A láthatatlan hadsereg

Myrthil képe



A fák között szinte észrevétlenül bújt meg a domboldalra épült kicsiny falucska. Nem volt túl nagy, körülbelül 20- 25 viskóból állhatott. Tetejük szalma és fadarabok keverékéből készült, a falukat sárból és kőből tapasztották össze. Az éjszaka esett rengeteg csapadék lassan, sártengerként folydogált a megrongálódott kunyhók oldala mellett. A tetők sem maradtak érintetlenek. Volt melynek csak a fél teteje hiányzott, de akadtak teljesen csupasz falak is. Néhány rossz helyen álló házikó teljesen a víz martalékává vált. A sárfolyam nagyobb része már lefolyt a völgybe, és magával vitt minden mozdíthatót. Házakat, állatokat és embereket is. A földből, mint a füstoszlopok, szállt fel a köd. Az ég már szinte makulátlanul kék volt, egyetlen felső sem úszott rajta. A nap viszont, gyengén, szinte erőtlenül melegített. A közeli erdő sem úszta meg nyomtalanul a felhőszakadást. A fák megtépetten álltak, néhány viszont feladta a harcot és gyökerestül, hatalmas robajjal bedőlt a többi fa vagy épp a viskók közé.

Az emberek félénken, szinte remegve bújtak elő menedékeikből, ahova a múlt éjszaka az első villámcsapások és a hirtelen alázúduló eső után, az áradások elől menekültek be. Még soha nem éltek át ekkora vihart. Az öregek, kiknek már nem vehették hasznát a túlélők keresésében, izgatottan vitatkoztak, ki találkozott már élete során ehhez hasonló égszakadással. Egymást túl licitálva mesélték kalandjaikat. A végére egész hihetetlen történetek kerekedtek belőle, melyeket a legkisebb gyerekek feszülten hallgattak és egy-egy mese befejezése után, könyörögtek a következőért.

Miközben ők az idősek szavain csüngtek, a felnőttek izgatottan kutattak puszta kezükkel az összedőlt viskók között túlélők után. Ahányszor egy- egy sebesültet vagy holttestet ástak ki a romok alól, kiabálva összecsődültek körülötte egy kupacban, reménykedve, hogy épp az ő családtagjuk került elő élve vagy épp holtan. Akinek nem volt szerencséje, folytatta a szinte már reménytelenek tűnő ásást.

A mentés szinte az egész napjukat kitöltötte. Aki így vagy úgy megtalálta elveszett családtagjait, ment a dolgára, hisz volt bőven, mint tenniük. Nem csak a halottakat kellett eltemetniük, de valamilyen tákolmányra szükségük volt, a fejük fölé. A nőket elküldték gallyakat gyűjteni a közeli erdőbe és vizet hordani a falu melletti patakból egy-egy harcos társaságában. A gyerekek a romok között kutattak a még megmenthető élelem után, majd csatlakoztak az asszonyokhoz bogyókat gyűjteni. Sietniük kellett, hogy még sötétedés előtt végezzenek.

Eközben a férfiak a legnagyobb háznak próbáltak ideiglenes fedelet készíteni és kerítéssel körbezárni, mert a viharban ez is megrongálódott. Ezt már korábban is az élelem és a gabona tárolására használták. Még évekkel ezelőtt több, egymás melletti, kisebb házikót kapcsoltak össze egy naggyá. Az ötlet a falu az akkori vezetője fejéből pattant ki. Így a külső falakat összekötötték, a középső falakat pedig kibontották. A falut körbezáró, ágakból font kerítés hiányzó részeit nem is próbálták befoltozni, idő és emberi segítség hiányában.

A napkorong már kezdett lassan eltűni a környező hegyek között, mire az utolsó holttestet is elásták az összekapart véres földdel együtt. A nap utolsó sugarai vörösre festették az eget, akárcsak reggelre a vér a földet. A szél kezdett ismét felerősödni, és a fák leveleiről lefújta az ott megtapadt vízcseppeket.

Mielőtt az első csillagok ragyogni kezdtek volna az égen, a falu közepén hatalmas tüzet raktak, és a köré gyűltek össze melegedni és falatozni. Körülbelül 30-40 fős társaság csoportosult össze, java része nő és gyermek volt. Ennyien maradtak csak, pedig évekkel ezelőtt még többen, mint százan éltek itt. Az első kiásott és részben felzabált holttestek megtalálását követően sokan elmenekültek. Azóta se látták őket. Az itt maradt emberek testét mocsok és zúzódások borították, ruházatuk szakadt rongyokból állt. Szótlanul ették a talált élelem egy részét. A maradékot az összegyűjtött bogyókkal a házba zárták a néhány életben maradt háziállattal és a megmenthető sebesültekkel együtt. Még el sem aludt a tűz, mire mindannyian a biztonságosnak hit viskóba szorongtak. Nem mertek tovább kint maradni, féltek a sötétben. A reménytelennek vélt sebesülteket a tűz mellett hagyták, hisz csak nyűg lett volna a nyakukon az ő ellátásuk is. Azok erőtlenül próbáltak tiltakozni, de egy-egy jól mért ütés után ismét csendben maradtak.

A hold majdnem teljes egészében ragyogott az égbolton, de még így sem világította meg teljesen a falu területét. A lakók csendben összebújtak a házikó mélyén, olyannyira, hogy még a gallyak égésének zaját is lehetet hallani. És még valamit. Tudták, hogy itt vannak, és most keresik a halottakat. Érzik a vér szagát. Egy gyenge kiáltás hallatszott, az egyik sebesült kért elfúló hangon segítséget, hiába. Aztán már csak a morgás és csámcsogás hallatszott. Nem tudták, hogy micsodák. Nem ez volt az első éjszaka, amikor eljöttek és felfalták a halottakat és a sebesülteket. Néhányan próbálták megölni vagy csak meglesni őket, de soha nem tértek vissza. És pár hét alatt elfogytak a vállalkozó szellemű felfedezők, a szerelmüket bizonyítani akaró udvarlók és a családjukat féltő férfiak. Azóta inkább elrejtőztek, elbújtak azokon az éjszakákon, védtelenek lévén.

Így kezdődött ez az éjszaka is. Aztán egy váratlan női sikoly törte meg a csendet. Mara, a falucska vezetőjének, Rasinak az asszonya kiáltott fel fájdalmában. Az izgalom hatására megindult nála a szülés. Testét görcsök rázták meg, miközben a földön feküdt. Az idős asszonyok gyorsan feltalálták magukat ebben a helyzetben is. Pár perc múlva már melegedett is a víz a rögtönzött tűzrakáson. Hogy aztán mi történt, még évek múlva is találgatták. A kis csecsemő világrajövetelekor hangosan felsírt. És azok odakinn vonyítva elmenekültek. A gyermeket anyja mellére helyezték és félelmükben a szoba másik sarkába húzódtak.

Rasi persze ezt is csak a maga hasznára akarta fordítani. Tudta jól, hogy nem sokára elveszti a falucska vezetését, a többség már így is Gonzót támogatja. Ezért mindenkinek azt hazudta, hogy egy álmot látott, melyből megtudta, lánya fog születni ismét, de ez a lány különleges lesz, ő lesz az, aki segít nekik legyőzni azokat a lényeket, melyek éjszakánként felzabálják a halottakat. Akkor ez reménnyel töltötte el a lakókat. Úgy gondolták, most talán fegyvert kaptak, amivel végre meg tudják védeni magukat, és nem lesznek többé védtelenek. Azonban a következő halálesetnél, mely már sajnálatosan pár nap múlva bekövetkezett, nem segített a gyermek. Hiába vették el erővel az anyjától és verték, hogy sírjon, a hangja nem ijesztette el az árnyakat. Mikor rájöttek, hogy a csecsemő használhatatlan, már feleslegesnek tartották, hogy életbe maradjon. Mérgükbe kidobták az ajtó elé, majd ott hagyták a síró anyját. A nő félve megindult a ház elé a gyermeke után, annak ellenére, hogy tudta, akár az életébe is kerülhet. De az árnyak addigra már befejezték a lakomát, és sértetlenül visszamászhattak a biztonságos épületbe. Arról, hogy mit látott soha nem beszélt. Nem is tudott volna, hisz a sokktól örökre megnémult. (.....)

Részlet az első regényemből....

blue képe
blue
Offline
Csatlakozott: 2008/07/14

Érdekes világ...tetszik, szívesen olvasom a folytatást is.)))

prayer képe
prayer
Offline
Csatlakozott: 2008/06/30

Ebből már olvastam azt hiszem részlete más honlapon.
Ahhoz képest, hogy fiatal gyönyörű nő vagy, igen keményen írsz azokról a "lakomákról".

prayer

Zsigai Klára képe
Zsigai Klára
Offline
Csatlakozott: 2008/07/31

Írásod magával ragadó, jó olvasni, és tetszik a stílusod is:)) Gratulálok!

Szeretettel:Klára

"Adni úgy kell tudni, hogy el is lehessen fogadni.Elfogadni pedig csak azt lehet, amit úgy adnak!" (zsigaiklara)

Myrthil képe
Myrthil
Offline
Csatlakozott: 2008/08/23

Pedig a következő írásom még durvább lett Mosoly

Azt is felteszem....

"Becsüld meg a kezdőt! Ő semmi ... de még minden lehet!!"

Legújabb irodalmak

Típus Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólássorrend változtatása
Irodalom Reményik Sándor: Estére / Am Abend toni 2021/04/11 - 10:18 2021/04/11 - 10:18
Irodalom Petőfi Sándor: Fa leszek, ha / Baum wird’ ich, wenn toni 2021/04/04 - 11:40 2021/04/04 - 11:40
Irodalom Petőfi Sándor: Nemzeti dal / Nationallied toni 2021/03/20 - 10:32 2021/03/20 - 10:32
Irodalom Törő Zsóka: Ajándék / Geschenk toni 2021/03/08 - 10:13 2021/03/08 - 10:13
Irodalom Gárdonyi Géza: Ha meghalok / Wenn ich sterbe toni 2021/02/28 - 01:25 2021/02/28 - 01:25
Irodalom Hermann Hesse: Verführer / Csábító toni 2021/02/20 - 10:57 2021/02/20 - 10:57
Irodalom Reviczky Gyula: Az akkor volt / Das war damals toni 2021/02/10 - 10:07 2021/02/10 - 10:07
Irodalom AZ ELEJTETT NIMFA Markovics Anita 1 2021/02/04 - 17:33 2021/02/09 - 14:41
Irodalom Heltai Jenő: Odahaza / Daheim toni 2021/01/30 - 12:17 2021/01/30 - 12:17
Irodalom Varsányi Gyula: Uton & Unterwegs toni 2021/01/24 - 07:13 2021/01/24 - 07:13
Irodalom J. W. von Goethe: Ein zärtlich jugendlicher Kummer / Egy gyengéd ifjúkori aggály toni 2021/01/15 - 18:07 2021/01/15 - 18:07
Irodalom Tegnap még Karácsony... Markovics Anita 1 2020/12/27 - 17:17 2021/01/13 - 14:42
Irodalom Cesare Pavese: Verrà la morte / Eljön a halál toni 2021/01/07 - 10:02 2021/01/07 - 10:02
Irodalom Peter Rosegger: Wünsche zum neuen Jahr / Újévi kívánságok toni 2021/01/01 - 23:10 2021/01/01 - 23:10
Irodalom Otto Julius Bierbaum: Schneelied zu Weihnachten / Hó dal karácsonyra toni 2020/12/26 - 01:21 2020/12/26 - 01:21

Legújabb hangzóanyagok

Típus Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólássorrend változtatása
Audió Tompos Lilla: Karácsony ambrusa 2019/12/23 - 21:34 2019/12/23 - 21:34
Audió Kék mezőben Góth László 2019/12/14 - 05:58 2019/12/14 - 05:58
Audió Szabó Melinda: Októberi látomás ambrusa 2019/10/12 - 19:26 2019/10/12 - 19:26
Audió Kelvin: Angyalka ambrusa 2019/01/15 - 22:18 2019/01/15 - 22:18
Audió Visszatekintő: Karácsony Pécsett 1918-ban ambrusa 2019/01/02 - 12:54 2019/01/02 - 12:54

Legújabb fórumtémák

Típus Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólássorrend változtatása
Fórumtéma Megszűnt pályázat Markovics Anita 2019/12/31 - 13:41 2019/12/31 - 13:41
Fórumtéma Klapek Gabriella hímezve festő, énekes, zeneszerző prayer 2 2016/11/28 - 12:48 2018/03/31 - 00:43
Fórumtéma 2017. AKÍK Művészeti Pályázat prayer 2016/12/28 - 19:03 2016/12/28 - 19:03
Fórumtéma 2016 évi rendezvények capek 17 2016/01/14 - 11:27 2016/08/07 - 16:47
Fórumtéma CINKEfészek Antológia 6. Szt. Mártonnak ajánlva prayer 14 2016/04/17 - 18:06 2016/07/17 - 12:32
Fórumtéma CINKE klub Gyöngyivel prayer 20 2015/04/17 - 21:42 2016/07/09 - 14:15
Fórumtéma Cinke színdarab Emeraude 1 2016/04/25 - 09:38 2016/04/27 - 08:51
Fórumtéma Szent Márton évforduló pályázat prayer 5 2014/09/28 - 09:49 2016/03/01 - 22:47
Fórumtéma Ötletek, és a megvalósítás. prayer 164 2010/02/05 - 20:51 2016/02/02 - 14:28
Fórumtéma Aktuális pályázatok zsuska 177 2013/02/06 - 11:01 2016/01/26 - 12:16

Legújabb rendezvények

Típus Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólássorrend változtatása
Rendezvény Tavaszi Varázs Fesztivál capek 2019/03/29 - 11:00 2019/04/12 - 12:06
Rendezvény Húsvéti nyusziles az Origó-Házban capek 2019/04/18 - 12:00 2019/04/12 - 12:02
Rendezvény Vidám farsang capek 2019/02/28 - 16:00 2019/03/14 - 12:11
Rendezvény CINKÉK a nagyvilágban - Lélekmorzsák capek 2019/02/22 - 17:00 2019/03/14 - 11:54
Rendezvény Versek Istenről, Hazáról, Szerelemről... capek 2019/01/24 - 16:00 2019/01/16 - 21:40