Földönfutó lettem

Arcul csapott az új év.
Hiába reméltem jobb évet.
Jaj, minek is áltattam magam.
Mikor már érezni véltem,
sorsom furcsa fintorát, mely
ismét jól megleckéztetett.
Kirúgott a nagy úr, az igazgató úr.
Na nem úgy, mint a macskát, két lábbal.
Csak szép finoman, vállveregetéssel.
Mintha győztesként hagynám el
a csatateret.
Kitüntetést nem kaptam
soha sem, azt nem is vártam el.
Csak néhány jó szó ért utol hébe-hóba.
Földönfutó lettem, akár a
többi gyarló ember.
Könnyeimben csónakázok,
szerencsére a cipőm még nem lyukas.
Istenemre mondom,
ha majd egyszer talpra állok, kemény leszek.
De még egyszer hadba nem állok.
Ha úgy tartja kedvem,
hagyjatok egy sarokban
thenerim hallatán zokogni.

2015. február 08.