A pénz és az ördög

Egy öreg poros könyvben
amit a padláson találtam,
alig volt már lapja, mit
még olvasni lehetett volna,
az egyik oldalon egy
bozontos ördög képét láttam,
úgy tűnt ott akkor, mintha
az ördög, halkan hozzám szólna:

„Tudod-e mért utasítok
vissza, örökké minden vádat?
Tudod-e mért nincs nekem
manapság soha semmi dolgom?
Tudod-e milyen jó, ha
mások végzik el a munkádat?
Mióta pénzt létezik,
az emberrel már semmi gondom.“

Egyik emberrel végez,
az, hogy nincs neki elég pénze,
a másik az még rosszabb
mert ő mindennap többet akar,
ez bűnöz, hogy megéljen,
a másik, semmit sem tesz kézzel,
egy kövér disznó lett már
mert szegényből mindent  kifacsar.

Sokat gondolok én, e
vélni halott ördögi szavakra,
hogy milyen rengeteg sok
ördögi igazság van benne,
a pénznek egy embernél
ördögi ma már a hatalma,
végül úgy néz ki ő is,
mintha, valódi ördög lenne.

Ez ez a tulajdonság
ma már, egy járvánnyá változott,
oly soknak a munkáját
naponta másik ember végzi,
de a pénzt ő veszi fel
amiért még meg sem dolgozott,
`s a szegény szenvedését
tovább is szívtelenül nézi.

Ha egy ember mindig,
csak pénzért tesz meg valamit,
akkor egy bizonyos idő után,
a pénzért, meg fog tenni mindent.
Egyedül él ő egy órási házban
sehol egy barát, üres ott minden,
aki segít, mind csak pénzért teszi
mert ma már, csak pénzért kap egy igent.

Mucsi Antal-Tóni    2008 December 5