Mindennapi pszico - A ragyogás határa - (regény)

Markovics Anita képe

- ZÉRUS -

 

- Azok a veszélyes ragadozók, akikről a történeteid szólnak, - nézett rám összegzően Áron, miközben rágyújtott egy piros Marlborora a Szeged melletti tanya tágas teraszán, - ha ragyogni látnak valakit... nos... egyetlen cél fogja vezérelni őket: hogy elvegyék a másik ragyogását.

 

A távolban, a sötétség erdő és bozótos szegélyezte peremén az augusztus 20.-ai tűzijáték és egy felgyújtott város fényei pattogtak. A forró homok még ilyenkor éjféltájt is ontotta magából az izzasztó hőséget. A levegő nem mozdult. A két kajla kutya lustán vakarózott. Intettem az egyiknek, kézfejem felé tartva. Lassú mozdulattal kelt fel, hogy tenyerem alá hajtsa buksiját. Megvakargattam füle tövét, két tenyerembe temettem a nagy busa fejet, végig simítottam nyakát, majd a gerincét, két oldalt meglapogattam és puszit nyomtam az orrára.


Áron elmosolyodott.
- A kutyák megérzik, ki a jó ember.
- És Te is?
- És én is. –
szívta lassan és a lehető legnagyobb nyugalommal a cigarettát.


- Az emberek nehezen viselik, ha valaki túl jó. Mert az azt jelenti, hogy ők rosszabbak. Vagyis rosszak. Ezt pedig be kellene látniuk. A belátás pedig nem csak hogy fájdalmas, de intelligencia, neveltetés, és szokások kérdése is. Senki sem szereti belátni, alul múlja fajtársát.


Fajtárs.



Miért nem cseng ez a szó az ő szájából idegenen? Jobban szemügyre vettem arcát, amit félhosszú, tűzvörös, hullámos haj keretez. Lebarnult bőre nem takarhatja el eredendő szeplőit. Meleg, az esti fényben sötét borostyánban tündöklő szeme józanul világít. Markáns vonásait erdélyi, nemesi ősöktől örökölte, és tovább adta fiának, akinek 3 éves kori képe a nappali falán lóg egyszerű, vékony aranykeretben.



A teraszon hangszerek összevisszasága, furulya, dob, és a háta mögött pihenő nagybőgő. Régen egy Erdélyből érkezett zenekar nagybőgőse volt, néhány éve kilépett a bandából, nyomdát alapított és webshopot, ahol, bár főállásban asztalos, kreatív rajzeszközökkel kereskedik.



Szerintem a koncertjeikről emlékezett rám, azért állt meg, amikor a zsúfolt déli határról kifelé menekülő autók között reménytelenül stoppoltam.



Fajtársak vagyunk.



Ő mit láthat rajtam vajon?



- A belső ragyogásnak ára van, de ha külső ragyogással is párosul, az dupla vétek. Van benned valami éteri és valami erős, a kettő zavarba ejtő fúziója előtt sokáig szoktak ácsorogni, lefogadom – böki oda nekem biccentve, egy félmosollyal.

 

– Zavarba hozol bárkit, főleg, ha nem figyelsz... - folytatta - Aztán... Elkezdenek ezen gondolkodni az emberek. Fogalmuk sincs, mitől látnak szépnek. Faggatni kezdenek, de Te a csendet szereted, és ha kimondod a vágyaidat, vagy csak célzol rájuk, lágy másságuk arcul üti őket. Nem tudnak mihez kezdeni Veled. Az emberek nem ismerik a tisztaságot. Kicsinyes hazugságaik közt élnek, ebből építenek várat, ha kinyitják a szemüket reggel, napközben egymást támogatják vele, míg este elalvás előtt sem hajlandóak végiggondolni miértjeiket.

 

A magunk fajta – gyújt újabb cigarettára, - céltábla és vezérzászló egyszerre. Gyűlölni fognak, ha ismernek és gyűlölni fognak, ha nem ismernek. Mi a pszichés evolúció újabb lépcsőfoka vagyunk. Azok meg ott – bök a parázsló horizont felé – az alattunk lévő lépcsőfok.

 

Őseim először négyszáz éve költöztek ide át Magyarországra, arra a kis szigetre, ní – mutat a feketén mosolygó Tisza felé, a Boszorkány-sziget irányába Áron. Két meleg tenyerébe fogja arcomat és testvériesen megsimogatja. - Le merném fogadni, már csak a hófehér bőröd alapján is, de ezzel a vöröses árnyalattal a hullámos hajadban, hiába is fested, hogy közénk tartozol.

 

Mély borostyán szemem a tűz lángjaira fellobogott.

 

- Ezek a bántások nem Rólad szólnak. Minden tettükkel kínkeservesen magukról gyónnak. A csillagzatod a kegyelem. Ez a Te legnagyobb arculcsapásod nekik.

 

Néztük a távoli, zombiktól hemzsegő város sziluettjét, hallgattuk az ünnepre vett petárdák véletlenszerű durranásait, az egyre elhaló sikolyok zaját. Napfelkelte felé, amikor a leghidegebb párát tolja maga előtt a pusztába a Tisza, már csak a csend vonaglott a tájon.

 

Mi a százéves tanyán biztonságban voltunk tőlük.

 

- Egyébként mi lesz az új könyved címe?
 

- Mindennapi pszicho.



 

hori képe
hori
Offline
Csatlakozott: 2008/07/12

Azt hiszem, minden ember kicsit különlegesnek gondolja / érzi magát, és ez onnan ered, hogy van bennünk valami vágy, hogy kitűnjünk / kiemelkedjünk a többi közül. A kiemelkedett ember nagyobb elismerést kap, ez alapvető motivációnk.

Az emberek általában nem értik egymást. Lusták, hogy odafigyeljenek a másikra, vagy inkább nem kíváncsiak egymásra. Valójában nem akarják megismerni egymást - persze teljesen nem is lehet, csak benyomásaink lehetnek. Pedig milyen izgalmas, érdekes felkutatni a másikat?! Megismerni a személyiségét, a gondolatainak értelmét, érzéseit. Ez hatalmas kaland!

Talán megemlítem a tömegembert is (Ortega), ebből van több, ezért is „tömeg”. Ők bizony olyanok, amilyenek, ez az a bizonyos kispolgári alak. Erre persze mondhatná valaki, hogy mindenkiben van valami, valami érték, csak fel kell fedezni. Nekem szerencsém volt az életben, érdekes, tehetséges emberek vettek körül (többnyire), aki meg nem volt ilyen, túlléptem rajta (vagy ő rajtam, mert nem tudott mit kezdeni velem).

Ami az írást illeti… Szóval regény lesz. Két tanács: magadnak írj, ne másnak! És legyen érdekes!

Majd olvaslak. 

 

- hori -

Markovics Anita képe
Markovics Anita
Offline
Csatlakozott: 2018/05/31

Rátapintottál a Lényegre, kedves Hori! Pontosan erről fog szólni ez a regény egyrészről: az egyén és a tömeg kapcsolatáról, a távolságokról, arról, hogy senki nem kiváncsi senkire, az elértéktelenedésről. Lesz benne viszont misztikum, varázslat, és a figyelmesen olvasó átsejlő utópiával is találkozhat, ráutalásokkal egy másik műre, amivel párhuzamosan fog futni ez a regény. 

Mindenki magának ír. Mindenki magából ír. A történetek készen vannak, a jó író csak összerakra a maga körül lévő kész részeket.

Valós személyes és valós történetek fognak felbukkanni.

Jaj, úgy utálom á,, hogy lelőtted a poénomat Mosoly Hiába, aki okos és jó író, tudja, mire megy ki a végjáték már az elején Mosoly Imádlak! 

Pont Te jártál a napokban egyfolytában az eszemben, hogy hasonló finomság van az írásainkban, a másik nem szempontjából megközelítve.

Köszönöm szépen!

Én is olvaslak!

Ölelés Mosoly

Boldog Új Évet!

 

Legújabb irodalmak

Típus Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólássorrend változtatása
Irodalom Szabolcska Mihály: Krónikás ének, Erzsébet királyasszonyunk temetéseko toni 2020/05/02 - 00:13 2020/05/02 - 00:13
Irodalom Endrődi Sándor: Anyám emléke / Die Erinnerung an meiner M toni 2020/04/25 - 12:33 2020/04/25 - 12:33
Irodalom Kozma Ferenc: Az én ősz hajszálim / Az én ősz hajszálim toni 2020/04/18 - 09:21 2020/04/18 - 09:21
Irodalom Vályi Nagy Géza: Három könny / Drei Tränen toni 2020/04/11 - 00:04 2020/04/11 - 00:04
Irodalom Tóht Kálmán: Édesanyám / Meine Mutter toni 2020/04/04 - 11:50 2020/04/04 - 11:50
Irodalom Szabolcska Mihály: A Tiszánál / An der Theiß toni 2020/03/28 - 08:00 2020/03/28 - 08:00
Irodalom Mucsi Antal-Tóni: Öntsünk tiszta vizet a pohárba / Füllen wir klares Wasser in das Glas toni 2020/03/20 - 13:46 2020/03/20 - 13:46
Irodalom Mucsi Antal-Tóni: A 11-dik parancsolat / Das elfte Gebot toni 2020/03/14 - 01:28 2020/03/14 - 01:28
Irodalom Jókai Mór: Óh Petőfi, ha most élnél! / Ach, Petöfi, wenn jetzt lebtest! toni 2020/03/07 - 02:14 2020/03/07 - 02:14
Irodalom Jókai Mór: Igen sok magyar úr emlékkönyvébe / In das Poesiealbum vieler ungarischer Herren toni 2020/02/29 - 09:39 2020/02/29 - 09:39
Irodalom Hajnali búcsúvers Góth László 2020/02/26 - 08:45 2020/02/26 - 08:45
Irodalom Dömény József: A szerencsefiakhoz / Zu Glückskinder toni 2020/02/22 - 01:24 2020/02/22 - 01:24
Irodalom Dömény József: Pletyka néni / Klatsch Tante toni 2020/02/15 - 01:26 2020/02/15 - 01:26
Irodalom Herczeg János: Juliskámhoz / Zu meiner Juliska toni 2020/02/08 - 13:13 2020/02/08 - 13:13
Irodalom Sinka István: És elfelejtették / Und sie haben ihn vergessen toni 2020/02/01 - 21:02 2020/02/01 - 21:02

Legújabb hangzóanyagok

Típus Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólássorrend változtatása
Audió Abody Rita: Biciklis és egyéb angyalok ambrusa 2018/12/31 - 11:18 2018/12/31 - 11:18
Audió Nádas Péter: Hazug, csaló ambrusa 2018/12/30 - 23:42 2018/12/30 - 23:42
Audió Tóth Kriszta: Magyar szusi ambrusa 2018/12/30 - 23:38 2018/12/30 - 23:38
Audió Müller Péter: Szeretetről, szerelemről, szeretkezésről (részletek) ambrusa 2018/12/30 - 23:29 2018/12/30 - 23:29
Audió Grecsó Krisztián: Össze kéne szedni ambrusa 2018/12/30 - 19:05 2018/12/30 - 19:05

Legújabb fórumtémák

Típus Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólássorrend változtatása
Fórumtéma Meghívó Balázsné Gyöngyi 2016/01/07 - 18:39 2016/01/07 - 18:39
Fórumtéma Meghívó kötetbemutatóra Emeraude 3 2015/12/14 - 12:27 2015/12/14 - 19:23
Fórumtéma CINKEfészek Antológia 2015 prayer 9 2015/07/04 - 19:22 2015/11/22 - 16:10
Fórumtéma Juhász Magda költő prayer 1 2015/10/30 - 12:19 2015/10/30 - 22:54
Fórumtéma Muzsikál az erdő...György Viktória Klára Taygeta 1 2015/09/27 - 23:06 2015/10/25 - 12:43
Fórumtéma Fiatal Költők Találkozója Emeraude 5 2015/09/29 - 16:38 2015/10/04 - 14:30
Fórumtéma Kérdőív a magánkönyvkiadásról Emeraude 2015/09/21 - 13:57 2015/09/21 - 13:57
Fórumtéma Amatőr versírók versenye prayer 44 2015/05/25 - 10:34 2015/06/08 - 11:13
Fórumtéma Meseíró pályázat Emeraude 2 2015/05/02 - 12:55 2015/05/26 - 21:05
Fórumtéma Az Élet Rózsái c. kötet versei, meghívó bemutató estre Farkas Diána 2015/03/07 - 19:53 2015/03/07 - 19:53

Legújabb rendezvények

Típus Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólássorrend változtatása
Rendezvény Gátfalvi Dani Mária kiállítás megnyitója capek 2019/01/03 - 18:40 2019/01/16 - 21:37
Rendezvény Dallamok útján... capek 2018/11/24 - 18:00 2018/11/13 - 13:44
Rendezvény Mediterrán ősz CINKEFészEKFeszt capek 2018/10/18 - 15:00 2018/10/18 - 06:20
Rendezvény CINKE irodalmi-közéleti délután capek 2018/10/11 - 15:30 2018/10/11 - 15:53
Rendezvény Kertvárosi rpogram capek 2018/10/07 - 09:00 2018/10/03 - 14:27