Ízes történetek 17.

Nagy Vendel képe

 NAGY VENDEL

 

Ízes történetek 17.

 

A  farsangi fánk

 

És egyéb huncutságok  

 

   A  mi családunkban az volt a  szokás, hogy  déli  egy órakor az asztalon állt az ebéd, ha esett, ha fújt, vagy ha száz ágra sütött a Nap, akkor is.
Édesanyámnak nem volt munkahelye, háztartásbeli volt, ezt akkoriban így mondták, de szerintem sokkal többet dolgozott otthon, mintha munkába járt volna.
Reggel a  három férfi családtag eltűnt a  lakásból, ki iskolába, ki dolgozni, kiki a  maga sorsát intézte.
Édesanyánk pedig takarított, mosott, főzött, és egy órára már ott gőzölgött a  finom, mindig friss ebéd, mivel maradékot csak este ettünk, mivel ételt sohasem dobtunk ki.
ÉN nagyon szerettem a  melegített ételt vacsorázni.

 

  Ha  édesapám feje megjelent az ablak előtt, a  mama már tálalta is a  levest.
  Egy  napon, mikor belépett, a  sparheltem egy kislábasban főtt még a  leves , és édesanyám mondta a  papának, maradj a  konyhában és kevergesd meg időnként a  levest, nekem kikell menni a  deszka toalettre, mivel nekünk akkoriban francia vécénk volt, hátul volt a   francban, mindjárt jövök.

 

A  papa kissé örült, hogy rá bízták a  fontos hivatalt, és nekivesekedett a  feladatnak. S meglepődve állt csodálkozva, ilyet még nem tapasztalt  ebben a  házban, a  lábasban fémpénzek főttek,az akkoriban divatos és érvényes kétforintosok.  Néha megkeverte az utasítások szerint a  pénzlevest, és a  hokkedlire leülve fejét a kezére  hajtva  komolyan elgondolkodott.  Mi  soha nem voltunk gazdagok, de mégsem értette a  dolgot, olyan szegények sohasem voltunk hogy valamiféle levesre ne tellett volna, de hogy már itt tartunk, hogy a  vaspénzt kell megfőzni ezt nem hitte  el .
Ez  megkérdőjelezte  családfenntartói mivoltját, és ez nagyon bántotta, már oda jutottunk, hogy  vasat kell rágnunk.
Pedig a  fizetéséből már egy férfi kerékpárt is vett magának, aminek Boss lámpája volt.
Nagyon gazdagnak számított mások szemében, keveseknek jutott ilyen járműre.
A  mama kintről leste a  fejleményeket, mivel semmi dolga nem volt az udvarban, s  jókat kacarászott magában. 
Végül bejött hogy megmentse a  helyzetet, s  a  papa zordan rákérdezett, mi ez az ebéd? 
  Ez  nem ebéd , hanem  a  vacsora...
Majd meglátod....
Édesapám egy hivatalban dolgozott mint  segédhivatalnok, de mégis a  családban úgy tartották hogy a  papa fontos beosztásban van a  hivatalban, és mindent eltudott intézni a  családtagoknak, és még telefont is kapott   az irodájába tehát megbecsült ember volt.  Hét vége lévén aznap este tartották a  farsangi bált az irodában és a mama sütötte a  csodálatosnál csodálatosabb szalagos farsangi fánkokat, és abba főzte a kettő forintosokat, fertőtlenítés gyanánt, hiszen egyet - egyet belesütött  a  fánkba, valamiféle játék okáért,hogy aki pénzt talál a  süteményében annak jár egy pezsgő.  A mama nagyon tudott finom fánkot sütni, és büszke volt arra hogy szép szalag díszítette, s  az úriasszonyok mindíg csodálták, hiszen ők nem tudtak ilyet.   Apámat nagyon szerették a  hivatalban, és édesanyámat is mindenki Vendel  néninek hivta apám iránti tiszteletből, talán az ő nevét nem is tudták, pedig szép neve volt, Terézia.
  A  mama mindig zsírban sütött, és főzött, olajat sohasem használt, ettől voltak olyan finomak az ételei. Utána jött még csak az olaj mánia , de ő  valahogy megsejtette, hogy ez nem lesz olyan hosszú életű dolog , s  ha vendéglőben ettünk nagynéha , akkor napokig beteg volt utána az olaj szagától.
Este pedig a  bálban volt olyan gazdagabb úr, aki tálcaszám vette a  fánkot, hogy hátha benne van az elrejtett pénz, és jár a  hűtött pezsgő.
Nagy taps és nevetés fogadott minden megtalált pénzérmét, jó színfoltja volt a  rendezvénynek....
Nem is merték harapni a  süteményt, nehogy valakinek beletörjön a  foga, s  mondhassák, fogához verte a  garast.
Saját főzésű sárgabarack lekvárt kaptak a  fánk aranybarna közepébe.
Akkoriban is tudtak mulatni az emberek, de más dimenziókban.

 

  Álljon itt most emlékére pár fánk féle receptje, mert sokféle fajtát ismerünk állaga, formája, és talán még íze szerint is ennek a  csodálatos, egyszerű ünnepi desszertnek, ami nélkül elképzelhetetlen lenne a  farsang.

 

  Talán a  legismertebb a  klasszikus  fánkforma a  szalagos fánk, amit porcukorral és valamilyen jóféle lekváros ízzel illett tálalni, de elképzelhető volt még pudingal, vagy csokis öntettel, vagy málna öntettel. Nálunk az egyszerűsége okán gyakran volt forgács, vagy a  kissé más alakú csöröge fánk, ami abban különbözött tulajdonképpen hogy a  forgács fánkra középen egy csomót kötöttek még nyers állapotjában, és igy sütötték meg.  A csöröge fánkra csak egy késsel vagy derelye vágóval egy vágást ejtettek és csíkokra vágva sütötték  ki. Aztán a  rózsa fánk, ami háromféle különböző átmérőjű karikából lett középen összeragasztva, és ahogy sült , a meleg hatására a  szélei szirom szerűen felpöndörödtek, s  a  legfelső kisebb karikába kellett rakni a  lekvárt, a  porcukrozás után.
Volt még túrófánk, amerikai fánk, aminek a  közepe lukas volt, és különféle ízekkel lehetett megszórni, pl. vanillia, fahéj, csokireszelék, itt elszaladhatott a  fantázia ameddig csak valami volt a  spájzban.
Talán a  legizgalmasabb a  boszorkány fánk volt, ami valami csuda folytán sütés közben  valamilyen fizikai oknál fogva magától megfordult.

 

  A  fánk sütése a tészta összeállításával kezdődött, ami szakértelmet, és gyakorlottságot igényelt, melyet csak sokszori sütéssel lehetett elsajátítani.
A langyos tejben felfuttatott élesztőt, egy kanál cukorral, egy csomag margarinnal, csípett sóval, három tojás sárgájával, és  amennyit felvesz mennyiségű lisztel összegyúrunk, és meleg helyen kelesztjük, konyharuhával letakarva,   s ilyenkor  a  mama mindig mérgelődött, hogy ne nyitogassuk a  konyha ajtót, mert megfázik a  tésztája, de soha sem fázott meg.
A  tojás fehérjéből lehetett habcsókot s ütni, vagy felverte habnak és hozzákeverve a  tésztához, lazította az állagát.
Mikor  gyöngyen megkelt a  tészta, kiöntötte a  deszkára, és nem túl vékonyra sodorta, mondjuk kétujjnyira, s  bár volt neki pogácsa szaggatója, mégis mindig különféle poharakat használt a  kiszaggatáshoz, pláne ha többféle méret kellett a  rózsa fánkhoz példának okáért, Aztán bő és forró zsírban kisütötte a  mosolygós párnácskákat, amelyek ott illatoztak az erre a  célra tartogatott egyedi szépségű üvegtálcán, porcukrozásra várva.
A  fánkot minden magára valamit adó háziasszony forróan tálalta, frissen sütve, s ebéd közben ez elég macerás volt, mindig ugrálnia kellett a  gazdasszonynak, de büszkén nézte, hogy a  gyermekei befaltak a  finomságból vagy négyet ötöt lekvárral leöntve.
Nem valami  diétás étel, de ki foglalkozott akkor ezzel.
A  gyenge, fejlődő fiatal szervezet mindent elbír, gondoltuk akkoriban, s  más is volt a  szemlélet.

 


NÉMI ÉRDEKESSÉGEK, PRAKTIKÁK

 

Csupán csak érdekességként említem meg, hogy apám egyik barátját, Puhafánknak  hívták, sajnos már feledésbe merült hogy ez volt e  az igazi neve, vagy csak ragadvány név volt .  Sajnos akkoriban nem kérdeztem rá, most meg már késő.
Édesanyám rengeteg fánkot sütött, de nemcsak farsangra a hagyományos
szalagos fánkot, hanem még forgácsfánkot, és ritkán a rózsafánkkal is
megpróbálkoztunk az édesszájú családtagok nagy örömére. Mindegyik
mellé került házilag befőzött barack-, később meggy- vagy más
savanykás lekvár, de a kisebbeket belehempergettük fehér porcukorba,
vagy kakaóporral elkevert finom kristálycukorba, de egy-szer
csurgattunk rájuk csokimázt is.
Anyukám a kelesztett-dagasztott fánkot részesítette előnyben, sokat
kellett velük dolgozni, precízen mérni, és a kelesztés is időbe telt.
A fűtött konyhában a gondosan előkészített hozzávalókból, cukros tejbe
áztatott, életre keltett gombasejt-tömeg az alaposan átkevert, gyúrt,
dögönyözött kulimászból - a letakart és meleg helyen pihentetett
anyagból - duplájára fújta fel a tésztát, a kis élőlények termelte
szén-dioxid miatt, amit anyagcseréjükből kifolyólag nyertünk és
foghattunk munkára (az összeállítás során adagolt cukorból, a liszt
keményítőjéből - a tej vagy víz nedvesítő hatására). A levegős, laza
tésztát kerekre vagy szögletesre szaggatva-vágva, ügyesen formázva a
bő, kellően forró zsírban kisütve jutottunk a fenséges falatokhoz.

 

 
Boszorkány fánk

 

 

 

 

Az ördögpirula receptjeinek keresése közben találkoztam sütőporos,
szódabikarbónás készítésűekkel is, ezek előnye a fáradságos dagasztás
kihagyása mellett a nagyon rövid idejű összeállítás és a gyorsan
kisüthető végtermék.
Barátom egyik levelében egy találós kérdést tett fel: lánya
boszorkányfánkot süt, ami azért "boszorkány", mert a fánkok maguktól
fordulnak meg az olajban. Hogy lehet ez?
Kicsit elgondolkoztam a dolgon és sejtésemet le is írtam neki, amiért
igen megdicsérte okos fejemet. A megoldást ideírom nektek is.

 

 

 

 A megfelelően összeállított fánktésztát mély serpenyőbe, bő, forró
zsírban  két kanál segítségével (amelyek egyike lehet egy zsírba
mártogatott kiskanál), kicsi, gömbhöz hasonlatos gombócokat
szaggatunk, helyet hagyva hogy nőhessenek és forgolódhassanak. A zsír
valóban forró és bőséges legyen, az edény elég mély, hogy a gombócok
ne érhessenek az edény aljához. A gombócok - a tészta összeállításakor
a liszthez szárazon adagolt sütőpor vagy szódabikarbóna és a hő
hatására felszabaduló szén-dioxid miatt felfúvódnak, olykor kissé
megrepedve - nőni kezdenek, és forgolódni. Ahogy az aljuk megsült, a
fajsúlykülönbség miatt a nehezebb felső rész alábukik a zsírba, ahol
szintén megsül, és a folyamat addig ismétlődik, amíg a gombócokból
minden nedvesség-tartalom kisül, befejezik a forgolódást, és mindegyik
oldal átsül pirosas-barnára (de mielőtt feketére váltana,
szűrőkanállal szedjük ki és csepegtessük le, vagy tegyük
szalvétapapírra vagy itatósra) és akkor már a belsejük is finom, sült
lesz.
Ezt ellenőrizhetjük a kiszedett példányokon: egy-két darabot tépjünk
vagy vágjunk ketté, és a sütést ennek függvényében folytassuk tovább.
A kiszedett fánkocskákat azután ehetjük porcukorral lehintve vagy
beleforgatva, de kínálhatjuk csoki mázzal nyakon borítva, vagy éppen
lekvárba mártogatva is vendégeinknek.
De az utóbbi receptet érdekességként sós változatban is
elkészíthetjük, ilyenkor kicsit módosítva a cukor-só arányon - a
hozzávalókhoz fokhagyma granulátumot is teszünk, a kisütést követően
tejföllel kínáljuk. Finom főétel egy kiadósabb leves után.
Jó étvágyat!

 

Még egy kis  trükk.

 

 A tészta könnyedségét a sütőporon kívül a tojás habbá verésével és
lazán a tésztához keveréssel "idézzük elő".

 
Némi érdekességek , nem szokványos receptek.

 

 

Mámoros menyecske
Akinek nem lenne elég az ital a pohárban, annak ajánlom ezt a furcsa
fánkszerzetet. Kicsi, sült tésztagolyók, amelyek csobbannak a forralt
borban.
Legjobb nagy kanállal kihalászni őket 2-3 perc után, akkorra már jó
adag bort magukba szívtak.

 

 

Forralt boros fánk, azaz a mámoros menyecske

 

Hozzávalók:
  3 tojás
  10 dkg méz
  1 kiskanál sütőpor
  14 dkg liszt
  csipetnyi só
  1 kiskanál reszelt citromhéj
  a forralt borhoz:
  6 dl vörösbor
  2-3 darabka fahéj
  2-3 szem szegfűbors
  4-5 szem szegfűszeg
  kb. 5 dkg cukor
  2 szelet citrom
  a sütéshez: olaj
Elkészítési idő: 40 perc

 

 

A tojások sárgáját a mézzel habosra keverjük. A sütőporral elkevert lisztet
hozzáadjuk, csipetnyit megsózzuk, a reszelt citromhéjat beleszórjuk, végül a
tojások fehérjéből vert kemény habot is beleforgatjuk.
A masszát kiskanállal a felforrósított olajba szaggatjuk, és a kis fánkocskákat
körös-körül aranysárgára sütjük. Közben a vörösbort a fűszerekkel és ízlés
szerinti cukorral felforraljuk. Leszűrjük, tányérokba merjük, és a megsült,
szalvétán lecsöpögtetett fánkokat belepottyantva azon forrón kínáljuk.

 

S  most , végezetül e  sok finomság után következzen egy ide illő versike, mely emléket állít a  mama által sütött fánknak és a  mamának is. 

 

 

 

NAGY VENDEL

Jelmezzé szelídült

ITT VAN FÁRSÁNGNAK GYÖNYÖRŰ IDEJE
Ezen esztendőnek
Tündöklő eleje.
Vízkereszttől Húshagyóig
Áll a bál.
Ez újév farsangján is
Vigadni muszáj.


Talán ismét
Pártában maradtak
A mai Dorottyák
Az idei fársángon?
Azért mégis
Édesen csordult
A sárgabarackos íz
A szalagos fánkon.
S jelmezzé szelídült
Anyám becses kalapja
És puccos ruhája
Az esti bálon.
Vidáman vonulsz  benne
A karneválon.
Ragyogó arcod
Áttündököl
Az aranyos álarcon.

 

2017

 

Nagy Vendel

 

......

Legújabb irodalmak

Típus Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólássorrend változtatása
Irodalom A Falka... Lyrian 9 2008/12/30 - 16:48 2009/01/02 - 18:33
Irodalom Új pillanatok I. András 9 2008/12/31 - 10:50 2009/01/02 - 18:28
Irodalom Fenyvesek közelében Csomor Henka 2 2009/01/01 - 15:28 2009/01/02 - 16:08
Irodalom Félválaszok, félútról, Váduramnak MmeDegard 4 2008/12/29 - 19:46 2009/01/02 - 14:21
Irodalom Örökké emlékezem lukacs.maria 5 2008/12/29 - 20:57 2009/01/02 - 14:19
Irodalom Bújjék! MmeDegard 5 2008/12/31 - 13:40 2009/01/02 - 13:54
Irodalom Szilveszteri sóhaj skorpio 5 2008/12/30 - 11:58 2009/01/02 - 13:37
Irodalom Születésnapodra skorpio 3 2008/12/04 - 11:05 2009/01/02 - 13:35
Irodalom A kör bezárul skorpio 4 2008/12/09 - 09:45 2009/01/02 - 13:30
Irodalom A semmi után skorpio 4 2008/12/10 - 10:57 2009/01/02 - 13:28
Irodalom Lelkem kútja... Lyrian 6 2008/10/15 - 20:56 2009/01/02 - 13:11
Irodalom Kis darab fa... Lyrian 4 2008/12/05 - 07:22 2009/01/02 - 13:06
Irodalom Sabbath Könyves Tóth Enikő 9 2008/12/12 - 22:20 2009/01/02 - 12:45
Irodalom Az élet kegyetlen néha Dominus Litis 3 2008/10/01 - 22:48 2009/01/02 - 12:30
Irodalom Akkor is (szeretlek) Dominus Litis 6 2008/12/30 - 22:30 2009/01/02 - 12:25

Legújabb hangzóanyagok

Típus Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólássorrend változtatása
Audió Tompos Lilla: Karácsony ambrusa 2019/12/23 - 21:34 2019/12/23 - 21:34
Audió Kék mezőben Góth László 2019/12/14 - 05:58 2019/12/14 - 05:58
Audió Szabó Melinda: Októberi látomás ambrusa 2019/10/12 - 19:26 2019/10/12 - 19:26
Audió Kelvin: Angyalka ambrusa 2019/01/15 - 22:18 2019/01/15 - 22:18
Audió Visszatekintő: Karácsony Pécsett 1918-ban ambrusa 2019/01/02 - 12:54 2019/01/02 - 12:54

Legújabb fórumtémák

Típus Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólássorrend változtatása
Fórumtéma Megszűnt pályázat Markovics Anita 2019/12/31 - 13:41 2019/12/31 - 13:41
Fórumtéma Klapek Gabriella hímezve festő, énekes, zeneszerző prayer 2 2016/11/28 - 12:48 2018/03/31 - 00:43
Fórumtéma 2017. AKÍK Művészeti Pályázat prayer 2016/12/28 - 19:03 2016/12/28 - 19:03
Fórumtéma 2016 évi rendezvények capek 17 2016/01/14 - 11:27 2016/08/07 - 16:47
Fórumtéma CINKEfészek Antológia 6. Szt. Mártonnak ajánlva prayer 14 2016/04/17 - 18:06 2016/07/17 - 12:32
Fórumtéma CINKE klub Gyöngyivel prayer 20 2015/04/17 - 21:42 2016/07/09 - 14:15
Fórumtéma Cinke színdarab Emeraude 1 2016/04/25 - 09:38 2016/04/27 - 08:51
Fórumtéma Szent Márton évforduló pályázat prayer 5 2014/09/28 - 09:49 2016/03/01 - 22:47
Fórumtéma Ötletek, és a megvalósítás. prayer 164 2010/02/05 - 20:51 2016/02/02 - 14:28
Fórumtéma Aktuális pályázatok zsuska 177 2013/02/06 - 11:01 2016/01/26 - 12:16

Legújabb rendezvények

Típus Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólássorrend változtatása
Rendezvény Tavaszi Varázs Fesztivál capek 2019/03/29 - 11:00 2019/04/12 - 12:06
Rendezvény Húsvéti nyusziles az Origó-Házban capek 2019/04/18 - 12:00 2019/04/12 - 12:02
Rendezvény Vidám farsang capek 2019/02/28 - 16:00 2019/03/14 - 12:11
Rendezvény CINKÉK a nagyvilágban - Lélekmorzsák capek 2019/02/22 - 17:00 2019/03/14 - 11:54
Rendezvény Versek Istenről, Hazáról, Szerelemről... capek 2019/01/24 - 16:00 2019/01/16 - 21:40