A fény és sötétség

Fény és a sötétség,
mondd, mit jelent nekünk?
Fekete és fehér,
más, mégis egyforma,
magam, vagy mi ketten
egyedül, vagy együtt?
Mért viselkedünk úgy,
mintha a szívünk, egy gránit szikla lenne?

Sírás és nevetés,
élethez tartozik,
sírunk mi akkor is,
ha nevetni akarunk,
dalolni szeretnénk
szemünkből könny folyik,
de nevetve sírni, és
sírva nevetni, csak egyedül mi, magyarok tudunk.

Sírva nevetni, azt
nem tud senki egyedül,
csak ha újra itt van,
akiért eddig sírtunk,
bánatunk egyszerre
mint egy felhő elrepül,
és mi örömünkben
már ismét szívből hangosan sírva nevetnünk.

Egy nap majd sírásunk
már csak sírás marad,
el kellett válni, kit
annyira szerettünk,
szívünk a bánattól
majdnem ketté hasadt,
de eljön a nap is
amikor mi ketten, végre ismét együtt lehetünk.

Tóni   2013 Julius 29