Lesek mint a  lukinyúl

NAGY VENDEL

Nincs a  Földön semmiféle új,
figyelek,
figyelek jobbra, balra,
akár a  lukinyúl,
nehogy bekerítsenek készakarva.
nem lépek semmi olyanra
ami imbolyogna,
vagy nem stabil,
mindent a  Föld közepe felé
vonz a  gravitáció.
történhet velünk bármi,
a  zuhanó repülő  gépen
s  a  meglékelt hajón
egy ateistát sem lehet találni.
egy imát néha magam is elmormolok.
ÁMEN DOMINE..
ÚGY LEGYEN URAM...
ahogyan Te  akarod.
látlak benneteket gazok,
vakon is átlátok rajtatok,
nem hamis próféta vagyok.
jobban odafigyelek rátok,
mióta kuksi lettem,
számból a  valót hallhatjátok.
néha az  ideg felvet,
nem találkozik a  külcsín  és a  belbecs.
csak annak szép a  gondolatja,
kinek jó a  belső akaratja.
pedig legendás a  türelmem,
fát lehet vágni  a  hátamon
ha nem túl göcsörtes.
okosnak hitt emberekkel
döngölni lehetne a  Földet.
fidelek akár a  castró,
nehogy kubaltázzanak velem.
sorsom újabban
egy nehéz akta,
valahogy úgy,
ahogy a  svápemper mondja,
valaki nekicsapta,
 de ő  nem így mondta..
ez már legyen az ő  dolga.
remélem még nem adakta,
nincs még beporolva.
sorsunk valahol meg van írva,
kezével óvja a  teremtő.
kit Isten valamire tartogat,
azt meg is próbálja.
lesek mint a  lukinyúl,
ha látom hogy baj van,
vagy sejtem  mint vad a  vihart,
vagy vadász van a  határban,
visszabújok a  lukba.

2018   január   21.