"Hatvan felé hazafelé?"

Mi nők szeretünk szépek, kívánatosak lenni minden korszakunkban én úgy gondolom, amelyik nő nem ilyen, az lehet, hogy férfi?Nem tudom, de nem is ez a lényeg, amiről makogni szeretnék.

Ágica hatvankét éves, első benyomás róla - külsőleg - nagyon dekoratív, jól öltözött, jól "karbantartott" középkorú, vagy inkább idősödő hölgy. A haja mindig rendben van, halvány smink teszi még szebbé amúgy is szép arcát. Diszkrét, suttogó illatfelhő lengi körül. Szóval egy szóval jól néz ki - mai szlengnyelven még "dögös" Egyre többször nézegeti magát a tükörben, és szemezget az itt-ott megjelenő szarkalábakkal, pici ráncokkal, amely nem feltűnő idegenek számára, csak ő nincs velük kibékülve. De azért nem haragtartó, tudomásul veszi, hogy az évek elszálltak felette (is) és apró vigasz, hogy senki sem fiatalodik.

Egyik reggel éppen a tükör előtt üldögél, megfeddi a ráncait, de a másik pillanatban már mosolyog a két szép szeme és orcája mondva a tükörképének:
"Na vén hülye, itt ülsz már megint árgus szemekkel sasolod a képed, mint egy tinilány, pedig hidd el, hogy régen túl vagy azon a korszakodon. De nem baj, így is szép vagy...még"

Nem veszi észre, hogy a férje meglesi ezeket a pillanatokat, mosolyogva nézi asszonyát, és konstatálja, hogy igen, még mindig nagyon jól néz ki.

- Te meg mióta állsz itt kedvesem? Kinevetsz? Hát nem szép tőled mondhatom ennyi év után? - de nem foglalkozik vele tovább, szemez a tükörképével.

"Na látod, itt van például ez a kis ránc a szemed mellett, ez nem ránc, nem, rosszul tudod, ez egy szexepil. Úgy hívják, hogy nevető szexepil. Na ugye, ezt nem tudtad! Aztán itt az ajkad felett az a pár kis vonal, az sem ránc, hanem csillagbarázda, igen, most mit röhögsz" - korholja magát a tükörképét nézegetve. Miután elvégezte ezt a fontos feladatát - mert mondjuk meg őszintén Hölgyeim, ez roppant fontos feladat -hátrapillant kedvesére, aki még mindig mosolyogva áll a háta mögött.

- Na mi van, megmukkansz még ma édes kicsi szívem, és elárulod, hogy mit mosolyogsz? - kérdezi férjétől Ági.

- Kedvesem, Te egy tündér vagy, egy szép hatvanvalahány éves tündér, aki nem néz ki többnek harminc évesnél, akinek a mosoly a kedvesség és a báj a fegyvere - legalábbis engem mindig szíven találsz vele -aki a legszebb lesz a világon 120 éves korodban is...kell ennél több, szebb vallomás? Hagyd a francba azt a tükröt, az néha hazudik, ne is foglalkozz vele. Korán van még, nem akarsz vissza...aludni? - és csábos mosoly kíséretében bekíséri Ágikát a hálószobába...

Dél körül ébrednek, első útja Áginak - a zuhanyozás után - a tükörhöz vezet és folyt. köv...

"Na most aztán ne hazudj nekem, rendben? Soha többé nem nézek rád, ha csalamádézol." És most a tükör mosolyog ugyanúgy, mint ahogy a férje az előbb...

 
 

További reakciók megjelenítés
Hozzászólások