Egy asszonyhoz

***

Megláttalak . . . Elég volt szép

Szemednek egy pillantása;

Láttam, hogy a te jó lelked

Az enyémnek hason-mása.

***

Elgondoltam, hogy ha lelkünk

Olyannyira együtt érez,

Miért is ne közeledném,

Bár remegve, Jó szivedhez?

***

Mért ne mondjam el tenéked,

Hogy szeretlek, hogy imádlak,

Hogy oly boldog vagyok mindig,

A mikor csak téged látlak?

***

Elmondottam mindezeket . . .

Jobban mondva, elakartam,

De szemed egy pillantása

Elnémitá rögtön ajkam.

***

Most haragszol, arczod minden

Mozdulata ezt mututja,

Pedig hidd el, hidd el nekem, >

Nincsen okod a haragra.

***

Azt hiszed te, nem tudom én,

Hogy hiába minden érted?

Hogy sohasem nevezhetlek

E világon az enyémnek?

***

Tudom én jól, de a szív' nem;

Ez — vesztére bár, de — érez,

S minél inkább csillapítom,

Vágya annál égetőbb lesz . . .

***

Ne haragudj hát rám, kérlek,

Ha imádlak, ha szeretlek, —

Hisz a szívnek — ha már szív lett —

Szeretni kell, szabad, lehet . . .

***

Orel Géza: 1850 – 1929

***

***

An eine Frau

***

Ich sah dich, … es war genug

nur ein Aufblick deiner Augen;

hab’ gesehen, deiner Seele,

so wie meinen, kann man glauben.

***

Ich dachte, unseren Seelen,

die immer das Gleiche fühlen,

warum sollte nicht versuchen,

zwar zitternd, dich zu berühren?

***

Warum sollte dir nicht sagen,

wie ich dich liebe ‘d vergöttere,

wie ich immer so glücklich bin,

warum ich bei dir trödele?

***

Ich habe das alles gesagt,

oder ich habe es versucht,

aber ein Blick deiner Augen

‘d meine Lippen waren verstummt.

***

Jetzt bist du wütend, dein Gesichts-

Bewegungen zeigen es fein,

doch glaube mir, oh, glaube mir,

du hast kein Grund, zornig zu sein.

***

Du denkst jetzt, ich weiss es nicht,

dass alles umsonst für dich ist?

Dass ich dich niemals nennen kann,

dass du in dieser Welt, mein bist?

***

Ich weiss es wohl, doch das Herz nicht;

es fühlt doch zu seinem Verlust

‘d, je mehr es besänftigen will,

je mehr sich sehnt, je mehr Verlust’.

***

Ich bitte dich, sei nicht böse,

wenn ich dich verehre ‘d liebe,

denn das Herz, wenn zu Herz wurde,

in Liebe, darf ‘d muss selbst lieben.

***

Fordította: Mucsi Antal-Tóni