Maradok, mert maradnom kell

"Néha otthontalanabb
lesz, aki otthon maradt,
mint az a másik,
ki a világba kinn ragadt."

Márai Sándor írta
e rövid idézetet,
tudta ő azt, hogy mit ír
ismerte a képletet.

Én is már évek óta
mióta haza járok,
boldogabb vagyok itthon
mint otthon akit látok.

Sok-sok évtizeden át
már többször írtam én,
eszem itt az idegen
oly „keserű” kenyerét.

Nem a kenyér keserű
hanem a honvágy íze,
otthon soknak nincs honvágy
mégis keserű az otthon íze.

Oly sok otthontalannál
voltam látogatóban,
megvolt neki mindene
mégsem boldog valóban.

Panaszkodik mindenre
nincs egy jó barátja sem,
a szomszéddal veszekszik
mogorva, türelmetlen.

Csak azon sopánkodik
mért is van ő még itthon,
mert most ott kinn külföldön
ott van a paradicsom.

A pénz a földön fekszik
csak össze kell azt szedni,
az utcán tejfel folyik
csak csokira kell kenni.

Egy szónak is száz a vége
ma már nincs honvágyam,
elhatároztam végre,
hogy itt maradok Svájcban.

Azok nem segítettek
kikhez menni akartam,
így hát tovább maradok, e
sárga, őszi avarban.

Ide e kis patak mellé
ide vetett a sorsom,
itt e tölgyek között, itt
szorúl össze a torkom.

Tóni 2013 November 07

Pénzes István, volt iskolatársam festményével...