Ettem, vettem, szerettem, ráfizettem

Ott Óbecsén, ahol én születtem
ahol a birkákat legeltettem,
ott ahol azt még nem is sejthettem
hogy majd bezárúl a kapu megettem.

Óbecsét mindig dicsőitettem
ahol a rokonok éltek mellettem,
ott amikor végre megértettem,
hogy azt örökre elveszítettem.

Ma ott egy idegen ember lettem
az utcán akármerre mehettem,
és akárkivel is beszélgettem
mindenki csak átnézett tettemen.

Soknak többször is megemlítettem
azonban  rögtön észre is vettem,
és azt is hiába emlitgettem,
hogy a reményt már rég elvesztettem.

De végül én is meggyőződhettem
bár soha senkit sem sértegettem,
de ma már senki sem szól érettem
legtöbb csak itél most  énfelettem.

Sok arcot ujra megismerhettem
kiket már többszöt megsegítettem,
a mult időben meg is szerettem
de úgy látszik már el is vesztettem.

Kötelességem teljesítettem
akaratomat megfeszítettem,
de közben ma már meggyőződhettem
barátságra nem kényszerítettem.

Az egészből azt következtettem
és az előttük ki is fejtettem,
sok időt rájuk elvesztegettem
de bizalmam tőlük visszavettem.

Kérem ne itéjetek felettem
boldog veletek nem lehettem,
elveimet régen elvetettem
mindenért drágán meg is fizettem.

Mindig az igazságot hírdettem
őszinte embereket szerettem,
de sajnos kezemet megégettem
de őket el, mégsem felejtettem.

Gyávaságom sokszor elrejtettem
hibáimtól is eltekintettem,
emléket rólam elkészítettem
a bűszkeségem latba vetettem.

Most magamat rákényszerítettem
következményeket számba vettem,
ha egyszer valakinek vétettem
imádkozzon néha még érettem.

Tóni  2017 Március 10