A szerelem

A szerelem létfontosságú elemeinek szétbontása

berobbantja havait

szívünk pitvarába

szerelmünk szilánkjaitól

vérző lábnyomok vezetnek

egy Istentelen vak világba

hol tisztességet kavar a szél

és emlékekinktől repedezik meg

a mozik filmvászna

mint Mona Lisa titkos mosolya

vagy a kíntól való vicsorgása

oly bizonytalan

az egész mit az ember még a másiktól várna

oly könnyen  semmibe vész

a vastapssal visszahívott tavaszunk már mit sem ér

hisz lelkünkben jeget hizlalunk

örök tél mi a hűségért jutalmunk

de a vér mi megfesti az ajkunk

még

csókot kér

mint az éhségtől

hangosan korgó gyomor

vagy mint a megrepedt tenyér

még remél

hogy egyszer tán

véget ér a tél.

Rigó Tibor: 1961 –

Die Liebe

Von der Entflechtung der lebenswichtigen Elemente der Liebe

hereingeplatzte Dinge

in den Vorhof unser Herz

von den Scherben unserer Liebe

Blutende Fußspuren führen

in eine gottlose blinde Welt

wo der Wind den Anstand rührt

und von unseren Erinnerungen wird

die Kinoleinwand rissig

wie Mona Lisas heimliches Lächeln

oder ihr qualvolles Knurren

so ungewiss

es ist alles, was man von einem anderen erwarten würde

es geht so leicht verloren

unser mit Standing Ovation zurückgerufener Frühling ist nichts mehr wert

weil wir Eis in unseren Seelen mästen

der ewige Winter ist unser Lohn für Treue

aber es ist das Blut, das unsere Lippen befleckt

noch

bittend wir um Kuss

wie von Hunger

lautes Magenknurren

oder wie die rissige Handfläche

hofft noch

das vielleicht einmal

der Winter vorbei ist.

Fordította: Mucsi Antal-Tóni