A házasság

A házasság rózsás berek,
A sziv benne dalos madár;
Ha a rózsák elhullanak
A vidám dal sóhajra vál.

A vágyó sziv elszállana
Enyhébb virulóbb táj felé, —
De megfogja a száraz ág
S tövisei törnek belé.

Boldog ki olly lelket talált
Melly hűségben örök tavasz;
Annak édes a rabkötél,
Nem tör könyre, sóhajra az.

Ki élsz még, mint szabad madár,
Vigan röpkedve szerteszét:
El ne játszadd gondatlanul
Az  élet szép költészetét!

A lépés egy életre szól. . .
Megmérhetetlen áldozat;
Ezer közöl egy boldogul:
Nézd meg, kihez kötöd magad!

Medgyes Lajos 1817 – 1894

Die Ehe

Die Ehe ist ein rosiger Hain,
das Herz drin singender Vogel;
und falls die Rosen verwelken
das fidele Lied wird zu Seufzer.

Das sehnende Herz will wegfliegen
gegen sacht blühende Landschaft, —
doch der dürre Ast, hält sie fest
ein grosser Dorn hat sie geschafft.

Froh ist, wer eine Seele findet,
wo Treue ewiger Frühling ist,
dem ist süss das gefangen sein,
seufzen und Weinen, kennt er nicht.

Wer so lebt, wie freier Vogel,
die fröhlich fliegen über uns:
verspiele nicht gedankenlos
des Lebens schöne Dichterkunst.

Dieser Schritt ist für das Leben …
ein unermessliches Opfer,
von tausend wenn es eins gelingt:
Sieh an, an wen du dich bindest.

Fordította Mucsi Antal-Tóni