Új regisztráció esetén igazold magad itt ahhoz, hogy jelentkezésed elfogadhassuk: bartalovicszoltan@gmail.com
vagy ezen a telefonon:
+36205155301
Gyermekszív
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Matild lehajtott fejjel ballagott az óvoda felé. Amióta a férje elköltözött tőlük, mindennap neki kellett a kisfiukért mennie. Régebben, amikor Tibi még nem ivott ilyen mértéktelenül, rendszerint ő hozta el Robikát az oviból, és mire Matild hazaért, a két „férfi” megfőzte a vacsorát, és meg is terített.
Egyszer csak a szél egy négyrét hajtott, színes papírt sodort felé. Matild röptében elkapta, előbb csak kíváncsian belepillantott, majd izgatottan olvasni kezdte. A történet, amely egy keresztény kiadó szórólapján állt, egy hétköznapi családról szólt, amelynek szépen induló közös életét fokozatosan tönkretette a férj italozása. Amikor Matild ahhoz a részhez ért, hogy a férfi egyik este kivételesen józanul ment haza, és besietett a kisfiához, hogy jó éjt puszit adjon neki, a sorokat olvasva könnyek lepték el a szemét.
„Az apa betakargatta a gyereket, és homlokon csókolta, de a kisfiú szelesen kipattant az ágyból, és letérdelt az éjjeliszekrénye elé.
– Várj, apu, előbb imádkozom, ahogy anyu tanított – szólalt meg Ádám, és összekulcsolta két kis kezét. – Istenem, köszönöm, hogy ma is vigyáztál rám és a szüleimre. Kérlek, áldd meg őket és engem is!
Már majdnem befejezte, amikor eszébe jutott még valami. Szorosan lehunyta a szemét, és folytatta:
– És kérlek, Istenem, add, hogy olyan legyek, mint az apukám! Ámen!
A férfi megdöbbenve hallgatta a kisfia szívből jövő imádságát, és percekig nem tudott megszólalni. Ismét eligazította a gyerek takaróját, és csöndesen megvárta, amíg Ádám elaludt. Még sokáig ült az ágya szélén, és elérzékenyülve nézte a keskeny arcocskát, majd lekapcsolta a kis fali lámpát. A telihold fénye éppen oda esett, ahol az imént a gyerek térdelt. A férfi valami belső kényszernek engedve hirtelen térdre rogyott ugyanott, és – életében először – imára kulcsolta a kezét. A függöny hasadékán át felnézett az égre, majd az egészségesen szuszogó gyerekre, és mély sóhajjal így fohászkodott:
– Istenem, add, hogy olyan legyek, mint a kisfiam! Olyan tiszta, melegszívű, önzetlen… Add, hogy úgy tudjak szeretni, mint ő! Ámen!
Attól a naptól kezdve a férfi élete gyökeresen megváltozott. Többé nem járt el a kollégáival a kocsmába, hanem munka után egyenesen hazasietett a családjához. Ismét a felesége és a kisfia lett a legfontosabb az életében, és nem győzött hálát adni Istennek, amiért visszakapta régi, békés életét és a szeretteit.”
Matild lassan leeresztette a kezét, zsebre vágta a papírlapot, és tűnődve folytatta az útját. Mire az óvodához ért, megszületett fejében a terv, amellyel – azt remélte – visszaszerezhetné a férjét. Persze nem az alkoholizáló, a cimborákkal kocsmázó Tibit, hanem azt, akibe beleszeretett hét évvel korábban, akihez feleségül ment, és akinek gyermeket szült.
A következő hétvégén, amikor Tibi eljött a kisfiáért, hogy elvigye magához két napra, Matild búcsúzáskor Robika kezébe csúsztatta a négyrét hajtott papírlapot, és a fülébe súgta:
– Este kérd meg aput, hogy esti mese helyett ezt a történetet olvassa fel neked, jó?
A kisfiú nagy szemekkel nézett rá, látszott rajta, hogy nem érti, miért olyan fontos ez az anyukájának, de azért szófogadóan bólintott.
Apa és fia a Margitszigeten töltötte a szombat délutánt, és mire hazaértek, mindketten kellemesen elfáradtak. Tibi beparancsolta a gyereket a fürdőszobába, ő pedig nekiállt vacsorát készíteni. Közben megivott két üveg sört, azonban arra vigyázott, hogy ne rúgjon be. Nem akarta, hogy a bíróság megvonja tőle a láthatást, hiszen szerette a kisfiát.
Vacsora után a férfi lefektette Robikát, gondosan betakarta, és már levette a polcról a kedvenc mesekönyvüket, amikor a kisfiú előhúzta a párnája alól a kissé gyűrött cédulát.
– Apa, ezt olvasd fel nekem!
Tibi hangosan és mély átéléssel olvasott – régen mindig könyvvel a kezében aludt el –, de a hangja többször is megremegett, amikor a történetben a saját családjuk életét vélte felismerni. Az utolsó szavakat egészen halkan ejtette ki, azután sokáig nem szólalt meg. Robika bezzeg nem bírta befogni a száját. Felült, és dühösen hadonászni kezdett.
– Nem értem Ádámot! Miért akar olyan lenni, mint az apukája? Hiszen alig látja, mert mindig későn jár haza. És sokat iszik… – A gyerek elbizonytalanodott. Szemlátomást nem tudta, mi rossz van abban, ha valaki sokat iszik, de azt érezte, hogy nem szép dolog.
– Ádám mindezek ellenére szereti az apukáját – suttogta a férfi, és könnybe lábadt a szeme.
– Én is szeretlek téged, apu, de én nem akarok olyan lenni, mint te! – folytatta könyörtelen őszinteséggel Robika. – Neked mindig büdös a szád a sörtől meg a cigitől, és mindig veszekszel anyuval! Ha nem innál és nem veszekednél, nem kellett volna elköltöznöd, és mindennap együtt lehetnénk!
Tibi csüggedten lehajtotta a fejét. Tudta, hogy mit vár tőle a kisfia, de nem ígérhette meg neki, hogy eztán másképp lesz, mert nem volt biztos benne, hogy képes lesz teljesen lemondani az alkoholról. Csupán azt érezte, hogy mindennél jobban szereti Robikát. Matildot sem akarta elveszíteni, hiszen jó felsége volt és valamikor nagyon szerették egymást. Márpedig az ilyen mély érzések nem múlnak el nyomtalanul.
Ekkor a férfi pillantása a papírlap aljára esett, ahol egy cím állt: Kékkereszt Iszákosmentő Misszió, Budapest, XXI. Alagi tér 12.
– Minden rendbe fog jönni, kisfiam – mondta Robikának, miután gyengéden megpuszilta.
Lekapcsolta a lámpát, és lábujjhegyen kiosont a szobából. Hosszas fontolgatás után úgy döntött, hétfőn reggel felkeresi a Kékkereszt Missziót, és segítséget kér, hogy le tudjon szokni az italról.
Aznap éjjel álmában újra egy család voltak ők hárman. Kéz a kézben sétáltak a Margitszigeten, középen Robika ugrándozott, és hangosan kacagott, amikor a szülei a magasba repítették…
tanulságos történet
tetszett
Sajnos, valóságos alapokon nyugszik, ismertem "Matildot" és a családja kálváriáját... Nemt udom, mi lett velük, de remélem, minden jóra fordult:) Üdv: Szeplő
Kivételesen ez most nem tetszik. Túl sok a szomorúság benne. Szerintem Te alapvetően vidám ember vagy...szívesebben olvasnék mást is, mint szomorúságot.
Mintha ismernél, kedves Gaby:) Valóban vidám az alaptermészetem, de sajnos nem tudom nem észrevenni a sok szomorúságot magam körül... Jó lenne segíteni valahogy azokon, akik bajban vannak, de másképp nem áll módomban... Hátha olvassa olyan is ezt az írást, aki továbbadhatja az infót egy rászorulónak:) Köszi, hogy olvastál:) Üdv: Szeplő
Sosem értettem a "szenvedélybetegeket". Mert inkább tűnik szenvedésnek, amit csinálnak, mint jó ízű örömnek.
Arra azért rávilágítottál, hogy mindig lehetünk jobbak, és van is miért jobbnak lenni, csak azt a cetlit magunkból ne dobjuk el soha.
Igazad van, de sajnos ők nem látják, hogy vesztükbe rohannak...
Üdv: Szeplő
Meghatóan szép történetet hoztál, gratulálok!
Szeretettel:Klára
Örülök, hogy tetszett, kedves Klára:) Üdv: Szeplő
Legújabb irodalmak
Típus | Cím | Szerző | Válaszok | Létrehozva | Utolsó hozzászólás |
---|---|---|---|---|---|
Irodalom | Versek a gyerekkoromról 92 Az én magyar napom III. | toni | 2024/02/05 - 12:26 | 2024/02/05 - 12:26 | |
Irodalom | Versek a gyerekkoromról 91 Az én magyar napom II. | toni | 2024/02/04 - 08:57 | 2024/02/04 - 08:57 | |
Irodalom | Ez vagyok én | toni | 2024/02/03 - 09:36 | 2024/02/03 - 09:36 | |
Irodalom | Versek a gyerekkoromról 89 Álmomban álmodtam | toni | 2024/02/01 - 18:16 | 2024/02/01 - 18:16 | |
Irodalom | Barátok !!!??? | toni | 2024/01/31 - 09:33 | 2024/01/31 - 09:33 | |
Irodalom | Karl Marx: Darum lasst uns / Azért engedj minket | toni | 2024/01/30 - 09:59 | 2024/01/30 - 09:59 | |
Irodalom | Lippich Elek: Bizony szürkül / Wohl, es graut sich schon | toni | 2024/01/29 - 09:50 | 2024/01/29 - 09:50 | |
Irodalom | Gottfried Ketter: Dr Brenner / A Brenner | toni | 2024/01/28 - 11:36 | 2024/01/28 - 11:36 | |
Irodalom | Rigó Tibor: Kell e még / Brauchst du noch | toni | 2024/01/27 - 09:36 | 2024/01/27 - 09:36 | |
Irodalom | Gottfried Keller: Bergfrühling / Hegyitavasz | toni | 2024/01/26 - 09:52 | 2024/01/26 - 09:52 | |
Irodalom | Juhász Gyula: Szeged / Szeged | toni | 2024/01/25 - 10:05 | 2024/01/25 - 10:05 | |
Irodalom | Ignaz Friedrich Castelli: An einen Freund / Egy barátnak | toni | 2024/01/24 - 09:34 | 2024/01/24 - 09:34 | |
Irodalom | Rigó Tibor Levél Anyámnak / Brief an meine Mutter | toni | 2024/01/23 - 10:15 | 2024/01/23 - 10:15 | |
Irodalom | Gottfried Keller: Die Entschwundene / Az eltűnő | toni | 2024/01/22 - 10:52 | 2024/01/22 - 10:52 | |
Irodalom | Gélvanov Iczig mennybemenetele (Az elnökválasztás) | Károly | 2024/01/21 - 15:26 | 2024/01/21 - 15:26 |
Legújabb hangzóanyagok
Típus | Cím | Szerző | Válaszok | Létrehozva | Utolsó hozzászólás |
---|---|---|---|---|---|
Audió | Az utolsó hívás | ambrusa | 2018/09/20 - 12:30 | 2018/09/20 - 12:30 | |
Audió | Andy Baron: A szék, akit Lajosnak hívtak | ambrusa | 2 | 2018/04/03 - 18:19 | 2018/09/17 - 21:30 |
Audió | Asimov, Isaac: A Foy halála | ambrusa | 2018/09/12 - 22:44 | 2018/09/12 - 22:44 | |
Audió | Asimov, Isaac: Vegye meg a Jupitert! | ambrusa | 2018/09/11 - 22:57 | 2018/09/11 - 22:57 | |
Audió | Asimov, Isaac: A vízzel borított hely | ambrusa | 2018/09/10 - 19:50 | 2018/09/10 - 19:50 |
Legújabb fórumtémák
Típus | Cím | Szerző | Válaszok | Létrehozva | Utolsó hozzászólás |
---|---|---|---|---|---|
Fórumtéma | Szerelem... | Taygeta | 8 | 2013/01/17 - 19:15 | 2013/04/09 - 21:21 |
Fórumtéma | Versfolyam | zsoló | 33 | 2013/03/14 - 23:59 | 2013/03/31 - 15:36 |
Fórumtéma | Zseffy Zsanett A hold szerelmese | skorpio | 4 | 2013/02/12 - 19:00 | 2013/03/23 - 00:48 |
Fórumtéma | 1% Adó felajánlás | prayer | 14 | 2011/02/02 - 13:39 | 2013/03/23 - 00:14 |
Fórumtéma | Szomorúság anatómiája | skorpio | 2 | 2013/02/24 - 22:27 | 2013/03/15 - 14:16 |
Fórumtéma | skorpio Cheline Dion | skorpio | 2 | 2013/03/03 - 11:22 | 2013/03/15 - 12:12 |
Fórumtéma | KI írhatta ezt? Kinek? Miről? | Tiszai P. Imre | 108 | 2012/12/20 - 13:58 | 2013/02/26 - 01:51 |
Fórumtéma | Casanova őszintesége | skorpio | 2013/02/24 - 22:16 | 2013/02/24 - 22:16 | |
Fórumtéma | Vers és prózaverseny 2013.02.04. - 2013.02.17. | prayer | 32 | 2013/02/03 - 19:40 | 2013/02/24 - 13:11 |
Fórumtéma | Kováts Péter_skorpio Téli reggel | skorpio | 2 | 2013/02/10 - 15:07 | 2013/02/10 - 18:24 |
Friss blogbejegyzések
- Egy szerelmes „versezés” margójára
- Piñata - kötetbemutató
- Irodalmi pályázat: Meseszövő pályázat (Határidő:2018. november 1-től 30-ig)
- Tehetséggondozó alkotótábor: Szöveggyár Mexikóban! (Jelentkezés: 2018. október 5-ig)
- Irodalmi pályázat: Aposztróf novella pályázat (Határidő: 2018. október 8.)
- Irodalmi pályázat: Science fiction novella (Határidő: 2018. október 17.)
- Irodalmi pályázat: Szépírói pályázat 2018 (Határidő: 2018. október 31.)
- Irodalmi pályázat:Szárnypróbálgatók 2019 (Határidő: 2018. szeptember 16.)
- Irodalmi pályázat: Horror-novella (Határidő: 2018. szeptember 30.)
- Irodalmi pályázat: Jókai-díj 2019. (Határidő: 2018. október 31.)
Legújabb rendezvények
Típus | Cím | Szerző | Válaszok | Létrehozva | Utolsó hozzászólás |
---|---|---|---|---|---|
Rendezvény | Arany János Toldi, Kuncz László előadásában | capek | 2017/04/07 - 17:00 | 2017/03/28 - 14:33 | |
Rendezvény | "Lehull a lepel" Lénárd József könyvbemutatója | capek | 2017/04/27 - 18:00 | 2017/03/27 - 11:00 | |
Rendezvény | CINKE Portré sorozat és Irodalmi Kávéház | capek | 2017/03/24 - 16:15 | 2017/03/21 - 12:02 | |
Rendezvény | CINKE Nőnap | capek | 2017/03/10 - 16:30 | 2017/03/10 - 14:03 | |
Rendezvény | Ari Fabbró bemutatkozása | capek | 2016/07/15 - 16:00 | 2017/03/05 - 13:42 |
Friss hozzászólások
1 év 12 hét
1 év 39 hét
1 év 48 hét
2 év 8 hét
2 év 22 hét
2 év 22 hét
2 év 24 hét
3 év 10 hét
3 év 13 hét
3 év 35 hét