Aphrodité tánca

A tenger szerelmese

NAGY VENDEL

Íme egy szobor!
Fémbe szilárdult szellemed lelke,
s dobban a szív,
ha bronz fénye csillan.
A tenger hűvös leheletét
hozza  feléd a szél.
Sószagú szellő nyomja a melled,
ragyog a Nap.
Visszacsillámlik a vízről a fény.
Égeti a bőrt és a szívet.
Aranynarancs ragyog az ágon,
csordul belőle isteni nektár.
Hűvös kristálykehelyben
kínálják Neked,
hogy enyhítse szomjadat.
S akkor elindultál felém.
Szikrázó habokkal játszott a napfény.
Megannyi villám cikázott.
Melyet Zeusz szórt egykoron.
S körtáncot lejt a három Grácia
a parti homokon.
Kendőjük lobog, aphroditéi testük után.
Kifeszítik a habfehér lepleket,
akár Nausziké, a parti fövenyre,
hadd vesse reá pillantását Hélios.
Pajkos, jó szagú szellő
űzi a gördülő habokat,
s hullámok nyaldossák a fehér köveket.
Halkan lágy zene dallama száll,
beléd bújik a  muzsika.
A  tenger, a  Napfény, s  Ámor telíti lelkedet,
s megérinti szívedet a szerelem.

2018.   03   26.

.....