Csókák, szürke kabátos öreg rókák
"osztyák"-tyák-tyák az észt, ha az erdőt-mezőt
vígan ostromozzák. Fekete sereg... Víz is lepereg
sűrű tollatokról, nem féltek az éhes ordasoktól.
Szemetekben a bölcs hallgatás beszédes, de nem hallja más,
csak aki érti nyelvetek. Lehet svájci, gall, vagy osztrák,
néma gyermek, beszéljetek, beszéljetek!
Lesz friss sarjú vetés, ne féljetek! Magok, pondrók,
tücskök bogarak, meg egyebek.... Egyetek, csak egyetek!
Jobbak , mint a szentelt ostyák -tyák-tyák...
Cserfes csókalegények, sokat tűrt vitézek.
Még nevettek is rajtunk, szemetekből efféle dolgokat kinézek.
Nem loptok aranyrojtot, sem sapka bojtokat, bibéket.
Se fényes kanalakat, üvegcserepet,
szeretnék megölelni minden csókagyereket.
Emeljetek szárnyatokra setét seregem,
búmat, bánatomat véletek elfeledem!
Szálljatok magasan, hol az eget márványozzák,
kékre festik,veletek látnám mindezt napestig.
 Ébenszárnyú fésűgereben- felhőtilolók,
széloszlatók,messzelalók, messze hagyók...
"csip-csip csóka, vak varjúcska", kényszeredett városlakók…