Mert a pillanat, és a pillantás között a blende nyitása megélénkíti a mélységélességet íriszünkben. Így nem csoda a szerelem, hisz a legélesebb képet kapjuk a másikról.
(Valahogy így fordítanám. :))

Meg ne halj már a szerelemtől, mi lesz akkor velünk? Nem olvashatjuk szerelmetes és izgalmas soraidat! Csuda lány!

Mit nem mondasz??? Tizenévesen, amikor ezt a verset elkövettem, nem igazán gondolkodtam ilyen tudományosan erről a dologról..., (bevallom: azóta sem!) Köszönöm, hogy elemeztél! ))

Csak bohóckodtam egy picinykét, remélem nem haragszol? Különben pediglen analitikus vagyok, így ez bennem van, elemzek, elemezgetek, szemelgetek. Puszi!

Kedves Femis! Imádom az effajta bohóckodást, bennem partnerre találtál ebben. Nincs harag, ne aggódj! )) Különben egy kicsit összekeveredtek a reagálásaim..., amit Zolinak és Neked írtam... Így talán még érdekesebb lett ez az egész... ))

Erdám ez ragályos!!!)

Mert a versed olyan jó, hogy óhatatlanul emlékezni kell!

Szerelem definíciója 1000 C' körül...

Csontig hatoló, sőt a sejtek őrülete, amely nem hagy egy percet sem a végtelenedből,

hogy ne rá gondolnál folyton.)