Élek?

Németh Anikó Ködmadár képe

Szombat van, takarítanom kellene. Végig mérem tekintetemmel a lakást, és feladom. Reménytelen a helyzetem...
Hogy süllyedtem idáig? Töprengek. Engem egyedül nevelt anyám, és láttam, milyen nehéz volt neki. Akkoriban úgy gondoltam, hogy szinte lehetetlen férfi nélkül élni. Ma meg úgy, hogy velük nem érdemes. Persze lehet, hogy csak én választottam ki mindig rosszul a sok tökéletes közül ezt a pár silány darabot. Akkor meósnak születtem! Jó érzékem van ehhez a jelek szerint.

Az első igazi valóban gyönyörű példány volt. Helyes pofi, kedves mosoly, arányos, izmos test... Dolgozni ugyan nem szeretett, de hát Istenem! Akkoriban mások voltak az igényeim.

A második igazi is helyes volt, de nem annyira izmos - viszont szeretett dolgozni. Szerencsémre jó volt beszélgetni vele. A szexről is. Sajnos csak ritkán tudtam rávenni a gyakorlásra.

A harmadik nem volt épp az igazi, de hozzá mentem feleségül. Azt mondta, szeret. Aztán nem akarta, hogy dolgozzak. Azt se, hogy tanuljak, de nyilvánvaló volt, hogy rám férne. Amikor haza vittem a bizonyítványomat, és boldogan a kezébe nyomtam, ledobta a konyhaasztalra, és csak ennyit mondott: Na, már ebben sem vagyok több nálad. Éreztem, hogy válás lesz a vége. Utálom a buta férfiakat.

Azért még próbálkoztam pár évig vele, kicsik voltak a gyerekek... Őt is beiskoláztuk, hogy több legyen nálam. Ő suli előtt és utána kocsmázott a barátaival, én vezettem a háztartást, neveltem a gyerekeket - és unatkoztam. Ő pultos lányokat kergetett, én meg egy részeg pöccsel aludtam éjjelente.
Azok az igazi nők - mondta a barátnőire - a habos, fodros blúzokban! Nekem már csak melegítőm volt. A kertet gyomlálni jó volt az. Megint tanultam egy kicsit, anyám adott rá pénzt. A férjem egyre jobban utált...

Egyetlen vigaszom a szomszéd srác volt. Csúcstechnika! - gondoltam, amikor először csúsztam alá. És nem változott a véleményem utána sem. Sajnos nem sok közös témánk volt. Mire vége lett a kapcsolatnak, a férjemet zavarni kezdete. Gondolom rájött, hogy segítség nélkül nem bír velem. Végre megengedte, hogy elhelyezkedjem. Kivételesen még segített is. Hálával gondoltam a szomszédra, míg egy számítógépes kolléga nem vette kezelésbe a procimat. Új programot indított, és már majdnem boldog voltam.

A páromat egyre inkább bosszantotta savanyú ábrázatom hiánya a vasárnapi rántott hús mellől. Fejébe vette, hogy öngyilkosságba kerget. Közölte. Szerencsémre. Már tudtam, miért nem ehetek saját főztömből, nem ülhetek le a jelenlétében. Aludni sem engedett. Basszus! Valahol olvastam már erről a módszerről... Szívós vagyok. A szó minden értelmében. Kitartottam már vagy egy éve így is.

És eljött az első saját gondolata. Akkorra már zugevő és zugülő lettem, és csak a vonaton aludtam Cegléd-Budapest között.
Vasárnap volt, kávéztunk. Én állva persze.
- Nem vagy jó semmire. Nem vagy nő. Nem vagy rendes anya. - hallgattam órák óta. - Csak a kefélés! Meg a kurva kialvatlanságod!
Bevettem egy Xanaxot. Az utolsó volt, hétfőn írathatok másikat - gondoltam, és magamra zártam a fürdőszoba ajtaját, hogy ne tudjon utánam jönni veszekedni.

A hajam mostam épp, amikor valaki verni kezdte az ajtót ököllel.
- Nyissa ki! Azonnal nyissa ki! - hallottam az idegen hangokat a túloldalról. Nedves testemre kaptam a fürdőköpenyt, és csöpögött a víz a hajamból, amikor két erős marok ragadta meg karom.
- Mit vett be?
- Xanaxot.
- Mennyit?
- Egyet.
- Mutassa a dobozt!
Kivettem a szemetesből.
- A többi hol van?
- Megettem az elmúlt napokban. Felírta az orvos.
- Vegyen kabátot, velünk jön! A férje szólt, hogy öngyilkosságot kísérelt meg.
- Nem tettem. Ő most hol van?

- Elment vásárolni, amikor megérkeztünk.

Elvittek gyomor mosásra. A kórházban lekapták rólam a téli kabátot, és már bele is szíjaztak egy székbe. A számba pöcköt erőltettek. Valamiért eléggé küzdöttem, de többen voltak. És ők nem voltak székhez rögzítve. Győztek. Már évek óta sejtettem e nélkül is, hogy egy balfasz vagyok. Most már tudtam is.

Csövet nyomtak le a torkomon, és a végén levő tölcsérbe szorgalmasan öntögettek valamit. Az egyik fehér köpenyes erkölcsi prédikációt tartott közben, hogy milyen állat vagyok én, nem három gyerekes anya. Magukra hagynám szerencsétleneket... Nem volt kedvem vitatkozni. Inkább csak hánytam. Tiszta vizet egy edénybe. Tényleg tiszta volt. Mondták. H2O. Kielemezték.

Aztán lekísértek a psychologushoz. Az meg leírta, hogy "orientált tekintet, választékos beszéd, ép elme".
- Ez teljesen hülye! Akkor nem lennék itt! - gondoltam, miközben óvatosan lépkedtem a papucsomban a havas járdán. Igen, elengedtek! Szerencsére a hajam már majdnem megszáradt, és csak hat kilométer volt hátra hazáig, át a városon. A pénztárcámat otthon felejtettem, hogy taxit hívhassak. Igaz, ha magammal viszem, akkor sem találok benne semmit. A férjem kezelte a családi kasszát.
Siettem, de azért volt időm eldönteni hazáig, hogy elválok.

A vélemények megoszlanak arról a napról, de én örömmel gondolok rá vissza azóta is. 2001. szeptember 11-e volt. Már fél éve éltünk anyám csöpp lakásában a gyerekekkel. Közben megkezdődött a tanév. Az ágyneműtartó tetején három papír dobozban a tanszerek, ráírva hogy melyik kié.

A fizetésemből sikerült megvenni őket, mert apának csak valami vicces összeg jutott tartásdíjra. A törvény szerint elég, ha egy forinttal hozzájárul havonta az eltartásukra. Beosztottam a zsíros kenyeret, és tényleg elég volt!

Gyorsan ment minden a tárgyaló teremben, megegyeztünk. Lemondtam a vagyonom feléről, a tartásdíj nagy részéről, viszont megtarthattam a gyerekeket, és vehettem fel hitelt. Az üzlet, az üzlet! Cserébe meghívott az exem egy italra.
- Te voltál a legjobb nő az életemben! -mondta.
- Hogy változik a véleménye! - gondoltam, és elhatároztam, pasit ezután csak arra használok, amire való. A következő leteszi a gatyáját, mielőtt bejön a házamba, és kifelé menet elviszi kimosni.
Amikor elmeséltem az ötletemet a barátaimnak egy sör mellett, még azt hittem, a poénon nevetnek. Aztán haza felé a vonaton rám ragadt egy régi ismerősöm, és négy éven át nem tudtam megszabadulni tőle.

Magas, szőke, kék szemű hercegem kamionos volt, bár a játékszenvedélye legyőzte a szakmát. Póker, játékgép.. Mindegy. Hazugságok, hitelezők, rejtélyes tárgyi eltűnések, és persze egyre kevesebb szex, no meg sűrűsödő veszekedések jellemezték a kapcsolatunkat.
Az exem egyre kevesebb tartásdíjat adott, viszont árgus szemekkel figyelt, megvan-e mindene a gyerekeknek, ami jár. Amiben hiányt szenvedtek, azt azért pótolta.

Ilyen volt például a hörcsög. Egyetlen kurva hörcsögünk se, csak egér, mert télen átjöttek a disznó tartó szomszédtól. Hiába tömködtem a lyukakat, ezek csak jöttek. Tapasztalt barátok mondták, hogy üvegtörmelék kell a járatba! Semmi gond! Fiúk lefocizták a csillárt, egér ügy kipipálva! Örömünket tovább fokozta, hogy apától kaptunk egy használt hörcsögöt. Nagyon édi volt. Ha fájt a feje, úgy csinált, mint ha megdöglött volna.

Amikor este nyolc körül haza értem munkából, egy kis Algopirines vizet fecskendeztem a kis pofájába, és jobban lett. Megint tudott végre egész éjjel rágcsálni...

Egyszer aztán feltűnt, hogy napok óta átalszom az éjszakát. A gyerekektől megtudtam, hogy megdöglött a hörcsög. Mondták, ne aggódjak, tudják, hogyan kell újraéleszteni. Már melegítik is a gázkonvektoron... Sajnos nem derült ki, hogy mennyi időn belül lenne eredményes, a kísérletnek véget vetettem egy ásóval.
Hogy éjjelente ne unatkozzam, inkább veszekedtünk a kamionossal.
- Hol vagy? - kérdeztem idegesen a casino előtti bokorból.
- Most indulok haza a húgomtól. - jött a válasz, és kilépett az ajtón egy magas, szőke, telefonnal a fülén.
Az ember nem váltogatja a pasikat naponta a gyerekei mellett, inkább lemond róluk egy idő után.

Küldtem, de nem ment, pedig Nagykőrösön már volt biztonsági tartaléka. Még az sem hatotta meg, amikor találkoztam a régi szerelmemmel. Persze, ahogy megcsillant a verőfényes napsütésben a pisztoly az oldalán - az igen! Végre megint elkövethettem egy értékelhető hibát, újból férjhez mentem!

Ez most más, mint a többi! Nem engedi, hogy takarítsak. Nem, nem hív bejárónőt. Nem nyúlhatok semmihez, amit letesz. Mindent gyűjtünk: nejlon szatyrot, reklám újságot, sapkát, tapasztalatot...

 

Judit képe
Judit
Offline
Csatlakozott: 2008/07/21

Néhol magamra ismertem szarkasztikus írásodban, mely ismét sodort, vitt magával kedves Anikó! Lehet, hogy én is jó meós lennék? Mosoly

Szeretettel: Judit

"Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Antoine de Saint Exupéry

Németh Anikó Ködmadár képe
Németh Anikó Kö...
Offline
Csatlakozott: 2014/07/19

Vagy mégis kevesebb a normális alak... Vagy nekünk túlzottak az elvárásaink...

Judit képe
Judit
Offline
Csatlakozott: 2008/07/21

Én az elsőre tippelek Szomoru

Szeretettel: Judit

"Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Antoine de Saint Exupéry

Tiszai P. Imre képe
Tiszai P. Imre
Offline
Csatlakozott: 2011/02/24

Anikó...ez remek próza.....formailag tökéletes....tartamilag pedig engem nagyon megfogott......vén fejjel lassan rájövök, hogy nem csak a férfiak privilégiuma a "párkeresés", a nők épp úgy akarják a "próbaüzemet" mint mi....és kezdem belátni, hogy ez így helyes.....

hihetetlenül erős a főhősnőd......egy ffi talán rég feladta volna az adott körülmények között......szóval valahol mindig éreztem, hogy a nők erősebbek mint mi....

(vezetnek minket.....kezünket fogva.....néha meg orrunknál fogva....)



Barátsággal: Imre

Temetni már tudsz, siratni majd

Németh Anikó Ködmadár képe
Németh Anikó Kö...
Offline
Csatlakozott: 2014/07/19
Koszonom Imre! Mosoly A nok itthon meg csak titokban kereshetik a boldogsagot. Nem veszik tolunk jo neven, ha kezdemenyezunk. A "ramenos"-nel rondabb jelzoket is hasznalnak ilyenkor a ferfiak. A tobbseg elvarna, hogy olbe tett kezzel varjuk az igazit, mig csak meg nem venulunk. Apropo, igazi! Mosoly Egyszer mar megtalaltam. Tokeletes volt, mint almaimban. Neki en nem kellettem, mert o meg a tokeletes not kereste... Szomoru
barnabyy képe
barnabyy
Offline
Csatlakozott: 2012/08/26

remek, figyelmet megtartó írás, végig megragadtam gondolataidnál...Valóban nagyon élvzetesen írsz, öröm olvasni Tőled a prózáidat is.És a végén mindent elmond a férfiról és a kettőtök érzelmi kötődéséről, hogy azt mondod rá:"EZ", nem azt, hogy "Ő"...NAGYON BESZÉDES EZ AZ EGY SZÓ IS. Gratulálok Anikó szeretettel:Barna

Olvasni nagyon tudok, írni még nem...

Németh Anikó Ködmadár képe
Németh Anikó Kö...
Offline
Csatlakozott: 2014/07/19
Koszi Barna, orulok, hogy ez is tetszett! Nagy vigyor A fohosom egy hulye liba... Szomoru

Legújabb irodalmak

Típus Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólássorrend változtatása
Irodalom Bardócz Árpád: Zivatar / Gewitter toni 2023/12/29 - 08:53 2023/12/29 - 08:53
Irodalom Babits Mihály: Egy szomorú vers / Ein trauriges Gedicht toni 2023/12/28 - 14:19 2023/12/28 - 14:19
Irodalom Wilhelm Busch: Das Blut / A vér toni 2023/12/26 - 09:23 2023/12/26 - 09:23
Irodalom Vitéz Somogyvári Gyula: Magvető a Tisza-parton / Säer am Theiss Ufer toni 2023/12/25 - 10:50 2023/12/25 - 10:50
Irodalom Toldalagi Pál: Andante / Andante toni 2023/12/24 - 10:09 2023/12/24 - 10:09
Irodalom Nagy Méda: Fűzfák / Die Weiden toni 2023/12/23 - 09:00 2023/12/23 - 09:00
Irodalom Mihály László: Ki terít asztalt / Wer deckt den Tisch toni 2023/12/22 - 08:32 2023/12/22 - 08:32
Irodalom Flórián Tibor: A föld nem ad hazát / Die Erde gibt keine Heimat toni 2023/12/21 - 07:35 2023/12/21 - 07:35
Irodalom Rigó Tibor: A karácsony lehetne / Die Weihnacht könnte toni 2023/12/20 - 07:03 2023/12/20 - 07:03
Irodalom Florián Tibor: Ölelni tisztán / Umarmen aufrichtig toni 2023/12/19 - 09:12 2023/12/19 - 09:12
Irodalom Gyulai Pál: Egy régi udvari ház / Ein altes Herrenhaus toni 2023/12/18 - 07:18 2023/12/18 - 07:18
Irodalom Gyulai Pál: Hazám / Heimat toni 2023/12/17 - 10:01 2023/12/17 - 10:01
Irodalom Toldalaghy Pál: Vigasztalan világ / Trostloser Welt toni 2023/12/16 - 09:34 2023/12/16 - 09:34
Irodalom Ölbey Irén: Szabolcsi táj / Szabolcs Gegend toni 2023/12/15 - 09:05 2023/12/15 - 09:05
Irodalom László Mihály: Magyar tavasz / Ungarischer Frühling toni 2023/12/14 - 09:03 2023/12/14 - 09:03

Legújabb hangzóanyagok

Típus Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólássorrend változtatása
Audió Asimov, Isaac: Az üzenet ambrusa 2018/09/06 - 22:20 2018/09/06 - 22:20
Audió Schmöltz Margit: Sem törökül, sem magyarul ambrusa 2018/09/04 - 22:55 2018/09/04 - 22:55
Audió Asimov, Isaac: Hideg vagy meleg ambrusa 2018/09/04 - 22:50 2018/09/04 - 22:50
Audió Asimov, Isaac: Így történt ambrusa 2018/09/04 - 22:47 2018/09/04 - 22:47
Audió Várkonyi Judit - Góth László Hajnali vers Judit 2018/07/09 - 05:53 2018/07/09 - 05:53

Legújabb fórumtémák

Típus Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólássorrend változtatása
Fórumtéma George Thumpeck Dobpergés skorpio 2 2013/02/09 - 13:01 2013/02/09 - 22:47
Fórumtéma Karinthy Frigyes Előszó skorpio 2 2013/02/07 - 12:50 2013/02/08 - 08:18
Fórumtéma Vivien Fister Világi buddhista Kováts Péter_skorpio Om mani padme hum skorpio 1 2013/02/05 - 18:01 2013/02/05 - 18:02
Fórumtéma Vers és prózaverseny 2013.01.21. - 2013.02.03. prayer 69 2013/01/20 - 21:47 2013/02/03 - 19:23
Fórumtéma Ady Endre Elbocsátó szép üzenet skorpio 1 2013/02/03 - 00:08 2013/02/03 - 00:14
Fórumtéma Kováts Péter_skorpio Mikor már skorpio 3 2013/02/02 - 00:30 2013/02/02 - 12:09
Fórumtéma Belle - Vágy (műfordítás) skorpio 9 2013/01/26 - 14:33 2013/01/30 - 20:34
Fórumtéma Ady Endre Vallomás skorpio 2 2013/01/29 - 18:52 2013/01/29 - 19:07
Fórumtéma Ady Endre Párizsba járt az ősz skorpio 4 2013/01/28 - 12:32 2013/01/29 - 18:48
Fórumtéma Hallgasd mit mond a szél... Taygeta 6 2013/01/13 - 14:34 2013/01/22 - 22:18

Legújabb rendezvények

Típus Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólássorrend változtatása
Rendezvény Laki Erzsébet kiállítása capek 2016/07/01 - 16:00 2017/03/05 - 13:39
Rendezvény Pécsi papírdosszié - Regényi Ildikó capek 2016/03/18 - 16:00 2017/03/05 - 13:28
Rendezvény Farsangi CINKE Klub capek 2016/02/12 - 16:00 2017/03/05 - 13:24
Rendezvény Tavaszköszöntő capek 2017/03/03 - 16:00 2017/03/03 - 15:22
Rendezvény CINKE Advent a Széchenyi téren capek 2016/12/17 - 17:00 2016/12/16 - 15:18