"fölkel az ősz és lopni lopakszik az éjben..."

Én pedig szeretettel kiragadtam egy sort belőle. Mindenféle hátsó szándék nélkül...

Ó. Igazán nincs mit. Hidd el!

Gyönyörű versed hangulata egészen magával ragadott Zsuska! Annyira szépek a képei Gratulálok! Gyakrabban is olvasnám remekeid...

(csak egy aprócska dolog: beszövött lepke, szerintem) 

Próbálok értékelhetőt kommentelni ... Mert amit mostanában hozzászólás címén művelek, az nulla.
  Verset most nem elemzek, zsűrit meg pláne nem játszom - hogy írjak valamit , aztán "kit hogyan talál meg...".
 Szóval én gyerekkoromban azért kezdtem el olvasni a Bibliát, mert egy bugyuta, de izgalmas képregényben találtam egy bibliai utalást , s hogy-hogy nem : oda volt írva a forrása. 
  Tehát kedvet csinált nekem.  
Az adott képegény és a szentírás két különböző értékrendet képvisel.
 S ezért én jónak tartottam, hogy a hétköznapibb, harsogóbb hivatkozik a magasztos csöndesebbre.
  A te versed esetében kár Radnótiba kapaszkodni, hiszen - mivel most bárki rákereshet a versre - rájöhet, hogy két teljesen különböző műről van szó, amely  viszont nagyjából egy értékrendet képvisel és egy művészeti ágban mozog.
  A művészeti ágak egymáshoz való viszonyulását , egymásba fonódását jónak tartom.
Én is írtam Dohnányi művéről. De ott megemlítettem - nem csak zárójelesen a cím után - a zenemű mozzanatait és például, hogy Dohnányi ezen műve által sugárzott életérzés meghaladja a szerző korát, hisz bennem a nagy panelkorszak építkezéseit és toronyépítéseit idézte fel - s erről is írtam.  Teljesen mindegy, hogy ezt ki, hogy látja, én a művet az írásomhoz való viszonyulás alapján neveztem Dohnányi korát meghaladónak. 
  De elképzelhető az is, hogy összekapcsolódik egy zenemű és egy költészeti alkotás. Számos példa van rá.
Az se ritka , hogy egy festmény, vagy fotó erősíti fel egy vers mondanivalóját. 
Én ezeknél is azt szeretem, ha mind saját alkotás, vagy bizonyos keretek közt zajlik: például egy újságban bemutatnak egy költőt és egy festőt. 
  A Radnótiba kapaszkodást azért nem tartom itt jónak, mégha meg is ihletett a vers, 
mert azonos műnemű alkotás ihlette meg, aminek fölemlítése azt az érzetet keltheti az olvasóban, hogy követtél valamiféle vezérfonalat, vagy valaki szellemiségét. Mégha itt hangulatról írtál akkor is.  Hiszen ő Radnóti Miklós volt te pedig nevezett Zsuzska.
  Versed egyedisége miatt sem kívánja meg a kapaszkodót , amely más -általam említett esetekben - nem kapaszkodó volna, hanem kapcsolat. 
  Különösen tetszik ez a gondolat : "álmot moccan, s nagyot nő holnapra."
Radnóti által való ihletettséget szerencsésnek tartok egy tánckoreográfiában (a haláltáborok szörnyűségei...), egy zeneműben, egy szoborban.
  A verssel én vigyáznék... Hacsak nem valamelyest életrajzi, tehát nem az ihlető  valamely egyéni vonását , vagy életének egy, vagy több fontos mozzanatát (tarkón lőtték) tartalmazza, amely tanulság- és kifejezésértékű...
  

Béla!

Köszönöm, hogy újra felkerested szerény versemet.
Olvastalak és tiszteletben tartom véleményed, de azért nem kell mindenben egyet értenem veled, ugye?

Nézd. Ha az a célod, hogy úgy juss el A-ból Bé-be, hogy én A-t mondok, te meg Bé-t, akkor nem kell egyetértened. 
De én nem vitaindítónak szántam. Hogyha pedig az, akkor érveket várok kérdés helyett. De ha lehet ez maradjon az , ami.
Ne raboljuk egymás idejét. Tényleg ne. 

Na jó. Vitassuk meg! Fejtsd ki akkor az álláspontodat.  Mostmár az se baj, ha több napig eltart...

Zsuska kedves, a versed is kedves, szép költői képekkel.. Te tudod ezt és "a helyén kezeled", B. viszont alkalomnak látta nézetei alapos kifejtésére. Most, hogy mindenki megmutatta önnön képét, én további versírásra buzdítalak.

...zsuska!

Amikor tele van a fej szép gondolatokkal, ami párosul a hozzáillő hangulattal, nehéz választani mit, hogy írjon s a mondanivalókat hogyan illessze egymáshoz, hogy értelmet nyerjen.

Versedben a széplelked kiolvastam, sikerült is gondolataid özönét is összhangba hoznod...gratulálok.

Üdv.

https://www.youtube.com/watch?v=Syup8iz8UGU

Szia Zsuska! Itt is mondom: tetszik a vers. Szerintem mindegy, hogy mi indítja be a gondolatokat benned, a végeredmény számít és az alkotás. 

Nagyot, bizony! ...A legnagyobbat!
Egyre kiforrottabb vagy.
Imrének meg köszönöm a készített videót!
Szóval, zsuska, örülök, hogy az irodalomban Te nem alszol.

Magam sem maradhatok ki azok sorából, akiknek tetszik a versed.

Jönni azért késlekedtem, mert vívódtam, hogy megkérdezzem a vers első sorában - mert nem értem-, az "elillant" szó múlt idejét, ahogy az utolsó sorban a "moccant" szót is "t" nélkül érzem, de itt már nyilván nem a múlt idő van jelen , hanem egy egyszeri mozgást kifejező szó.

Arany János Családi kör c. verséből idéződött föl bennem: 

Setének igaza van abban, hogy a jelenidő talán jobban  illeszkedne a vers hangulatába... De nekem így is nagyon tetszik, sodortak a sorok! Biztatom Zsuskát további versírásra és  közlésre

Szaktudásom egy szál sincs, csak egy olvasó vagyok a sok közül, de bizony egy-egy betű nagyon is sokat számíthat, az a kérdés, hogy mi a szándékunk vele! Kérned nem kell, miért is kellene, én befogadó vagyok, voltam, és maradok is!

Őszinte elfogadással és jó szívvel:

EEE

Kedves Zsuska!

Nagyon kedvemre való vers, szépséges.

Erzsike

Köszönöm Erzsike!