Az Illés szekerén.

Az Úr Illésként elviszi mind,
Kiket nagyon sujt és szeret:
Tüzes, gyors sziveket ad nekik,
Ezek a tüzes szekerek.

Az Illés-nép Ég felé rohan
S ha megáll ott, hol a tél örök,
A Himaláják jégcsucsain
Porzik szekerük és zörög.

Ég és Föld között, bús-hazátlanul
Hajtja őket a Sors szele.
Gonosz, hűvös szépségek felé
Száguld az Illés szekere.

Szivük izzik, agyuk jégcsapos,
A Föld reájuk fölkacag
S jég-útjukat szánva szórja be
Hideg gyémántporral a Nap.

Ady Endre: 1877 – 1919

Auf den Elias Wagen.

Der Herr als Elias nimmt alles mit
all, die er liebt ‘d, die versagen:
Es gibt ihnen feurige Herzen,
das sind die Elias Streitwagen.

Das Volk von Elias eilt zum Himmel
‘d steht dort, wo ewig Winter ist,
auf dem Eisberg dem Gehirne Himalaja
ihr Wagen staubig ‘d klapperig.

Zwischen Himmel und Erde, traurig
vom Wind des Schicksals getrieben,
dem Bösen Schönheiten entgegen
Elias Streitwagen fliegen.

Glühende Herzen, vereiste Hirne,
die Erde lacht mit viel Wonne
ihres Eis Weg wird extra bestreut
mit Diamantpulver der Sonne.

Fordította: Mucsi Antal-Tóni