- Te meg hogy nézel ki Tündi? Szerteszét vagy csúszva, te jó ég, megijesztesz! - mondom aggódó tekintettel a megszemélyesített ihletemnek.

- Hogy néznék ki, mint egy ihlet aki dolgozik helyetted, gondolkodik helyetted, de leírni már nem fogom helyetted. Nyomulj oda a géped elé és diktálok! - mondja szikrákat szóró szemekkel.

Nem merek ellentmondani, mert ezt a tekintetet ismerem, ha okoskodom, fejbe vág, degradál a betonig.

 

- Kérlek szépen három családhoz osontam be - felvettem a láthatatlanságomat és helyet foglaltam a szobák sarkaiban.  Majdnem lebuktam, azért vagyok ilyen morózus hangulatban! Mert nem vettem be megfelelő varázsport, hogy láthatatlan legyek, de szerencsére mindenki illuminált állapotban leledzett már és nem vettek észre...

És mesél: Idézem.

 

"Na szóval az első helyszín valahol Budán - vagy Pesten, a franc sem emlékszik már rá - szolid, puritán család. Semmi cicó, cécó, kellemesen megterített karácsonyi asztal, nincsenek túlzások, mondom, hogy puritán. Ne nézz rám ilyen hülyén légy szíves, nem ismered a szó értelmét? Na szóval egy hat tagú család, szülők, gyerekek, nagyszülők. A nagyszülők kissé konzervatívak, de ez nem jelent problémát nekik..de az unokáknak annál inkább, mert a gyerekek rosszak, nagyon rosszak, nagyon neveletlenek, szemtelenek, rendetlenek. Beszélgetni egymással nem tud a család, a szülők és a nagyszülők döntik magukba a piát, a hangulat a tetőfokára hág hamarosan...mindenki ordít! Nem veszekednek, csak az ember hajlamosabb piásan felemelni a hangját...Hamar véget ér a buli, mert idő előtt mindenki lerészegedik...

A nagyszülők haza mennek - taxival -, a gyerekek hívják ki a taxit, mert a szülők már nem képesek...semmire. A gyerekek olyan tíz-tizenkét év körüliek, bevonszolják a szülőket az ágyaikba és ezek a neveletlen, rossz gyerekek - amit mindig hallanak a szülőktől - elkezdik a rendcsinálást...reggelre a szülőket csodálatos rend fogadja, nem veszik észre, hogy nem ők csinálták. A gyerekek ezt már megszokták.És megjegyzik egymásnak: Milyen jó is ugye húgi, hogy karácsonykor együtt a "nagy" család. Nekünk döntenünk kell, vagy nem lesz családunk, vagy nem tartunk karácsonyi bulit. Nagyon okosak ezek a gyerekek...

 

Második helyszin: egy igazán kedves, romantikus karácsonyi találkozó: Nincsenek szülők, gyerekek, csak ők ketten. A Nő és a Férfi! Szerelmesek! Őket nem érdekli, hogy a karácsony az családi ünnep. Igy nevelkedtek! Ők kettesben ünnepeltek, gyönyörűen megterített karácsonyi asztaluknál a kis másfél szobás gyönyörűen berendezett tiszta lakásukban, romantikusan. Kizárva teljes mértékben a külvilágot. És ők így voltak boldogok."

 

- Na adjál már a pofámba egy kis szeszt nekem kedvesem, mert nagyon leharcoltam magam, és most jön a harmadik történet, amitől forgott a gyomrom, hányinger kerülgetett...betértem ide a sarkiba háromszor tizenkét deciért, ezt látod rajtam, miért, jól nézek ki, nem? Muszáj volt leöblítenem azt a sok gusztustalanságot amit láttam - mondja Tündi töltve magának egy kis HP-t szilvából.

 

"Na szóval, egy tizenkét fős csapat, hogy melyik volt a fiú és melyik a lány, nem derült ki, mert mindenki szexelt mindenkivel! Tudod kit érdekelt ott a "mennyből az angyal" karácsonyi dal, vagy az összes többi. Szöveg egy szál se. Nem beszélgettek. Hallottál Te még ilyet? A tizenkét ember folyton csak szexelt. Volt sok szoba, elvonultak és csak a tapasztalataimnak volt köszönhető, hogy felismertem a hangokat. Nem gondoltam rossza, hogy netán valakit ölnek és segítségért kiált. Ez a parti tartott kb. két óra hosszáig, forró csókok után elköszöntek egymástól és mindenki megjegyezte: Jó volt ez a karácsonyi buli skacok, jövőre ugyanitt, mert úgyis csak egy évben egyszer találkozunk, karácsonykor, mert igy illik, nem? És mindenki eltávozott.

 

- Tudod kedvesem én pedig ott maradtam még egy kicsit a gondolataimmal, a szépen megterített karácsonyi asztalnál ülve egyedül. És ekkor döntöttem úgy, hogy sarkiban le kell döntenem némi alkoholt.- mondja Tündi nagyon fáradtan.

 

- Feküdj le Tündikém, pihend ki a karácsonyi fáradalmaidat. Hát ezt pofázom én is látod, hogy minek a karácsony, ha ilyen? Persze ezek kirívó esetek, általában,  hiszem azt, hogy nem ilyen mindenkinél a karácsony.

 

Lerongyolok a szeméttel és találkozom a szomszéd kisfiúval, aki nagyon okos.

- Szia Zsoltikám, jó volt a karácsonyi vacsorátok, ünnepetek? -kérdezem tőlem, mert tudtam, hogy valami nagyon "frappáns" választ kapok.

- Tudod Évi, tele van a t...hócipőm az egész karácsonnyal, jópofáskodni, hallgatni a nagyiék hülye szövegét arról, amit én már rég' tudok, anyámék veszekedését, mert mire vége az "ünneplésnek" hóttra isszák magukat, nem jó ebben semmi, legalábbis az én családomban. De kitaláltam egy frankót! Átjövök Hozzád karácsonykor - feltéve ha meghívsz -, mert tudom, hogy nálad békesség, nyugalom van az év összes napján.

- Gyere Zsoltikám, tudod, hogy hozzám mindig átjöhetsz, nem kell várnod karácsonyig - mondom neki kedvesen és egy puszit lehel az orcámra...