Mikor sötét aknában megindul a kaparó,

Várja lent a bányászt feketeszén és bányaló,

Így köszöntik a pajtások egymást JÓSZERENCSÉT!

Szénporos sötétség arcaikon árkokat vés,

Lámpa fénye bevilágítja a hosszú tárnát,

Míg fent asszonyok és gyerekek várják rettegve

Mikor tűnik fel a kas föld mélyéből, épségben.

Szent Prokop a nógrádi bányászok védőszentje,

Üzenete: Ma a nemzet őket ünnepelje!

Melyen elfelejtenek minden rosszat, bánatot

Karbidlámpánál felcsillanó bányavirágot,

Mert bizony a tárna sok embert elnyelt örökre

Sok árva maradt, kalapács került a keresztre.

Bezárt bányák, rozsdamarta csillék, fényképeik

Betakart kis vasút, sisakok, kőszobrok őrzik

Múltjukat, Bányamúzeumban emléküket

Dicsőítse szívünk és hódolva ünnepeljünk!

 

Imájuk:  Fölséges Isten!

 

Mennynek és Földnek Ura, ki a világot bölcs szíved szerint igazgatod, nagyságod dicsőítésére és szent neved segítségül hívására gyűltünk össze ez órában. Hozzád emeljük fel könyörgésünk szavát, midőn nehéz munkánk végzésére szép napod világából a föld mélyébe, a sötétség birodalmába szállunk alá.

Ó, hallgasd meg a mi buzgó imáinkat, jó Istenünk, Atyánk!

Végy körül bennünket gondviselő jóságoddal. Adj erőt és épséget karjainkba, nyújts bátorságot, ha csüggedünk, s hitet, ha félelem rettent bennünket. Oltalmazz meg minket minden bajtól és veszélytől, viselj gondot otthon családunkra és gyermekeinkre, kiknek jólétéért fáradozunk, hogy munkánk végeztével újra láthassuk őket.

 Minket pedig, kik oltalmadba és kegyelmedbe ajánljuk magunkat, vezérelj ó áldások Istene, és hallgasd meg buzgó könyörgésünket.

Ámen.