Ismeretlen ismerősök II.

Ismeretlen ismerősök
vagy ismerős ismeretlenek,
ki tudja melyikek vagyunk
melyiknek tett ez a sors minket.

Sokszor azon gondolkodom
emlékszem arra, hogy emlékszem,
tudom, hogy ki vagy, de a kép
az ma nem pászol az emlékhez.

Te is azért nem ismersz meg
mert nem úgy nézek ki mint régen,
most a régi ismerősöd
már nem úgy néz ki mint a képen.

Megöregedtünk mindketten
de a másik egy kicsit jobban,
tükrünk velünk öregedett
ilyenné váltunk, ebben a korban.

Most az észnek a munkája
hogy itt mindent jól összerakjon,
oda a régi emlékekhez
jövőben egy új arcot adjon.

Ha majd többször találkozunk
azt is megszokja a szemünk
és idővel már mindkettőnk
újra jó ismerősök leszünk.

A sors eljátszotta velünk
az élet múló játékát,
és sokunknak meg is adta
megérdemelt ajándékát.

De ugyanolyan sokan, még
ma is mindennap kérdezi,
mi volt a nagy vétke, miért
a sors még ma is bünteti.

Sajnos mi ezt megérteni
azt sohasem fogjuk tudni,
mert eddig a sorsa elől
senki sem tudott elfutni.

Dobjuk el a büszkeséget
’s szólitjuk meg a másikat,
ha őt még nem is ismerjük
de ismerjük az imáikat.

Ő sem akar ma már sokat
még csak egy kis boldogságot,
nagyon sokszor már semmi mást
csak egy kis barátságot.

Ezért kedves barátaim
ha még ismeretlenek vagyunk,
ez itt gyorsan meg változhat
ha egymásnak életjelet adunk.

Tóni  2015 Március 15