Vers és prózaverseny 2013.02.04. - 2013.02.17.

32 válasz [Utolsó bejegyzés]

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítások mentése” gombbal rögzíthető.
Donna Ihunte Mária képe
Donna Ihunte Mária
Offline
Csatlakozott: 2011/11/15

Többször is elolvastam ezt a nagyszerű írást - bevallom őszintén az éjféli csillagot kerestem ... és meg is találtam a nőben. Ha jól értettelek, ő maga az éjféli csillag. Gratulálok, nálam nyerő ez a történet. Mosoly

Barátsággal Marika

 

Tinian képe
Tinian
Offline
Csatlakozott: 2011/10/19

Vers: 1 - 3

Próza: 2 - 4 - 1

siktár éva képe
siktár éva
Offline
Csatlakozott: 2011/12/30

Érdekes történet, tényleg mese a javából. Nem hiszem el, hogy nem ismerte fel a kedvesét. (Az illat, a becézgetés, összességében nem volt ismerős?) A fene tudja, hogy létezik-e ilyen.

Szeretettel olvastalak! Gratulálok!

Évi

"Próbálj meg úgy élni, hogy ne vegyék észre ott ahol vagy, de nagyon hiányozzál onnan, ahonnan elmentél."

(Victor Hugo)

Donna Ihunte Mária képe
Donna Ihunte Mária
Offline
Csatlakozott: 2011/11/15

Léleksoraidat szeretettel olvastam.

Gratulálok Versedhez:)

Barátsággal Marika

 

Donna Ihunte Mária képe
Donna Ihunte Mária
Offline
Csatlakozott: 2011/11/15

Ez nagyon jó, Nekem tetszik!!! Mosoly

Barátsággal Marika

 

Donna Ihunte Mária képe
Donna Ihunte Mária
Offline
Csatlakozott: 2011/11/15

Kedves történet, élvezettel olvastam Mosoly

 

Barátsággal Marika

 

Donna Ihunte Mária képe
Donna Ihunte Mária
Offline
Csatlakozott: 2011/11/15

Csak dalolj, dalolj, és én itt leszek, hogy olvassalak!

Gratulálok  szeretettel Mosoly

Barátsággal Marika

 

Donna Ihunte Mária képe
Donna Ihunte Mária
Offline
Csatlakozott: 2011/11/15

Egy kis szerelem - egy kis csillagászat...

Úgy tűnik, jól megférnek egymással.

Szeretettel olvastalak.

Barátsággal Marika

 

Donna Ihunte Mária képe
Donna Ihunte Mária
Offline
Csatlakozott: 2011/11/15

"Nem múlt el a világ csak – megpróbált, megint,"

Elgondolkodtató soraidat nagy élvezettel olvastam.

Gratulálok nagyszerű versedhez Mosoly

Barátsággal Marika

 

prayer képe
prayer
Offline
Csatlakozott: 2008/06/30

Vers 1.

dreaming58 - Az én ars poeticám

Bármit mondasz barátom, én költő nem vagyok!
Lelkemből kiszakadnak szóba írt sóhajok.
Mit más versnek nevezne, nekem az életem.
Kibuggyan belőlem...szétfut a réteken...

Ha este párnám ringat , lehet már álmodom,
elmém libben szellőszárnnyal éteri távolon.
Arany betűkkel írja az álomégre fel
új szép szavaknak ritmusát, és már nem érdekel

semmi más, csak biztosan el ne feledjem én
- őrizgetem agyam zugában - újabb költemény
(mit én csak szívem dallamának tartok - jól tudod)
mit nem skandálnak lángos lelkű ifjú kórusok.

Reggelre kelve mégis újra tollat ragadok,
léleksoraim végére formás rímeket faragok.
Kis érték, és banális, de sokat jelent nekem,
s mint előbb említettem, nekem ez az életem!

prayer

prayer képe
prayer
Offline
Csatlakozott: 2008/06/30

Vers 2.

Tinian - Ha már megírtad…


Kósza gondolatok, kavargó érzések,
Mik benned vajúdnak nap szülte éjjelen,
És oly ritkán mondnak értelmest, eszeset,
De ott csüngnek fürtben, mint valami jelen!

Úgy mondanád ki vagy, de mást nem érdekel -
Hát magadra hagynak, diszkréten, egyedül,
S ha mégis hallatszol – süketté válnak rád…
Nézdd, még a néma is szavaidon derül!

Bonts zászlót, fuss szélben, vágtass paripákon,
Halld a golyót élni, mi füledbe suttog,
Vagy fordulj… ég ellen, acélos szárnyakkal,
Hogy érezd a percet, benned, ahogy kattog!

Ha mindezt megélted, s nem maradt már szavad,
Üres a szép lelked, kong benne a semmi
Csak a magány társad - mit nem tudsz elhagyni –
Pedig úgy akartad rútságát feledni!

Fogj csak kezedbe egy nyűtt, húrtalan lantot –
Formáld kezed dalhoz, mint ki mester, maga…
Virágozd fel szíved, hogy senki se lássa,
S ne szálljon körülted temető illata!

Aztán, dúdolgatva mindíg egyre gondolj:
Nem múlt el a világ csak – megpróbált, megint,
Mint ágat, ha terhel megfagyott hó súlya
Soron jövő télnek akarata szerint!

S ha nem kell keresni, mert szádra jön a szó,
Dallam mellé símul, eggyé válva vele…
Lelked is megnyugszik - már mosolyog néha -
Most csapjál igazán a húrokba bele!

Zengd, hogy élni… Csoda,- messzire halladjon! -
S minden itt, e Földön, még örökké legyünk…!
Mit tettél érettünk, vagy csak nékünk adtál -
Szívünkből köszönjük, édes Istenünk!

prayer

prayer képe
prayer
Offline
Csatlakozott: 2008/06/30

Vers 3.

Dreaming58 - Versbe szedve


Versbe szedem életemet,
írok mindent, amit lehet:
ha nap reám fentről nevet,
ha kedvesem nagyon szeret.

Írok, ha szomorú vagyok,
arról is szólnak a dalok.
Megfestik bánatos szavak
ha a szívem majd megszakad.

Dalolom, hogy szép a világ,
kősziklán is nyílhat virág,
téli éjek havas álma
benne zeng szívem dalába'!

prayer

prayer képe
prayer
Offline
Csatlakozott: 2008/06/30

Próza 1.

Donna Ihunte Mária - Éjféli csillag

 


Ágota és András egy maja-kutató előadását hallgatja figyelmesen, ám mégis némi kétellyel a legendás több-ezer évet átölelő naptárjukról... A főnök ajánlására jöttek, hogy fiatal kezdő csillagászként találnak e, észrevesznek e valami figyelemre méltót az előadásban. Közben azonban el-el kalandozik a figyelmük. Ágota ahányszor csak Andrásra néz, az egyetemi évek alatt kapott szerelmeslevelekre, neki íródott versekre gondol. Akkor - Istenem, már öt éve - egy unalmas előadáson kezdődött, András megkérdezte, van e kedve játszani... Nagyon élvezte ezt a játékot, és bár nem akarta, de válaszaiban bizony egyre őszintébben tárta fel a saját érzéseit. Eltelt néhány hónap, és be kellett vallania saját magának, hogy beleszeretett a fiúba ... most is arra riadt a gondolataiból, hogy készül megfogni szomszédja kezét. Kis híján hangosan mondta ki a tényt, hiába tagadja önmaga előtt is, bizony ez a szerelem máig sem múlt el...

Milyen furcsa véletlen, - bár lehet, hogy nem is véletlen (?) - András gondolatai is a régmúltba kalandoztak vissza... Félénk egyetemista fiúként nem merte bevallani vonzódását, ezért játékot ajánlott évfolyamtársának, amiből az első várakozásától eltérően őszinte mély barátság lett. Ágota egyik mondata örökre bevésődött az agyába. "Neked olyasmit is elmondok, amit még magamnak sem!" A lány iránti szerelme azóta sem múlt el, ennek ellenére az egyetlen fizikai kapcsolat köztük, amihez még ma is ragaszkodnak mindketten, hogy  minden találkozásnál megölelik egymást....

Ez lesz az első önálló munkájuk a gyakornoki idő letelte után, eddig tapasztalt kollégák mellett biztonságban érezhették magukat, most lehetőséget kaptak, hogy bizonyítsanak.
Kifelé jövet András megjegyezte:

- Tulajdonképpen amit az Orionról mondott az előadó, az helytálló… Valóban télen a legszebb az esti égbolt látványa, sok a feltűnően fényes csillag, és az Orion az egyik legismertebb és leglátványosabb csillagkép az északi égbolton.

- Nagyon leegyszerűsítve a kérdést a csillagászat számára is rendkívül izgalmas ez az időszak - Gondolt vissza Ágota az előadás változásokról szóló részére, hiszen látványos és ritka csillagászati események egész sora várható ebben az időszakban.

Azt viszont egyikük sem értette igazán – milyen összefüggés van a két dolog között. Szinte egyszerre mondták – Annyit megér a dolog, hogy ezzel kezdjük a holnapi napot.

- Megnézzük, látszik e valami mocorgás az Orion környékén. Most hogy beszélgetünk róla, határozottan kíváncsi lettem, valóban kiolvasható egy ilyen esemény a maják legendás naptárából? Már bánom, hogy elkalandozott a figyelmem, mert valami fontos esemény miatt a Valentin napot is emlegette.

– Én is arra kaptam fel a fejem, emlékezetes nap lesz ez a szerelmeseknek.

 

Miután elköszöntek egymástól, András azonnal a csillagászati kutatólaborba indult, győzött a kíváncsisága, nem volt türelme kivárni a reggelt. Ágota sem hazafelé vette az irányt, tíz perccel később ért oda, mert betért a sarki kisboltba néhány kifliért, meg ásványvízért. Jóízűen felnevettek, és miközben belevetették magukat a számítógépek adattengerébe, ugratni kezdték egymást. „Csak nem a Valentin nap csigázta fel az érdeklődésed? Addig még van idő, akár egymásba is szerethetünk”… Sok idejük nem volt a mókázásra, mert az Orionról szóló adatoknál hangjelzés is figyelmeztette őket az elmúlt két órában bekövetkezett jelentős változásra.

Azonnal működésbe hozták a nagy rádiótávcsövet és értesítették az igazgatót és minden illetékest a történtekről. A komputerek folyamatos számításokat végeztek, először csak ellenőrizték, igaz e a hír, de hamarosan már az volt a feladatuk, hogy az Orionból kivált mintegy 200 méter átmérőjű részt elemezzék, és meghatározzák a haladási irányát. Azt is igazolták a számítások, hogy ezek bizony évekkel ezelőtt történt események, csak a földi megfigyelőállomásokon eddig nem lehetett érzékelni őket.

Amíg a számítógépek dolgoztak, Ágota megkereste az előadót, tudna e további információkkal szolgálni, aki készségesen vállalta, hogy bemegy az Intézetbe, és válaszol a kérdésekre, megosztja az ismereteket, amiről tud, de előtte még összeszedi a témához kapcsolódó jegyzeteit, alighanem szükség lesz rájuk. Ámulva hallgatták a maja-kutatót, akinek az előadásán még hitetlenkedtek. Elmondta, hogy a maja naptár és egyéb kapcsolódó iratok is azt támasztják alá, hogy február 14.-én pontban éjfélkor áthalad az égbolton az Éjféli csillag, sőt nemrég beszélt egy magyar őstörténetet kutató barátjával, aki szintén említette a Napválasztó, vagy éjféli csillagot, de őseinknél csak utalást találtak, hiteles tényeket nem. Érdekes viszont, hogy mindkét forrás utal a szerelmespárok fontosságára, esküvőket, szerelmi jóslatokat, termékenységi ünnepeket javasolnak erre az akkor még roppant távoli időpontra, az éjféli csillag érkezésére. - Ezekkel az információkkal eddig nem tudtunk mit kezdeni. – mondta, miközben különös tüzet látott felvillanni a fiatal kutatók szemében. Rögtön tudta, talán az ő szavai hatására készül felszínre törni egy elfojtott szerelem. A spirituális területeken is otthonosan mozgott, ez fontos volt a munkájához, biztos volt benne, hogy most sem téved. – Gratulálok, gyerekek, a lehetséges legjobb időpontot választottátok az egymásra találáshoz. – A fiatalok értetlenül néztek rá,- hogy a meglepetéstől nem jutottak szóhoz, vagy tulajdonképpen nem is akarták megcáfolni ezt a váratlanul jött megjegyzést, maradjon az ő titkuk.

 

Hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy a felfedezett objektum a Föld felé halad, riasztani kell a világ minden jelentős megfigyelőállomását, Alig több mint 2 nap elteltével, már szinte biztosan tudható volt, hogy február 14-én éjszaka fogja megközelíteni a Földet szabad szemmel is jól látható üstökösként, de nem jelent veszélyt a bolygóra. Beigazolódni látszott a maja naptárkészítők jóslata.

 

A főnök látta, hogy a két fiatal kutató remekül kézben tartja az irányítást, sőt azt is észrevette, hogy munka közben egyre gyakrabban váltottak egy-egy ígéretes pillantást. Nem csak a felfedezés izgalmától szikrázott körülöttük a levegő. Többször is ellenőrizték a számítógépes adatokat, nem tévedhetnek, hiszen már csak egy hét áll rendelkezésükre. Amikor bizonyossá vált, - bármennyire is hihetetlennek tűnik – az északi féltekén úgy fog áthaladni az Éjféli csillag, hogy az időzónák változásának megfelelően éjfélkor látható lesz mindenütt. Ágota és András egymást átölelve önfeledt ugrálásba kezdett, így vezetve le a több napja rájuk nehezedő feszültséget. Amikor észrevették, hogy mindenki őket figyeli, már nem akartak titkolózni, tudták, érezték mindketten, hogy összetartoznak.

Szélsebesen forgott az idő kereke, végre eljött az a nap is, amit olyan izgatottan vártak a világ minden részén - az üstökös érkezése felbolygatta az egész világot. Kíváncsian várt valamiféle varázslatot minden szerelmespár, de azok is nosztalgiával figyeltek, akik valaha voltak szerelmesek. A világ minden pontján beépítették a Valentin napi programok sorába. Japánban, az Egyesült Államokban, de még néhány európai országban is stadionokat kellett megnyitni azok számára akik az üstökös csóvája alatt állva kívánták összekötni életük fonalát. Ausztráliában, ahol nem lehet szabad szemmel megcsodálni az üstököst, élő egyenes adásban nézhetik végig az eseményeket az utcai óriáskivetítőkön. A csillagvizsgálókban, planetáriumokban sem lehetetett egy gombostűt sem leejteni.

Ágota és András is ott ültek egymással szemben, és az első jelzések érkezését várva beszélgettek.

– Hányszor elképzeltem, milyen jó lenne hozzád bújni, a válladra hajtani a fejem, és Te átölelnél, megnyugtatnál, ha valami bánt…

- Eddig nem mertem közeledni hozzád, mert azzal a játékkal, éppen az érzéseim komolyságát tettem kérdésessé, hiteltelenné, pedig azok a versek nagyon őszinte érzésekről szóltak…

- Nem akarok azzal foglalkozni, mi lett volna ha… egyszerűen csak örüljünk, hogy megtaláltuk egymást!

Beszélgetés közben egy pillanatra el nem engedték egymás kezét, a tekintetükből annyi simogató gyengédség sugárzott, a főnök szinte sajnálta szétugrasztani őket. de hát megérkeztek az első jelzések Új-Zéland egyes részein már észlelik az Éjféli csillagot, ezt követte Japán… és ahogy teltek az órák,egyre több helyről, egyre közelebbről érkeztek nem csak jelentések, de képek garmadája is. A televízió állomások élő egyenes adásban mutatták a szépséges csillagot, melynek aranyszínű csillogása elkápráztatta az embereket. Derült, hideg éjszaka volt, de Ágota és András a többi kollégájával együtt a szabad ég alatt várták, hogy megpillanthassák végre azt amiért éjt nappallá téve dolgoztak heteken keresztül. A lélegzetük is elakadt a csodálatos, megismételhetetlen látványtól. Több tanú is egybehangzóan állítja, hogy az üstökös megállt felettük, küldött egy simogató – ölelő csóvát a fiatal párnak, és még kacsintott is mielőtt továbbindult égi útján…

 Talán ennek hatására, de a fiatalok kimondták a varázsszót – Szeretlek Kedvesem! – és lágyan egymáshoz simulva az elmúlt 5 év alatt felhalmozódott szenvedélyt szabadjára engedve, megcsókolták egymást a hatalmas tömeg éljenzése közepette. Mámoros boldogságukban az sem zavarta őket, hogy a televízió közvetíti az ottani eseményeket. Szinte beleszédültek a sok gratulációba.

„Kedves nézőink, most pedig hallgassák meg a két fiatal magyar felfedező szavait!”

Kicsit zavarba jöttek, amikor feléjük fordult a kamera, hiszen nem készültek nyilatkozatot adni, de András spontán szavaiban minden benne volt, ami számít.

- Az a valami, ami egykoron "elszabadult" onnét, az Orionból, csupán egy új kezdete, beteljesülése valaminek, ami az emberi életben lehetséges lehet! Ez a valami itt és most a mi egymásra találásunk, a mi szerelmünk, a mi boldogságunk. Sok évvel ezelőtti dolgokat látunk, ha az égre szegezzük tekintetünket! Azok a dolgok, amik most történnek ott, valahol, messze, majd az utánunk következő generációk valósága lesz, lehet!

 De az, hogy két ember egymásra talál ezen a Földön, ami emberi léptékkel mérve óriási...na ez a csoda!

prayer

prayer képe
prayer
Offline
Csatlakozott: 2008/06/30

Próza 2.

Füles - Vakrandi

 

Már a házasságuk hetedik évét taposták. Az életük egyenesben volt: berendezett lakás, kocsi, jövedelmező állás. Ennyi közösen eltöltött idő azonban unalmassá, és monotonná is tud válni. Semmi nem úgy működött már, mint a kezdetek kezdetén. Talán egy gyerek megváltoztatná az életüket, de a felesége nem akart még, pedig a biológiai óra ketyegett. Az esti közös együttlétek gépiesen működtek, egyre kevesebb örömet jelentettek számukra. A férfi kereste a megoldást, de nem igazán találta meg a neki megfelelőt. Számba vette a lehetőségeket. Szeretőt nem akart tartani, mert alapjába véve hűséges típus volt, még ma is szerette a feleségét. Fizetni nem akart az örömért, mert nem látta értelmét, hogy csak érzéketlen strigulahúzássá alacsonyodjon ez a számára fontos érzés. Ott volt még a lehetőség, hogy közösen megbeszéljék a problémát, de ettől hideglelést kapott. A házasságuk elején ugyanis a felesége sokat erőltette, hogy: „Drágám, beszéljük meg!”, és ez a mondat bekerült a top 10-be a fel nem tehető kérdések listáján. Pedig megoldást kellett találni, hogy mindkettőjüknek jobb legyen. Megpróbált finoman puhatolózni a munkahelyén. A férfi munkatársai a legvadabb ötletekkel álltak elő. Volt itt minden: édeshármas, gruppen, másik nemmel való próbálkozás. A női munkatársak pedig élből félreértették a problémáját, és többen is ráhajtottak, alig tudta őket levakarni magáról. Maradt az interneten való ötletböngészés. Ledöbbent, hogy mennyire lemaradt ezen a téren. Hosszú órákat töltött a szörfözéssel, de neki való nem akadt. Már teljesen feladta a reményt, amikor megakadt a szeme egy számára új fogalmon a „vakrandin”. Nem is hallott még ilyenről. Ahogy belemélyült a témába, kiderült, hogy ennek is nagyon sok válfaja létezik. Kezdve az egyszerű, ugyan nem ismerlek, de randevúzzunktól egészen a titkos, egyéjszakás kalandig. Ez utóbbinak íratlan szabályrendszere is van. Néhány napot kotlott a dolgon, de annyira befészkelte magát a gondolataiba, hogy végül a kíváncsiság győzött felette. A lebukás veszélye miatt, nem az interneten, hanem egy erre szakosodott magazinban feladott egy hirdetést. Nyitott egy postafiókot és várta a leveleket. Eleinte naponta kétszer is elment megnézni, hogy jött-e válasz, aztán már csak naponta egyszer, majd a végén már csak hetente egyszer. De hiába. Egy kicsit meg is nyugodott, jobb is ez így. Ekkor azonban váratlan dolog történt, jött egy levél. Izgatottan tépte fel a borítékot. Néhány levélváltás után megegyeztek a feltételekben és az időpontban. Sokat törte a fejét, hogyan tálalja a feleségének, a távolléte okát, mert a hazudozáshoz nem sok érzéke volt. De a sors besegített, ugyanis a neje bejelentette, hogy barátnőzni fog ezen az estén, így hát szabad volt. A közös megegyezésnek megfelelően kivett egy szállodai szobát, teljesen besötétített és várta a megbeszélt kopogtatást. A hölgy pontos volt, amikor belépett, a sziluettje érzékiséget sejtetett. Mivel ez volt a kérés, szavak nélkül zajlott le minden, majd gyors öltözés, és ahogy megérkezett, el is tűnt a látomás. Napokig a hatása alatt volt az élménynek. Úgy tűnt egyikük sem akart ennél többet, mert többé nem keresték a kapcsolatfelvételt. A férfi nyugtatgatta magát, hogy ez nem minősült megcsalásnak. Sokkal odaadóbb és figyelmesebb lett a párjával, aki, mint egy varázsütésre teljesen kivirult. Megváltoztak a hétköznapjaik, újra jártak moziba, piknikezni, baráti társaságokba. Egyik alkalommal, már a kocsiban ültek, amikor a nejnek eszébe jutott, hogy otthon maradt a táskája. Mit tesz ilyenkor egy úriember? Természetesen vállalja, hogy visszaszalad érte.  Ahogy felkapta és elindult vele lefelé a lépcsőn, megállapította magában, hogy milyen dög nehéz ez a retikül. Mi mindennel teli tudják tömni a nők ezeket a „bőröndöket”. Egy pillanatra kísértést érzett, hogy belekukucskál, de aztán elhessegette a kisördögöt. Nem szeretett más után kutakodni. A sors azonban másképp rendelte. Az utolsó lépcsőnél tartott, amikor a táska beleakadt a korlátba és arcra esett, felfedve tartalmát. Gyorsan visszadobált mindent, már csak egy papírdarab várta, hogy visszakerüljön a rejtekhelyére. Felvette, és közelebbről szemügyre vette. Egy kivágott apróhirdetés volt. El kezdte olvasni és egyre jobban lemerevedett:

„Kedves Ismeretlen Hölgy!

Keresek egy bevállalós lányt, asszonyt, aki benne lenne egy izgalmas, egyéjszakás kalandban. Közösen határozzuk meg a vakrandi feltételeit. Légy bátor, nyitott!”

„Éjféli Csillag”-jeligére a hirdetőben.

prayer

prayer képe
prayer
Offline
Csatlakozott: 2008/06/30

Próza 3.

Tinian - Ahol még soha nem jártam!..

 

Ritkám járok erre. Utam inkább az ellenkező irányba visz, szinte mindig. Akik a mi termékeinket rendelik azok nem erre vettek házat, bérelnek lakást. Mintha egy másik városban járnék, messze onnét, ahol az életem-élem. A csillogó kirakatok, a tiszta utak, a szelíd, kötelességtudó járókelők, az udvarias közlekedők – itt ismeretlen fogalom. Eldobált, deformált flakonok, papírdarabok kelnek útra, a szél szavára, és koppannak, tapadnak a rideg bérházak falain. Az ablakokon kibámuló emberek szemében méla közöny tekint rám. Ha köszönök, legfeljebb biccent egyike-másikat, de hang nem hagyja el a szájakat. Az autók – valahonnét a múltból, vagy egy másik planétáról jöhettek, mert egynek se lehet kitalálni az eredetét! Ennek az idegen környéknek a túl felére igyekszek cégünk legújabb termékével, a „sportgyaluval”. Hogy, mit lehet vele gyalulni csupán sejtem, hiszen egy élelmiszer feldolgozónál vagyok futár, így az biztos, hogy nem famegmunkáláshoz való ez a csudaszerszám!

Ahol elhaladok a robogómmal, úgy néznek rám, mintha évek óta nem láttak volna erre idegent. Nem csodálom, hogy aki csak teheti, az elkerüli ezt a környéket. Szerencsére minden kérdezősködés nélkül megtalálom a címet. Egy idős,  jó szituált hölgy nyit ajtót a csengetésemre. Halvány, csirájában elhalt mosollyal jelzi, hogy köszöni igyekezetemet. Átveszi a csomagot, aláírja az átvételt tanúsító szelvényt, halkan, hogy rajtam kívül senki nem hallja, köszön, és már zárja is be maga mögött a kijárati ajtót.

Valami furcsa érzés költözik belém, de nem tudom, mi lehet az?! Útnak fordítom a járgányom szarvát, gázt adok, és igyekszek gyorsan vissza a megszokott világomba. A második kereszteződésnél azonban pirosat kapok. Nincs mit tenni, várok. Körbe nézek a nyeregben ülve.

A jobb oldalon, nagyon rozsdás táblán, egy pékség hirdeti magát. Mellette egy kiskocsma nyitott ajtaja hívogatja az arra járókat. Az ajtófélfának támaszkodva egy viharvert kabátos férfi próbál valahogy a flaszterre jutni. Egyelőre ez kilátástalannak tűnik, hiszen a biztos megállással kellene neki először egyenesbe jönnie. A villanyoszlopnál egy nő álldogál. Vállán egy kis retikül himbálódzik. Ahogy rám néz, szemében a… fekete szomorúság tükröződik vissza! Fekete szomorúság! – azt hittem az öreg András bá’ csak viccel, mikor így hívja azt az elmondhatatlan valamit, amit csak érezni lehet. De nem, tényleg van ilyen!

Nincs idő, elmélkedésre. A lámpa vált, gázt adok, de a motor köhögve lefullad! Ujjam rutinosan tapad az indítógomra. A kicsiny motor jajgatva teszi dolgát, de mindhiába. Ottó nem hajlandó életre kelni! Rutinos mozdulattal szállok nyeregből, és tolom ki a járda mellé a beteget. Berugókar… egyszer, kétszer… sokszor, mindhiába. Már a sisakot is le kell venni, mert víz gyöngyözik a homlokomon. Mese nincs, elő a szerszámokat! Gyertya, benzin – szépen sorba, aztán újabb és újabb próba, de… semmi eredménye.

- Segíthetek szépfiú? – hallom a hátam mögött a női hangot.

Valószínűleg nagyra kerekedtek a szemeim, mert a nő elmosolyintotta magát rajtam. Ő volt, a fekete szomorúságú szemű!

- Na, ne féljen, nem én bütykölöm meg, én csak tudok itt a közelben egy motoros szerelőt.

Most rajtam volt a sor, hogy egy kicsit vidámabb ábrázatot vágjak, erre a szerelőre. Bólintottam, hogy elfogadom a segítséget, mert ez már nem megy egyedül.

- Tolja a motorját, mutatom az utat, nincs messze.

Tavasz elején járunk még, néha hűvös szelek vegyülnek a közelgő tavasz fuvallataiba, de ez a nő már kurta kis szoknyában tipeg előttem. Biztosan nem fázik, olyan, mint én, akinek nem árt az Isten-hidege!

Valóban nem kellett nagyon messze menni a motoros szerelőhöz. A szerelő körbe hümmögi a beteg jószágomat, tudományos arcot vág, piszkálja itt-ott, majd kimondja a verdiktet: Ezt bizony szét kell szedni, mert belül lett neki baja! Minimum két óra kell hozzá, hogy újra működjön.

Már csak ez hiányzott! Nem elég, hogy nem keresek ezen a fuvaron kívül semmit, még a motor is gajdra ment! De hát, ha nem értel valamihez, nem te vagy a mester! Felhívtam a főnökömet, hogy ez van, és ne számítson egy darabig most rám. Megértően szidta az aprószenteket, de sokat nem tehetett. „Ha újra megy a jármű, én is megyek vissza!” – ezzel váltunk el.

A nő még ott áll a kapuban, mintha rám várna. Illik megköszönni a segítségét, hiszen nélküle nem kerültem volna ilyen gyorsan „orvoshoz” a motorommal.

- Kedves kisasszony! – kezdtem bele bátortalanul a mondókámba – Köszönöm a segítségét, és ha megengedi, meghívom valahová egy… – hirtelen nem is tudtam, hogy mire hívjam meg? – süteményre. Olyat kacagott, hogy a motoros mester is felkapta a fejét rá.

- Süteményre? Maga olyan édes kisfiú, de én már kinőttem a süteményekből. Hanem egy felesre… azt elfogadom.

- Természetesen akkor arra, ahogy óhajtja! – nyeltem le zavaromat. – Valami szolidabb hely van itt a környéken, ahová be lehet ülni? – és arra a késdobálóra gondoltam, ami előtt még az imént strázsált…! Én balga – utca, retikül, tavaszelőn rövidszoknya… Istenem!

- Jöjjön, maga… nem idevalósi. – néz rám huncut szemekkel a nő. Valahová eltűnt a szemeiből a fekete. – Van itt egy másik, egy tisztább kimérő is, menjünk oda. Szóval neki se tűnik megfelelőnek az a köpködő?!

Egy bizalomgerjesztőbb helyre csöppenünk ebben a nagy, zilált rengetegben, ahol a tisztátalanság a minden napok rendje.

Nekem kell feloldódnom, hiszen ő van „itthon”, de ahogy telnek, a percek egyre bátrabban beszélgetünk. Már mellőzöm a körítéseket, a megkerüléseket, nevén nevezem a dolgokat. No persze, az illendőségről akkor se feledkezem el, hiszen a nő mindig nő a számomra! Az első kikért pohár az összes, amit elfogyaszt. Beszélgetünk erről-arról, aztán minden átmenet nélkül nekem szegezi a szavait.

- Tudod – mondja hozzám hajolva – velem nem szoktak… beülni valahová, soha. És megmondom neked őszintén, én se tartok rá igényt, hiszen a férfiak úgyis csak azt akarják elérni mindig. Az, hogy én is vagyok valaki – fintorra húzódik szépen metszett szája – nem érdekli őket! Nem is tudom, hogy veled miért kivételezek, hiszen te is egy férfi vagy, egy olyan…- formás kezével lemondóan legyint.

- Mert – bátorodok neki én is a beszédnek – nem minden férfi egyforma, bárhogy is hiszitek ti, nők. Nekem – nézek zöld, ábrándos szemeibe – minden nő egy újabb csoda, amiben ott rejlik valami az örökből, abból, ami után mindig lehet vágyakozni, és amit igazán soha nem érhetek el!

- Te, romantikus lélek! Te még hiszel az ilyenekben?

- Miben higgyek, ha nem az örök nőben? Minden egyéb csak múló illúzió! Ami emberi kéz által született, csak részben igaz, csak annyi, amennyi maga, azaz ember! És az ember képessége nagyon is véges! Csak egy van, ami, ha nem is tökéletes, de az lehet: ami teremtődött! És mivel én ennek születtem – végig mutatom kezemmel a testem vonalát – így csak a nők jöhetnek számításba nálam… minden téren.

Érdeklődve néz rám. Kezét ráteszi az asztalon pihenő kezemre.

- Te, aranyos ember lehetel hallod-e! Milyen kár, hogy én itt lakok, te pedig…! – tekintetét körbe hordozza a kis helység falain, de tudom, mire gondol. A kinti valóságra, amihez képest még ez a füstös helység is egy menedék.

Miért rohan az idő, ha olyan helyen vagyunk, és azzal, akivel öröm együtt lenni? Hová vágtat, hiszen ő ráér, neki soha nem kell sehová sietnie, és mégis türelmetlenül tovaszalad minden szép pillanaton!

A készre varázsolt robogóval visszaviszem oda, ahonnét elindultunk. Leszáll, hozzám lép.

- Isten veled te álmodozó, csillagszemű fiú! – azzal két kezébe fogja sisakos fejem, és úgy csókol meg, ahogy mindíg is álmodtam a csókot! Gyöngéden, kívánóan és mélységes szeretettel. Benne volt a nő, a szerető, a féltő asszony minden akarata a szépre, mely az idők végezetéig szól!

Aztán visszaballag, ahhoz a villanyoszlophoz. Vállát nekiveti, visszanéz rám. Már nem fekete a nézése. Szemében ott bujkál az örök lemondás halvány, pislákoló fénye. Egy mosolyt küld még felém, majd elfordul, hogy ne láthassam az arcát tovább.

Bele sóhajtok a kezdődő sötétbe, miközben meglátom fent az első kigyulladó csillagot.

Te leszel eztán ez a csillag nekem. Az ismeretlen, a titokzatos, mégis szép és csillogó fényű ismerős, aki egy délutánra, vagy csak egy időre, de elfeledtette velem az időt.

Ó volt az örök nő egyik arca. A megértő, segítő és önzetlenül szerető. Semmit nem várt, csak adott. Hitet, ami megkophat, elcsüggedhet, de soha nem szabad, hogy elmúljon!

prayer

prayer képe
prayer
Offline
Csatlakozott: 2008/06/30

Próza 4.

Donna Ihunte Mária - Planetáriumba megy az osztály

 

Barbikám csillogó szemekkel lépett be az ajtón. még a táskáját sem tette le, úgy szaladt hozzám.

– Képzeld Nagyikám, holnap a Planetáriumba megyünk az osztállyal! Azt mondta a tanár bácsi, készüljünk kérdésekkel, hozzászólásokkal, aki ügyes, akár kisötöst is kaphat…

- Ez igazán remek hír, legalább megkérdezed…- Ááá, semmi...  nem érdekes, nem az én kérdésemre kíváncsiak a mai fiatalok!…

 - Nagyi, neked van kérdésed?! Mondjad már!

– Tudod Barbikám, már régóta kíváncsi vagyok rá, hogy délben itt van a fejünk felett a Nap, Ha logikusan belegondolok, valaminek kéne lennie éjfélkor is. Biztosan létezik az a csillag, ami minden éjfélkor látható, és nem csak nálunk. Nézelődtem már a neten, de így, hogy "éjféli csillag", a legtöbb találat egy gyöngyvarró mintára mutat… Elgondolkoztam rajta, ha már a gyöngyvarrók is mintát neveznek el róla, kell hogy legyen benne valami, csak nem jól keresem…  Találtam néhány verset is, amiben szerepel. Reményik Sándor: Csillag a víz alatt című versét ki is másoltam magamnak, mert nagyon tetszett. Ha akarod, azt is felolvashatod holnap, azt hiszem neked is tetszeni fog.

 – Remek ötletet adtál Nagyikám, megyek én is keresgélek, és megpróbálok írni pár gondolatot a kérdésedhez. Úgy érzem, ezzel az ötlettel sikerem lesz… talán még Dávid is észreveszi, hogy a világon vagyok – sóhajtott miközben a szobája felé indult. Lefekvés előtt még kikiabált a szobájából. „Te tudtad, hogy az őseink Napválasztó csillagnak nevezték a te éjféli csillagodat?”

Másnap a Planetáriumból hazaérve kisunokám minden eddiginél jobban ragyogott. Már az ajtóból kezdte a mesélést.

- Nagyi, hol vagy Nagyikám! Az agyam eldobom! Csípj meg! Ugye nem álmodom? – Hmmm, ezt a lányt alighanem észrevette a Dávid fiú – gondoltam, de ő csak folytatta. – A tanár bácsi is mondta, hogy ügyes vagyok, és mivel verset is vittem, megkaptam az igazi nagy ötöst, de ez semmi a planetáriumi csillagászhoz képest. Sikerült teljesen kiakasztanom ezzel a kérdéssel, azt mondta, hogy feldobtam a magas labdát! Most nem tud nekünk válaszolni rá, de utána fog nézni, és ha megtud valamit, szeretné, ha Te is eljönnél velem, hogy mindketten halljuk az igazságot

… és ez még mindig nem a vége!

Holnap együtt kéne bemennünk egy megbeszélésre. Kérdezte a csillagász, megengednénk e, hogy ebből a kérdésből játékot csináljanak a planetáriumban. Az újságjukban, meg a neten is meghirdetnék, hogy az éjféli csillagról küldjenek be a gyerekek bármit, ami eszükbe jut, a tanév végéig. Lehet rajzolni, verset írni, sőt, ha azt a gyöngyvarrós csillagot megcsinálja valaki, azt is be lehet küldeni – sajnos Te egy kicsit kicsúsztál a korhatárból.

Hízelegve átölelt, és a szobája felé vonulva még visszaszólt – Dávid megkérdezte kinyomtatnám e neki is a verset…

prayer

Donna Ihunte Mária képe
Donna Ihunte Mária
Offline
Csatlakozott: 2011/11/15

Megkezdem a pontozást...

Nálam a heti legjobbak

Vers: 2 - 3 - 1

Próza: 3 - 2 - 1

 

Gratulálok a résztvevőknek! Mosoly

Barátsággal Marika

 

Tinian képe
Tinian
Offline
Csatlakozott: 2011/10/19

A gyerekkori szerelem! Hiába no, az életümket ez mozgatja örökké! Születhetnek csillagok, jöhetnek meteorok, fenyegetheti létünket a természet ezer módon...ami szívünkben születik meg, az elkísér a sírig!

Jó írás! Ha még kerekebb lenne...máskor feszítsd egy kicsit tágabbra a keretet! Ne legyen szentírás az egy oldal, ha a mondanivaló két oldalt igényel! Persze, nem kell mindíg - nem kaviár! - "Háború és Békét" írni, de ha valami csak úgy kerek...!

Gratulálok az írásodhoz!

Tinian

Tinian képe
Tinian
Offline
Csatlakozott: 2011/10/19

Nem hiába mondják, hogy a véletlen, az élet a legjobb rendező! Az ötlet jó. Neked is azt tudom mondani, hogy: színesíts jobban, hiszen mégis csak egy érzéki kapcsolat a nő és a férfi ilyen-olyan "találkozása"!

A csattanó viszont - csattant! Kár, hogy nem írtad le a férj rogyadozó lábait, ahogy visszamegy a feleségéhez, no és...azokat a szemeket, amikor ránéz! Mosoly

Gratulálok:

Tinian

Tinian képe
Tinian
Offline
Csatlakozott: 2011/10/19

Ez aztán munka! Szakszerűség a csillagászatban, és ecset-mártás az élet sava-borsában! Hogy mire képes egy kóbor csillag(?) annak csak a MIndentudó a megmondhatója!

Jó írás, és szakszerű!

Gratulálok hozzá!

Tinian

Tinian képe
Tinian
Offline
Csatlakozott: 2011/10/19

Mindíg arról ír az ember, ami éppen fontos...igazad van! És, hogy mi a fontos? Azt viszont te döntöd el...mindíg! (Vagy legalább is legtöbbször!)

Írj bátrabban...dalolj, mert a vers olyan, mint a dal: a szívnek szól!

Tinian

Tinian képe
Tinian
Offline
Csatlakozott: 2011/10/19

...mert, ha nem  hagy nyugodni egy gondolat, egy érzés, akkor kelj csak fel éjjel is és keresd meg a tolladat, amit este kiejtettél a kezedből...és írj, mert addig úgy se hagy békén a gondolat!

És, hogy költő vagy-e, vagy se...azt majd más dönti el, hiszen mindíg mások szemében "mérődünk" meg!

Gratulálok a nem költői hitvallásodhoz...is!

Tinian

Füles képe
Füles
Offline
Csatlakozott: 2012/09/24

Szavazásom a következő:

Vers: 3. 1. 2.

Próza: 4. 1. 3.

Gratutálok mindenkinek! 

prayer képe
prayer
Offline
Csatlakozott: 2008/06/30

A szavazás érdektelensége miatt, egy héttel meghosszabbítom a mostani versenyekre a leadható voksolás lehetőségét.

prayer

dreaming58 képe
dreaming58
Offline
Csatlakozott: 2012/09/21

Érdekes nézőpont.

Tetszik Mosoly

...már nem is tudom, hogy te hiányzol-e, vagy csak az, hogy hiányozz...

dreaming58 képe
dreaming58
Offline
Csatlakozott: 2012/09/21

Jó gondolatok, tetszetős formában.

Gratulálok!

...már nem is tudom, hogy te hiányzol-e, vagy csak az, hogy hiányozz...

dreaming58 képe
dreaming58
Offline
Csatlakozott: 2012/09/21

Rövid, de kellemes Mosoly

...már nem is tudom, hogy te hiányzol-e, vagy csak az, hogy hiányozz...

siktár éva képe
siktár éva
Offline
Csatlakozott: 2011/12/30

Csak a két első helyezettre szavazok - úgyis lehet, ugye? - mivel nagyon kevés a vers is, próza is.

Vers.: I.helyezett: 3.

Próza: I. helyezett: 2.

Szeretettel gratulálok a résztvevőknek.

Évi

"Próbálj meg úgy élni, hogy ne vegyék észre ott ahol vagy, de nagyon hiányozzál onnan, ahonnan elmentél."

(Victor Hugo)

Judit képe
Judit
Offline
Csatlakozott: 2008/07/21

 

I. Próza 3.Ahol még soha nem jártam!..

 I. Vers 2. Ha már megírtad…

Szeretettel: Judit

"Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Antoine de Saint Exupéry

prayer képe
prayer
Offline
Csatlakozott: 2008/06/30

Zárás:

Vers 1.     dreaming58 - Az én ars poeticám  6 pont
Vers 2.    Tinian - Ha már megírtad…  7 pont
Vers 3.     Dreaming58 - Versbe szedve   10 pont

 

 

Próza 1.    Donna Ihunte Mária - Éjféli csillag  6 pont
Próza 2.   
Füles - Vakrandi  8 pont
Próza 3.    Tinian - Ahol még soha nem jártam!..  7 pont
Próza 4.   
Donna Ihunte Mária - Planetáriumba megy az osztály  5 pont
 

prayer

prayer képe
prayer
Offline
Csatlakozott: 2008/06/30

Heti nyertes

Vers 3.

Dreaming58 - Versbe szedve


Versbe szedem életemet,
írok mindent, amit lehet:
ha nap reám fentről nevet,
ha kedvesem nagyon szeret.

Írok, ha szomorú vagyok,
arról is szólnak a dalok.
Megfestik bánatos szavak
ha a szívem majd megszakad.

Dalolom, hogy szép a világ,
kősziklán is nyílhat virág,
téli éjek havas álma
benne zeng szívem dalába'!

 

prayer

prayer képe
prayer
Offline
Csatlakozott: 2008/06/30

Heti nyertes
 

Próza 2.

Füles - Vakrandi

 

Már a házasságuk hetedik évét taposták. Az életük egyenesben volt: berendezett lakás, kocsi, jövedelmező állás. Ennyi közösen eltöltött idő azonban unalmassá, és monotonná is tud válni. Semmi nem úgy működött már, mint a kezdetek kezdetén. Talán egy gyerek megváltoztatná az életüket, de a felesége nem akart még, pedig a biológiai óra ketyegett. Az esti közös együttlétek gépiesen működtek, egyre kevesebb örömet jelentettek számukra. A férfi kereste a megoldást, de nem igazán találta meg a neki megfelelőt. Számba vette a lehetőségeket. Szeretőt nem akart tartani, mert alapjába véve hűséges típus volt, még ma is szerette a feleségét. Fizetni nem akart az örömért, mert nem látta értelmét, hogy csak érzéketlen strigulahúzássá alacsonyodjon ez a számára fontos érzés. Ott volt még a lehetőség, hogy közösen megbeszéljék a problémát, de ettől hideglelést kapott. A házasságuk elején ugyanis a felesége sokat erőltette, hogy: „Drágám, beszéljük meg!”, és ez a mondat bekerült a top 10-be a fel nem tehető kérdések listáján. Pedig megoldást kellett találni, hogy mindkettőjüknek jobb legyen. Megpróbált finoman puhatolózni a munkahelyén. A férfi munkatársai a legvadabb ötletekkel álltak elő. Volt itt minden: édeshármas, gruppen, másik nemmel való próbálkozás. A női munkatársak pedig élből félreértették a problémáját, és többen is ráhajtottak, alig tudta őket levakarni magáról. Maradt az interneten való ötletböngészés. Ledöbbent, hogy mennyire lemaradt ezen a téren. Hosszú órákat töltött a szörfözéssel, de neki való nem akadt. Már teljesen feladta a reményt, amikor megakadt a szeme egy számára új fogalmon a „vakrandin”. Nem is hallott még ilyenről. Ahogy belemélyült a témába, kiderült, hogy ennek is nagyon sok válfaja létezik. Kezdve az egyszerű, ugyan nem ismerlek, de randevúzzunktól egészen a titkos, egyéjszakás kalandig. Ez utóbbinak íratlan szabályrendszere is van. Néhány napot kotlott a dolgon, de annyira befészkelte magát a gondolataiba, hogy végül a kíváncsiság győzött felette. A lebukás veszélye miatt, nem az interneten, hanem egy erre szakosodott magazinban feladott egy hirdetést. Nyitott egy postafiókot és várta a leveleket. Eleinte naponta kétszer is elment megnézni, hogy jött-e válasz, aztán már csak naponta egyszer, majd a végén már csak hetente egyszer. De hiába. Egy kicsit meg is nyugodott, jobb is ez így. Ekkor azonban váratlan dolog történt, jött egy levél. Izgatottan tépte fel a borítékot. Néhány levélváltás után megegyeztek a feltételekben és az időpontban. Sokat törte a fejét, hogyan tálalja a feleségének, a távolléte okát, mert a hazudozáshoz nem sok érzéke volt. De a sors besegített, ugyanis a neje bejelentette, hogy barátnőzni fog ezen az estén, így hát szabad volt. A közös megegyezésnek megfelelően kivett egy szállodai szobát, teljesen besötétített és várta a megbeszélt kopogtatást. A hölgy pontos volt, amikor belépett, a sziluettje érzékiséget sejtetett. Mivel ez volt a kérés, szavak nélkül zajlott le minden, majd gyors öltözés, és ahogy megérkezett, el is tűnt a látomás. Napokig a hatása alatt volt az élménynek. Úgy tűnt egyikük sem akart ennél többet, mert többé nem keresték a kapcsolatfelvételt. A férfi nyugtatgatta magát, hogy ez nem minősült megcsalásnak. Sokkal odaadóbb és figyelmesebb lett a párjával, aki, mint egy varázsütésre teljesen kivirult. Megváltoztak a hétköznapjaik, újra jártak moziba, piknikezni, baráti társaságokba. Egyik alkalommal, már a kocsiban ültek, amikor a nejnek eszébe jutott, hogy otthon maradt a táskája. Mit tesz ilyenkor egy úriember? Természetesen vállalja, hogy visszaszalad érte.  Ahogy felkapta és elindult vele lefelé a lépcsőn, megállapította magában, hogy milyen dög nehéz ez a retikül. Mi mindennel teli tudják tömni a nők ezeket a „bőröndöket”. Egy pillanatra kísértést érzett, hogy belekukucskál, de aztán elhessegette a kisördögöt. Nem szeretett más után kutakodni. A sors azonban másképp rendelte. Az utolsó lépcsőnél tartott, amikor a táska beleakadt a korlátba és arcra esett, felfedve tartalmát. Gyorsan visszadobált mindent, már csak egy papírdarab várta, hogy visszakerüljön a rejtekhelyére. Felvette, és közelebbről szemügyre vette. Egy kivágott apróhirdetés volt. El kezdte olvasni és egyre jobban lemerevedett:

„Kedves Ismeretlen Hölgy!

Keresek egy bevállalós lányt, asszonyt, aki benne lenne egy izgalmas, egyéjszakás kalandban. Közösen határozzuk meg a vakrandi feltételeit. Légy bátor, nyitott!”

„Éjféli Csillag”-jeligére a hirdetőben.

 

prayer

Legújabb irodalmak

Típus Címsorrend változtatása Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólás
Irodalom Tükröm Krómer Ágnes 16 2012/08/13 - 13:18 2012/08/15 - 20:37
Irodalom Tükröm... Csillagvirág 27 2013/08/15 - 13:46 2013/08/28 - 20:23
Irodalom Tükrömül... Norbert 10 2013/07/23 - 14:39 2013/08/21 - 21:55
Irodalom Tükröt tartva karnevál 4 2017/09/22 - 10:13 2017/10/03 - 11:45
Irodalom Tükröződés 6 barnabyy 4 2013/03/08 - 09:20 2013/03/10 - 16:14
Irodalom Tükröződés 7 barnabyy 3 2013/03/10 - 00:32 2013/03/10 - 21:56
Irodalom Tükröződés 8 barnabyy 4 2013/03/11 - 12:17 2013/03/12 - 20:40
Irodalom Tükröződések csabaiandy 10 2014/05/15 - 08:35 2014/06/18 - 19:35
Irodalom Túl a falakon Gemini 7 2012/11/16 - 19:48 2012/12/01 - 09:38
Irodalom Túl a fülemen Gemini 10 2012/08/08 - 10:33 2012/08/09 - 22:42
Irodalom Túl a San folyón kerlac 11 2008/10/31 - 00:17 2008/11/03 - 08:40
Irodalom Túl hét határon Gemini 8 2013/09/27 - 07:12 2013/10/02 - 10:58
Irodalom túl mindenen...átírat Zsefy Zsanett 8 2011/07/08 - 07:40 2011/07/12 - 07:28
Irodalom Túl sok MmeDegard 4 2009/03/11 - 19:39 2009/03/12 - 09:38
Irodalom Túlélőharc Tides 5 2009/09/10 - 13:18 2014/04/01 - 23:25

Legújabb hangzóanyagok

Típus Címsorrend változtatása Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólás
Audió Áprily Lajos: Biztató vers magányosságtól irtózó léleknek Judit 2 2014/11/30 - 23:35 2014/12/01 - 18:38
Audió Barnabyy Nyár Judit 2013/05/27 - 21:28 2013/05/27 - 21:28
Audió Barnabyy: Ha jössz hozzám... Judit 4 2014/07/11 - 21:16 2014/07/15 - 20:16
Audió D. Nagy László - Köszöntsd a fényt D. Nagy László 7 2012/01/29 - 21:27 2012/02/05 - 21:40
Audió Domokos Edit Ámor nyila nem talált Judit 4 2011/08/07 - 01:33 2011/08/10 - 21:52

Legújabb fórumtémák

Típus Címsorrend változtatása Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólás
Fórumtéma Vers és prózaverseny 2013.04.23 - 2013.04.28. Tiszai P. Imre 1 2013/04/24 - 00:01 2013/04/26 - 12:29
Fórumtéma 1 hét = 1 történet / A tavasz dala anyatka 21 2010/11/20 - 19:48 2012/06/04 - 23:20
Fórumtéma I. CINKE Adventi irodalmi túra (némi forralt borral) anyatka 2 2012/12/05 - 11:01 2012/12/08 - 22:50
Fórumtéma "Nyitott kapuk" pályázat, versmegmérettetés prayer 28 2013/05/18 - 07:58 2013/07/03 - 16:18
Fórumtéma "verselvtársak" zsuska 14 2012/12/01 - 22:21 2012/12/02 - 21:14
Fórumtéma ...ahogy nem szabad... Taygeta 8 2010/12/09 - 23:32 2011/01/08 - 17:34
Fórumtéma 1% Adó felajánlás prayer 14 2011/02/02 - 13:39 2013/03/23 - 00:14
Fórumtéma 2009 Antológia DVD melléklet femis 32 2009/09/18 - 07:48 2009/11/24 - 13:20
Fórumtéma 2009 Radnóti év femis 22 2009/01/24 - 10:12 2009/02/27 - 14:42
Fórumtéma 2016 évi rendezvények capek 17 2016/01/14 - 11:27 2016/08/07 - 16:47

Legújabb rendezvények

Típus Címsorrend változtatása Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólás
Rendezvény "A szeretet útján" Adventi műsor prayer 2013/12/09 - 08:04 2013/12/09 - 08:04
Rendezvény "Állati vidám versek" Kuncz László előadásában capek 2016/01/29 - 17:00 2016/01/16 - 13:18
Rendezvény "Egy sufni festő portékái" Deák Anikó kiállítása capek 2015/09/17 - 11:49 2015/09/17 - 11:49
Rendezvény "Filléres emlékeink" Kiállítás megnyitó 2012. November 8. prayer 2012/11/01 - 20:52 2012/11/01 - 20:52
Rendezvény "Hol a boldogság mostanában" - CINKE est prayer 2012/02/27 - 22:44 2012/02/27 - 22:44