A torony tövében

A torony tövében
Fehérlik a házam,
Kedves kis fiamat
Olyan rég nem láttam!
Régen nem játszottam
Vele a díványon ....
Csakhogy haza érjek,
Alig-alig várom !

Előttem van mindig
Gömbölyű kis képe,
A mint viczkándozik
Jó anyja ölébe'.
Ajka egy mosolya
Engem mennybe szédít. ..
Gagyogva beszéli
Angyalok beszédit.

Minden boldogságunk
Ez a piczi gyermek ;
Ezt nem anya szülte
De «rózsafán termett" . . .
Csillag-fényben fördött
S angyalokkal játszott. . .
Ott hagyá érttünk e'
Fényes boldogságot!

Őszi hervadáson
Karjainkba szállá,
Kedvesebb vendég sem
Jöhetett vón nála.
Öleltük, csókoltuk,
Ki arczon, ki állon ....
Legyen egész élte
Egy szép virágálom!

Gyönyörű egy gyermek,
Felér egy világgal ....
Versenyez a legszebb,
Legbájlóbb virággal.
Szeme nefelejts-kék,
S á kis haja pöszke . . .
Jaj,csak haza érjek :
Hogy csókolom össze!

Kósa Ede 1852 - 1906

An dem Fusse des Turms

An dem Fusse des Turms
dort ist mein weises Haus,
in dem ist jetzt mein Sohn,
lang bin ich von dort aus!
Schon lange nicht gespielt
mit ihm auf der Armen …
nur, dass ich Heim komme,
kann ich kaum erwarten!

Vor mir sehe immer
rundes kleines Gesicht,
so wie er sich auf rauft
an Mutters angesichts.
Seine süsse lächeln,
bring mich in den Himmel …
babbelnd spricht zu mir, ein,
Himmlisches Gewimmel.

Unser grösste Wonne
dieses winzige Kind;
ist nicht von der Mutter
wie der Rose, so mild.
Sternenlicht gebadet
und mit Engeln gespielt,
wegen uns verlies es,
weil er sich, zu uns Stiel.

In verwelkten Herbst Zeit
in Armen geflogen,
kein liebenswerter Gast
könnte zu uns kommen.
Küssten wir überall
an Stirn und an Gesicht …
weil von ihm in Leben,
kein schönerer Traum gibt.

Ein bildhübsches Kindlein,
für uns die ganze Welt …
Wetteifert mit Schönstem,
Stern an dem Himmelszelt.
Augen Vergissmeinnichtblau,
hellblond die sind Haare,
sobald ich heimkomme,
mit Küssen nicht spare.

Fordította Mucsi Antal