Etűdök 7. - Szerelem fejezet

hori képe

Portörlés közben Bach Brandenburgi koncertjeit hallgatom, kedvelem ezt a historikus feldolgozást, ami épp szól. Ritmust szolgáltat a munkához, s nem vonja el a figyelmet.
Nem szeretem a házimunka egyikét sem, bevallom, így a takarítást sem, de zene közben elviselhetővé válik számomra. Persze amikor elkészülök, jobb lesz a közérzetem, így ezért az érzésért nem hanyagolom el soha. Az íróasztal lapján ilyenkor megcsusszan a fény, a TV fekete képernyője még feketébb, alatta a szekrénykén tisztán sorakoznak a CD-k, szinte csábítanak, hogy valamelyiket behelyezzem a lejátszóba, de most inkább kitartok Bach mellett.
A polcrendszer könyveit is portalanítani kell, évente néhányszor megteszem, még ha elég sok időmbe is telik. A könyvek ilyenkor soha nem kerülnek vissza korábbi, pontos helyükre, pláne, ha még kitalálok újabb rendszerezési szempontot is, vállalva a kockázatot, hogy alkalmasint majd keresgélnem kell. Ez a polcrendszer evolúciója.
A padlón, a falnak támasztott nagyobb fotókat is áttörlöm, amelyek nem kerültek fel egyetlen falfelületre sem, most mind ragyog. Az egyiken Zsófi látható profilból, fekete-fehérben, azt a könyvet olvassa épp, amit aznap vett, Rorty: Filozófia és társadalmi remény. Fejét a térdén nyugvó bal karjával támasztja, jobb kezében a kihajtott könyv, a sebtében feltekert haját hátul csat fogja össze; kicsit félresikerült, de az itt-ott kiszabadult tincsekkel együtt nagyon természetesnek hat. A metró egyik kocsijában utaztunk az Astoria felé, ha jól emlékszem, de nyár volt, és egy nagyon meleg nap éjszakája.
A kép mélység-részletében más alak pontosan nem kivehető, elmosódott sötét formák viszont igen, de nem mint valami masszív folt; ezek lehettek akár utasok is. A képnek van egy irrealitása: a legtávolabbi s egyben a legkisebb fénypamacsok mintha apró táncot járnának, minden más viszont mozdulatlan. Szinte hallom a kerekek sikoltásait a síneken, ahogy elnyújtva visszaverődnek a betonalagútban.
Aztán pár nap múlva elkészült a kép, és bekereteztettem. Zsófinak szántam, mert nagyon jól sikerült, remekül elkapott pillanat volt: látszólag közönyös, az utazás megszokott egyhangúságának olvasással való eltöltését mutatja, de valójában csak egy hirtelen ötlet és mozdulat volt, amelyet a kezemben tartott és felé irányított fényképezőgép váltott ki. Zsófinak is tetszett, ámbár megjegyezte, hogy képpé alakult, tárgyiasult önmagát nehéz néznie ilyen időeltolódással, mintha már nem élne. Több kép nem is készült róla, és amikor elköltözött tőlem, nálam maradt.
A képnek amúgy ünnepi jelentősége volt számomra. Nem az, amikor készült, kapcsolatunk első napján, hanem napok múltával, ahogy felfedeztem rajta őt. Mert saját magamat is felfedeztem közben, mintha új egyéniségem született volna. Ahogy néztem, kellemes belső remegés futott keresztül rajtam. Mindig van egy pont, még ha néha nem is annyira egzakt, amikor vissza lehet táncolni, amikor még az ember dönthet, hogy legyen. Én nem akartam ellenállni.
Kata kedvéért nem tartom elöl ezt a képet, kicsivel hátrább sorolom, tudja, hogy Zsófi mit jelentett nekem. Egyáltalán nem féltékeny, soha nem utalt bármivel is, ennél ő diplomatikusabb, de a tapintat részemről sem árt. Kata sok tekintetben az ellenkezője Zsófinak.
Zsófi költészet volt, dallam. Ahogy elhelyezte magát a térben, ahogy a gesztusok megjelentek arcán, a mozdulataiban, és a tárgyak, amikkel körülvette magát, valahogy mindennek esztétikája volt.
Valamiért vonzódunk a tökéleteshez. Legyen az fizika, matematika, zene, vagy bármi, ami a tökéletességre emlékeztet minket. Ha kapcsolatba kerülünk vele, mi is jobbnak, különbnek, kiválasztottnak érezzük magunkat.
Zsófival kétszer szakítottunk. Másodszorra szinte észrevétlenül múlt el a szenvedély. És ezt már nem lehetett kijavítani. Ilyenkor új inspiráció kell az élethez. Egy újabb szerelem fejezet. Ebben mindketten megegyeztünk. Ha nem akarjuk bántani egymást, be kell fejeznünk. A felismerés pillanatában tekintetében mégis megjelent valami fájdalmas, arcán néhány pillanatig kimerevített szomorkás, mélázó mosoly: a befejezés esztétikája. Majd két utazótáskát megtöltött, és taxit hívott. Azóta csak egyszer láttam, egy koncerten. Három sorral ült előttem, nem vett észre, de boldognak tűnt egy férfi oldalán.
Sokat gondolkodtam Zsófin és rólam. Arra jutottam, hogy valójában nem ismertük egymást. Bármennyire is hihetetlen megállapítás, ez az egyetlen értelmes, elfogadható, egyben filozofikus magyarázat kettőnkre. Mert sokkal megnyugtatóbb, mint a hibásabb fél keresése, a vádaskodás, morfondírozás azon, ki rontotta el, és mikor.
Valakit úgy elengedni, hogy szeretjük, az maga a téboly! Valakit úgy elengedni, hogy már nem szeretjük eléggé: nosztalgiával fűszerezett fájdalom. A szerelem vállalása óriási kockázat, de a befejezése is.
A dolgok megváltoznak. Ez a tulajdonságuk. Ha nem születik dialektikus megoldás, a szerelem úgy múlik el, mint ahogy a hullámok csillapodnak a vízen. Talán még érezzük a másik hiányát, talán még magunk előtt látjuk apró részleteit, de a Képzeletvilágból visszakerülünk a Valóságba, s közben szép lassan felkészítjük magunkat egy újabb elragadtatás lehetőségére.
Kata közelebb áll az élet praktikus oldalához, s így sok tekintetben megkönnyíti a mindennapjaimat. Bár különösképpen nem igénylem, mert remekül feltalálom magam az élet minden területén, de ha úgy adódik, jólesik a gondoskodása, figyelme...
Amíg megy a porszívó, leállítom a zenét, nincs értelme, hogy szóljon, nem hallanám úgysem, és csak vissza kellene állítanom, ha végeztem.
Érdekes dolog az emlékezet! Sok apró kép-felvillanás: a szem, az orr, a száj, a mell íve, anyajegyek akár eldugott helyeken, az ujjak és karok, a bőr feszülése vagy épp ráncai és árnyalatai a különböző testtájakon, és finom, de meghatározhatatlan illata, amely már önmagában is külön életet él az emlékezetben. Mindez mégsem áll össze egyetlen egésszé, s mintha minden egyes részlet külön élne, külön fejlesztené önmagát, mind ellenáll a kohéziónak, amely az egyetlen testet, az embert eredményezné, amely már eleve nem lehet a valódi, csak a már feltételezett. Mindezek kiigazítására jó szolgálatot tesz a fénykép realizmusa...
A zöld sarok is újjá születik. A virágok isszák a vizet, s bár biztos nem így van, de leveleiket zöldebbnek, élénkebbnek látom. Az egyik növényt át kellene ültetnem, de mindig halogatom.
Amikor azt mondtam, Kata egészen más, azt hiszem, elhamarkodtam. Mert minden bizonnyal ő is beilleszthető egy sémába, egy keretbe, amelyet emlékeimből építettem fel, mert biztos volt már egy mosoly, egy apró gödröcske az arcon, egy illat, nézés, homlokráncolás, amely nagyon hasonló volt az övéhez. És a mozdulatsorozatok: a harisnyanadrág lefelé göngyölítése a lábon; vállfákra akasztott ruhák közötti keresés hirtelen ide-oda mozdulatokkal; a farmernadrág cipzárjának gyors felrántása; a pulóver felhúzása: először a bal kar könyökig, utána a jobb, aztán a fej átbújtatása a nyakrészen, utána lehúzni elöl derékig, majd hátul.
Sorolhatnám mindazt, ami egyszer már valakinél megfogott. Az emlékfoszlányok modulációjából ki tudnám szűrni Editet, Adélt, Erikát, Olíviát, Klárát, Borit, Zsófit, és minden bizonnyal Katát is.
Ha egy fényképet elengednek útjára, vajon hányan nézik, ábrándoznak el felette? Vajon mennyi gondolatot, érzelmet vált majd ki az idők végezetéig ismeretlen emberekben? Mit jelent majd Zsófi ezen a képen olyasvalakinek, aki nem tudja, kit ábrázol? Aki nem tudja, milyen volt, amikor nevetett vagy sírt, milyenek voltak a tekintetében megjelenő öröm pillanatai. Milyen volt esténként az állólámpa fényében, ahogy a kanapé végébe kucorogva olvasott, vagy amikor az íróasztalnál a laptop előtt ült lábát felhúzva, feltűzött vagy épp leengedett hajjal. És milyen volt reggeleken, amikor óvatosan tör be a felkelő nap fénye a függöny résein át, és még minden olyan nyugodt, amikor van még egy kis idő, oda lehet bújni a másikhoz a takaró alatt, és az elme még nem veszi fel a nap ritmusát, nem tudatosulnak a tennivalók, a kötelességek. Zsófi ezeket a reggeli perceket szerette a legjobban.
Olvasmányainkra, zenehallgatásainkra és beszélgetéseinkre is visszaemlékezve most már biztos vagyok abban, hogy a Szép, illetve az Igazság mentén tudatosan megkomponált élet esztétikai alkotás, és ennek, egy időre, Zsófival tökéletes helyszínt teremtettünk, ennek tökéletes alanyai voltunk.
Visszaállítom helyére a képet, ahol volt. Jó így! Minden szerelem egyszeri, megismételhetetlen!
Elkészültem. Bach zenéje is a vége felé tart, már a VI. verseny befejező allegrója szól.
A nappaliban félig leengedem a redőnyt, fénybarázdák festik meg ferdén a falat. Ebben a fény-árnyék játékban valahogy minden misztikussá válik. CD-t cserélek, Debussy zongoraszvitjei nagyon illenek ehhez a hangulathoz, Kocsis Zoltán interpretációjában kifejezetten a kedvencem.
Katát várom, ma szombat van, este átjön, nálam eszünk, megegyeztünk, hoz valami kínait. Jóféle bort iszunk majd. Teoretikus beszélgetéseink az élet dolgairól mindig élvezetesek.
 
Horváth Géza
 

Legújabb irodalmak

Típus Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólássorrend változtatása
Irodalom Rudnyánszky Gyula: Őszi séta / Herbstspaziergang toni 2019/08/24 - 09:39 2019/08/24 - 09:39
Irodalom Jozsef Attila: Altató / Schlaflied toni 2019/08/16 - 19:48 2019/08/16 - 19:48
Irodalom Gárdonyi Géza: Mikor a gyermek... / Wenn ein Kind... toni 2 2019/08/09 - 13:47 2019/08/10 - 16:54
Irodalom Könyves Tóth Kálmán: Önigazolás / Selbstbestätigung toni 2 2019/08/03 - 17:49 2019/08/10 - 16:53
Irodalom Petőfi Sándor: A világ és én / Die Welt und ich toni 2 2019/07/26 - 21:34 2019/08/10 - 16:51
Irodalom Eötvös József: A megfagyott gyermek / Das erfrorene Kind toni 2 2019/07/21 - 21:14 2019/08/10 - 16:50
Irodalom Tehetetlenségben! Elmenni 1 2019/08/08 - 12:20 2019/08/10 - 12:41
Irodalom Hamis tövismadarak Markovics Anita 2019/07/18 - 00:18 2019/07/18 - 00:18
Irodalom Arató dal (archaizáló) karnevál 2019/07/16 - 10:59 2019/07/16 - 10:59
Irodalom A kívánság – Der Wunsch toni 2019/07/13 - 19:13 2019/07/13 - 19:13
Irodalom Szorongva tamiska 1 2019/07/07 - 12:09 2019/07/08 - 22:53
Irodalom Napsugár91 hori 2019/07/06 - 19:59 2019/07/06 - 19:59
Irodalom Reviczky Gyula: Két útitárs / Zwei Weggefährten toni 2019/07/05 - 07:22 2019/07/05 - 07:22
Irodalom Gyulai Pál: Az éji látogatás / Nächtlicher Besuch toni 2019/06/29 - 17:44 2019/06/29 - 17:44
Irodalom Soós Lajos: Mit álmodol / Was träumst du toni 2019/06/22 - 09:21 2019/06/22 - 09:21

Legújabb hangzóanyagok

Típus Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólássorrend változtatása
Audió Kelvin: Angyalka ambrusa 2019/01/15 - 22:18 2019/01/15 - 22:18
Audió Visszatekintő: Karácsony Pécsett 1918-ban ambrusa 2019/01/02 - 12:54 2019/01/02 - 12:54
Audió Abody Rita: Biciklis és egyéb angyalok ambrusa 2018/12/31 - 11:18 2018/12/31 - 11:18
Audió Nádas Péter: Hazug, csaló ambrusa 2018/12/30 - 23:42 2018/12/30 - 23:42
Audió Tóth Kriszta: Magyar szusi ambrusa 2018/12/30 - 23:38 2018/12/30 - 23:38

Legújabb fórumtémák

Típus Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólássorrend változtatása
Fórumtéma Klapek Gabriella hímezve festő, énekes, zeneszerző prayer 2 2016/11/28 - 12:48 2018/03/31 - 00:43
Fórumtéma 2017. AKÍK Művészeti Pályázat prayer 2016/12/28 - 19:03 2016/12/28 - 19:03
Fórumtéma 2016 évi rendezvények capek 17 2016/01/14 - 11:27 2016/08/07 - 16:47
Fórumtéma CINKEfészek Antológia 6. Szt. Mártonnak ajánlva prayer 14 2016/04/17 - 18:06 2016/07/17 - 12:32
Fórumtéma CINKE klub Gyöngyivel prayer 20 2015/04/17 - 21:42 2016/07/09 - 14:15
Fórumtéma Cinke színdarab Emeraude 1 2016/04/25 - 09:38 2016/04/27 - 08:51
Fórumtéma Szent Márton évforduló pályázat prayer 5 2014/09/28 - 09:49 2016/03/01 - 22:47
Fórumtéma Ötletek, és a megvalósítás. prayer 164 2010/02/05 - 20:51 2016/02/02 - 14:28
Fórumtéma Aktuális pályázatok zsuska 177 2013/02/06 - 11:01 2016/01/26 - 12:16
Fórumtéma Meghívó Balázsné Gyöngyi 2016/01/07 - 18:39 2016/01/07 - 18:39

Legújabb rendezvények

Típus Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólássorrend változtatása
Rendezvény Tavaszi Varázs Fesztivál capek 2019/03/29 - 11:00 2019/04/12 - 12:06
Rendezvény Húsvéti nyusziles az Origó-Házban capek 2019/04/18 - 12:00 2019/04/12 - 12:02
Rendezvény Vidám farsang capek 2019/02/28 - 16:00 2019/03/14 - 12:11
Rendezvény CINKÉK a nagyvilágban - Lélekmorzsák capek 2019/02/22 - 17:00 2019/03/14 - 11:54
Rendezvény Versek Istenről, Hazáról, Szerelemről... capek 2019/01/24 - 16:00 2019/01/16 - 21:40