Anyanyelvem

E csupaszívet, e hívón hangzót,
E gazdagot, kit kincse felvet,
Ezt a játékos, zengő harangszót,
Ismerem-e vajon e nyelvet?

Balassa vallott, Vajda verselt,
Dózsa kiáltott, Mikszáth írt ezen;
Arany tündöklött, Csokonai perzselt;
Értem-e már, vagy még csak élvezem?

Szonett harmata, balzsamír,
Gondolat kelyhe: kegyszer,
Anyám éneke: anyanyelvem
Megtanullak-e egyszer?

Vagy végzetem talán, hogy véled
Rajongó harcom hasztalan harcolom,
S úgy némulok el majd húszezer
Szegény szavammal gégeporcomon...

Debreczeni József

Meine Muttersprache

Diese Herzhaufen, die Klingen so lieb,
diesen Reichen, die, der Schatz brachte,
diesem spielend klingenden Glockenlied,
kenne, ich überhaupt diese Sprache?

Balassa bekennt, Vajda gedichtet,
Dozsa gerufen, Mikszáth geschrieben;
Csokonai gebrannt,  Arany geglitzert;
verstehe, oder tu es nur geniessen?

Der Tau von Sonett ist Balsam,
Kelch der Gedanke: Gnade,
Mutters Gesang: Muttersprache
Lerne es je, hab ich die Gabe?

Oder mein Schicksal gar, dass, mit dir
mein schwärmerischer Kampf nutzlos kämpfe,
und verstumme mit meinem zehntausend
arme Wörter, mit Kehlkopf Krämpfe …

Fordította Mucsi Antal