán!- rikkantotta,  és szeretettel nyújtott át egy tubus arckrémet a lánynak.
   A táj is csodaszép volt, szinte mesébe illő. A hóval borított fák ágai leereszkedtek a pompás súly alatt és hajladoztak a lágy szellőtől.  A csillogó hótakaró az alacsonyabb bokrokat is befedte. A távolban a magas hegyek ormai fehéres-szürkén virítottak a napsütésben.  A  dombtetőről lenézve kis fekete, piros, zöldeskék pöttyöknek látszottak a sportoló emberek. Ide-oda kanyarogtak,  ahogy a „piros” sípálya útja engedte őket…



    Ekkor megcsörrent a telefon. Toncsi rápillantott a kijelzőre, s  füléhez emelte a mobilt.  Dominika hívta, a lánya:
   - Anya! Elindultál már?  Egyre sűrűbben esik a hó!
   - Ott leszek hamarosan! – válaszolta mosolyogva  Antónia, miközben  a nagy születésnapi partira gondolt.



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Anylla képe
Anylla
Offline
Csatlakozott: 2011/05/07

Tetszik ez a kellemes, vidám hangulatú történet.

Érdekes a fordulat, mikor kiderül, hogy Toncsi valójában egy nő...

Gratulálok!

 Anylla

 

"A SZERETET BENNÜNK LAKOZIK!"

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

próza-3 ...hmmm...elmondtál egy történetet..úgy ahogy volt.....ebben nem kételkedek...de valahogy nem mond ez semmit...nincs felépített történet....a történet zajlik de nem történik benne semmi....nincs a végén katarzis....vagy valami "erkölcsi tanulság"....talán egy regény részlete lehetne...de akkor már lenne eleje és vége....bocs....



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Donna Ihunte Mária képe
Donna Ihunte Mária
Offline
Csatlakozott: 2011/11/15

Mindig hálás téma egy osztálykirándulás, egy sítúra. Élvezettel olvastalak. Mosoly

Barátsággal Marika

 

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

vers-18

dreaming58 - Ünnepváró

 

Sarkokban bujkál múlt nyarak álma,
ébredezik a tél fehér szelleme,
fagysóhajú vihar paroláz vele
- dombokon túl már köd kúszik a tájra.

Jégcsipkét érintett ablakon a hajnal,
fázik a reggeli álmos gondolat
éji melegségből semmi sem maradt:
körbefon a való deres ujjakkal.

Távolban csillan az ünnep reménye,
lépkedek felé vastag tollkabátban,
lelkem felvidítja - képzelem hogy nyár van,
- örömmel, s jobb kedvvel érek a télbe.



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Legújabb irodalmak

Típus Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólássorrend változtatása
Irodalom Amikor majd elmegyek toni 1 2017/06/23 - 08:53 2017/06/25 - 11:04
Irodalom Gyóni Géza: Mementó / Memento toni 2017/06/25 - 09:12 2017/06/25 - 09:12
Irodalom Nem tanultam meg soha toni 2017/06/24 - 13:51 2017/06/24 - 13:51
Irodalom MEGJELENT Nagy Vendel 2017/06/24 - 12:42 2017/06/24 - 12:42
Irodalom Boldogságtalanság másképp toni 2017/06/24 - 08:00 2017/06/24 - 08:00
Irodalom Tegyünk egy fogadást  2015-re toni 2017/06/23 - 17:00 2017/06/23 - 17:00
Irodalom Távolból Nagy Vendel 2017/06/22 - 20:34 2017/06/22 - 20:34
Irodalom Ha képed elveszti a fényét toni 2017/06/22 - 09:44 2017/06/22 - 09:44
Irodalom  Haikucsokor: A Haikut csak akkor érted, ha megérted ... toni 2017/06/22 - 00:08 2017/06/22 - 00:08
Irodalom Nyár bölcsője karnevál 2017/06/20 - 16:31 2017/06/20 - 16:31
Irodalom Esti borotválkozás toni 2017/06/20 - 09:47 2017/06/20 - 09:47
Irodalom Diploma osztás a temetőben Nagy Vendel 2017/06/19 - 17:02 2017/06/19 - 17:02
Irodalom Régi bolondok Góth László 2017/06/19 - 14:41 2017/06/19 - 14:41
Irodalom Érintés Góth László 2017/06/19 - 13:41 2017/06/19 - 13:41
Irodalom Oskar Blumenthal: Der Misserfolg / A kudarc toni 2017/06/19 - 07:22 2017/06/19 - 07:22

Legújabb hangzóanyagok

Típus Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólássorrend változtatása
Audió Miskolci István - Várkonyi Judit - Porba hullt remények mmiissuu 15 2015/05/16 - 23:47 2017/06/06 - 19:37
Audió Tárnok Mihály - Az élet szerelmese prayer 7 2014/12/28 - 19:04 2017/06/06 - 19:25
Audió Góth László - Hullámok (zenei vázlat) Góth László 1 2017/03/28 - 02:42 2017/06/06 - 19:20
Audió Lyrian - Villámlott... Lyrian 3 2008/12/21 - 23:22 2017/04/15 - 13:19
Audió Tárnok Mihály - Látlak-e még? zsuska 14 2015/11/29 - 23:41 2016/09/26 - 12:59

Legújabb fórumtémák

Típus Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólássorrend változtatása
Fórumtéma 2017. AKÍK Művészeti Pályázat prayer 2016/12/28 - 19:03 2016/12/28 - 19:03
Fórumtéma Klapek Gabriella hímezve festő, énekes, zeneszerző prayer 2016/11/28 - 12:48 2016/11/28 - 12:48
Fórumtéma 2016 évi rendezvények capek 17 2016/01/14 - 11:27 2016/08/07 - 16:47
Fórumtéma CINKEfészek Antológia 6. Szt. Mártonnak ajánlva prayer 14 2016/04/17 - 18:06 2016/07/17 - 12:32
Fórumtéma CINKE klub Gyöngyivel prayer 20 2015/04/17 - 21:42 2016/07/09 - 14:15
Fórumtéma Cinke színdarab Emeraude 1 2016/04/25 - 09:38 2016/04/27 - 08:51
Fórumtéma Szent Márton évforduló pályázat prayer 5 2014/09/28 - 09:49 2016/03/01 - 22:47
Fórumtéma Ötletek, és a megvalósítás. prayer 164 2010/02/05 - 20:51 2016/02/02 - 14:28
Fórumtéma Aktuális pályázatok zsuska 177 2013/02/06 - 11:01 2016/01/26 - 12:16
Fórumtéma Meghívó Balázsné Gyöngyi 2016/01/07 - 18:39 2016/01/07 - 18:39

Legújabb rendezvények

Típus Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólássorrend változtatása
Rendezvény Szent Iván Napi mulatság capek 2017/06/23 - 17:00 2017/06/17 - 21:10
Rendezvény Ha én rózsa volnék..Nyikos Rózsa és Barátai capek 2017/06/09 - 17:00 2017/06/09 - 14:17
Rendezvény TOLDI "a teljes mű" Kuncz László előadásában capek 2017/05/30 - 17:00 2017/05/24 - 10:35
Rendezvény Arany János Toldi, Kuncz László előadásában capek 2017/04/07 - 17:00 2017/03/28 - 14:33
Rendezvény "Lehull a lepel" Lénárd József könyvbemutatója capek 2017/04/27 - 18:00 2017/03/27 - 11:00