Hallja e kend….

A  Szellem szabadsága

NAGY VENDEL

Süt a Nap
Vagy esik a hó,
A gályarabnak
Leláncolva Sem mindegy,
Hogy merre  indul
el a  hajó.
mindenféle rabnak
a  gondolata szabad,
irányt mutatnak az
égi madarak,
melyek guggolva repülnek
el az ég alatt.
nem gátolhatja
a  leláncolt pad.
csak a  testét kötik oda,
olykor a  lélek fátyolos marad.
még a  nevem  sem tudjátok,
én vagyok a  hallja e  kend...
ez nem túl okos...
mondjuk a  jó dalokat,
isszuk a  szép borokat,
tudományos alapon,
mértékkel és tartózkodással.
mérték a  vödör,
tartózkodás az asztal alatt.
de a  szellem az szabad?
barátom nyerte a  borivó versenyt,
nem a  szőlőjében lett eltemetve,
haptákban fekszik a  temetőben.
prostituálódik,
mondhatnám amúgy is,
eldurvul a  világ.
gondoltam,ismerem
  a  filozófiát..
ihaj, csuhaj, róka prém,
más is céda,
nem csak én.
cemende elrejtve,
olyan észre se vegye.
aki közel áll a  tűzhöz,
az megéghet,
aki hátul van ,
az megfagyhat.
elől izzik  az arca,
hátul meg vacog a  foga.
egy ideje idestova.
ne legyél ostoba,
szóljál rá másokra.
nincs bennük semmi alázat,
az urak, még mindig vadásznak.
s  ez  ordító gyalázat.
versengve ölni úri kiváltság,
örökölt ősi jog,
nem törli el a  megváltott
örök váltságot.
sokan nem is tudják a  nevemet,
én vagyok a  hallja e  kend.
sokszor úgy érzem hogy  én,
magamért felelek,
a  magam könyökén jövök ki,
örökkön örökké.
az idő rohanva halad,
csak a  szellem szabad,
csupán a  gondolat  marad,
titkolod önmagadat,
magad előtt is.
nehogy a  rossz gondolatok
reád ragadjanak.

2017.  szeptember.  30.