Hol ki, és mi vagyok

Karinthy Frigyes szerint: Ha egyedül vagyok
egy szobában, akkor ember vagyok. Ha bejön
egy nő, akkor férfi lettem. És annyira vagyok
én férfi, mint amennyire nő az, aki bejött.

Már majd ötven éve élek itt Svájcban
de még sokan ma is külföldinek néznek,
de amikor nyáron ismét haza megyek
ott mindenhol gazdag Svájcinak becéznek.

Itt csak egy szegény ember vagyok
ott a dúsgazdag külföldi nagybácsi,
itt mint egy egyszerű nyugdíjas élek
de a csalódás otthon, sokszor óriási.

Soknak nem mint ember vagyok fontos,
hanem kinek mennyit fogok majd adni,
az emberségem arról ítélik meg
hogy ki, és mennyit fog majd tőlem kapni.

Otthon csak azt mondják: „Svájci”
itt Svájcban a magyarok: „Júgó”,
de ami Budapesten legjobban fáj
ha azt mondják „Egy falusi bunkó”.

Oda, egy kispesti magyar kocsmába
ahova bementem egy magyar sörre,
a pincér nekem németet kinált:
„Az sokkal jobb, mint a magyar lőre.”

„Nem azért jöttem haza barátom,
hogy én itthon is német sört igyak,
valami magyar sört hozzon nekem,
egy külföldi, magyar hazafinak!”

Majd átültem egy másik asztalhoz
ahol egy magányos pasi sörözött
összekoccintva a magyar árpalét,
s elmesélte mindennapi életét.

„Valamikor csak egy elvtárs voltam
ma mindenki azt mondja: „Uram”,
régen mint „elvtárs” úriasan éltem,
ma mint egy„ úrnak” korog a hasam.

Régen tömve volt a zsebem pénzzel,
nem tudtam érte semmit sem venni,
ma tele vannak az üzletek mindennel,
üres a zsebelm, be sem merek menni.”

Itt élem életem, mint egy „gazdag szegény”
a megelégedésem tesz engem gazdaggá,
annyi „szegény gazdag” él itt körülöttem
kit a rengeteg pénze se nem tesz boldoggá.

Nem panaszkodni akarok, de mégis érdekes
mennél többet adok, annál gazdagabb leszek,
az életben egy napon, majd mindenki rájön:
„Mindent kölcsön kapok, ha mindig is fizetek!”

Mucsi Antal-Tóni   2012 Február 29