Új regisztráció esetén igazold magad itt ahhoz, hogy jelentkezésed elfogadhassuk: bartalovicszoltan@gmail.com
vagy ezen a telefonon:
+36205155301
Csak egy nap a világ

- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Csak egy nap a világ
A zongorista tekintete kíváncsian vallatta a félhomályba burkolózott bár, füstszínű csendjét, ám, amikor az ajtó mögötti csendes kis zugra pillantott, megmagyarázhatatlan nyugtalanság lengte körül, túlérzékeny lelkét.
- De hiszen olyan régen volt már… és mégis.
Lelki szemeinek érzékeny retinájára, vissza-visszatérő képet égetett az emlékezet, melyen a sarki asztalnál könyöklő, szomorúszemű szőke lány, kis konyakjával és csonkig szívott cigarettáival, estéről-estére kitörölhetetlenül megjelent.
- Hajnalt érintő találkozások voltak ezek, az ismeretlen ismerőssel, aki, az utolsó hangokig hűségesen kitartott. Időnként visszafogott tapsot rejtett a homály, de inkább csak látni lehetett, ahogy a szöszke szépség, három ujját, vékonyka tenyeréhez ütögeti.
A lány, kerülte a feltűnést. A pincéren kívül, senkit sem engedett az asztalához, és amikor nagyritkán mégis előfordult, hogy szabad széktámlájára, alkoholba áztatott, izzó tekintetű kérő támaszkodott, Ámor nyila másfél méterről is célt tévesztett.
Ilyen alkalmakkor, megkönnyebbülten sóhajtott fel a vénülő billentyűvirtuóz, bár… nemigen tudott volna magyarázattal szolgálni, hiszen, semmi közük nem volt egymáshoz.
De… mégis.
Mielőtt lehuppant volna a nyitott fedelű hangszerrel szemközt strázsáló zongoraszékre, szokásához híven, játékosan megpördítette tükrösre lakkozott ülőlapot, mintha rulettre tett volna tétet.
- Pedig rulettről szó sem lehetett, mert az elszórtan párban álló, karcsúlábú székek, annyira összeszoktak már az asztaluk finoman cizellált intarziáival, hogy pillantásra sem méltatták volna a túlméretezett játékasztal, lucernaszínű posztóját, és talán… szerencsétlen is lett volna, tizenharmadikként szorongani a régies hangulatot dédelgető társaságban.
A zenész, le sem vette szemét a nyugalmas sarok lágyan aranyló homályáról, de ma este is üresen árválkodott az asztal, mintha csak a megszokott törzsvendégre várna.
Néhány fordulatot visszahajtva, beállította a zongoraszék megszokott magasságát, és komótosan elhelyezkedett a kemény ülőlapon.
Széttárt ujjai, egy hosszúra nyúlt pillanatig, még a hangszer felett lebegtek, mint az aranyló búzaföldek fölött szárnyat bontott sas madár, aztán rázuhantak a fekete-fehér billentyűkre, és a sorban kibomló hangok százszínű bársonyai, halk futammá teljesedtek.
Így szeretett zongorázni.
Már évek óta nem játszott kottából. Egyre nehezebben állhatta a kötöttséget. Már csak a rögtönzés korlátlan szabadsága gyönyörködtette, hiszen, rögtönzés maga az élet is, mely kiszámíthatatlan események sodrával ragadja magával az embert.
Feltoluló érzelmei, gátakat bontva sodródtak, mint a hegyről zúdult kristálytiszta folyam, mely szennyeződéstől mentes létezésével ajándékozza meg a szomjazót.
A fekete billentyűk, megannyi szomorkásra festett szempillaként vegyültek, a szűziesen virító fehérek sorába, hogy a varázslatos ujjak futamaival sodródva, ezerszínű táncra bírják az ezüstösen feszülő húrokat.
Az egy nap a világ, elhíresült melódiájának visszatérő motívumai, hol felerősödve, hol lágyan elhalkulva imbolyogtak a füstös félhomályba burkolózott asztalok között.
A varázslatos hangok, egymásba karolva andalogtak, mintha az esti dunakorzón vallatnák a nyugodtan hömpölygő sötét folyam titkait, mely szelíden imbolygó tükröt tart a kivilágított várépület, aranyfényben pompázó alakjának.
Már lassan egy éve, hogy minden estéjét ezzel a számmal kezdi.
- Az emlékek.
A kitörölhetetlen emlékek.
Meghatározhatatlan dimenziók, melyek az ismeretlen mélységekbe vonszolt tudatot, csupán ösztöneire hagyatkozva, olykor nem is tervezve a holnappal, megmagyarázhatatlan módon vezérlik.
- Csak egy nap a világ.
A lány kedvence volt.
- Szomorkás arcára, olykor leheletnyi mosolyt csaltak a méla dallamok. Míg ujjai között forgatta talpas poharának valószínűtlenül karcsú szárát, le sem vette a szemét a fekete-fehér billentyűk zsongásáról. Megigézve bámulta a zongorista szertelenül rohangáló ujjainak varázslatos futását.
- A megénekelt egy nap elmélete foglalkoztatta.
- Vajon, hogy értette a szerző?
- Melyik lehet, a világot jelentő egy nap?
A zongorista, fejhajtással viszonozta a sarokból jövő diszkrét tapsot, és míg a Szerelmi történet, világszerte elhíresült dallamíveit cizellálták az ötvenedikbe lépett zenészévek, kissé elgondolkodott.
A rövidre szabott cigarettaszünetekben, bizonyára válthattak volna néhány szót, de szigorú szerződés kötötte, hogy nem társaloghat a vendégekkel. Nagylelkűségéért, könnyen az állásával fizethetett volna, és manapság munkát találni, kész művészet.
- Elértve a helyzetet, talán vele sem tett volna kivételt a lány, de ki tudja.
- Megkönnyebbülhetett volna, ha valakivel megoszthatja a nehézségeket. Le sem tagadhatta volna, hogy irtózatosan szenved.
- Mennyi ha, van az ember életébe szőve.
Másképpen alakulhatott volna minden, ha az a Fekete macskában lumpoló alak, elbírt volna még egy konyakot. Nem történt volna más, ha csak annyi nem, hogy túlméretezett sötétkék batárjának hátsó ülésén összegömbölyödve talál rá a hajnal. Ha még egy pohárral többet iszik, talán képtelen lett volna az indítókulcsot a gyújtáskapcsolóba tenni.
Az utolsó hangok a szakadó eső monotóniájával egyesülve libbentek a szabadba, ahogy a maroknyi, hazafelé sorjázó vendég bizonytalan lépte csosszant a tágra nyitott ajtóban.
A bár előtt egy kivilágítatlan, sötét autó hatalmas alakja húzott el.
A tompa puffanásba, szinte belerezzentek a csukott fedelű zongora vastagabb húrjai.
A zongorista rosszat sejtve iramodott meg a hang irányába, de az elétárulkozó látvány, fájdalmas görcsbe rándította lábizmait.
Az utcai lámpa eső tompította fénykévéjében is félreérthetetlen volt a képlet. A kitekert rongybábuként fekvő alak élettelen testén, ember már nem segíthet.
Halántékából zúdult vére, vörös foltokra szakadozva futotta körbe a domborúra kopott utcakövek, esővert patakjait.
A zongorista, az összezúzott test melletti pocsolyába térdepelve, minden igyekezetével azon volt, hogy hirtelenjében lekanyarított kabátjával, némi védelmet biztosítson a pityókás alakok, kíváncsi szemei elől.
A sötétre ázott ruhadarab alatt szétterülő hajtincsek, aranyló folyamként tapadtak az utca kövezetére, hogy az a néhány elszabadult hajszál, mely az úttest mellett csordogáló esővízbe olvadva egyre távolabb sodródott, olyan messze kerülhessen, ahol, talán soha, senki nem hallotta, hogy csak egy nap a világ.
2011. augusztus 9.
- huú... kedves Sándor... ez nem volt nekem könnyen emészthető reggeli, vasárnap reggel lévén!
egyben csodálatos!
csodálatosan fájdalmas, akár korkép is lehetne!
"Mennyi ha, van az ember életébe szőve"
köszönöm ,élmény volt!
Bizony, az a sok ha. Mi lett volna, ha...
Hogyan alakulhatott volna, ha beszélgethetnek egymással?
Örülök, hogy tetszett! Köszönöm a látogatásodat, kedves Babi!
Élethű történeted szeretettel olvastam kedves Sándor!
Bár csak inkább fantazmagória lehetne, de az élet számos meglepetést tartogat.
Köszönöm, hogy olvastad, kedves Magdi!
Országunk bármely városában vagy a világ bármely pontján megtörténhetett novellád szomorúan tragikus eseménye.
Ebből is látszik mennyire aprócska Földünk és, hogy mindenhol akad részegen volán mögé ülő embertársunk.
Következmény pedig mindig életeket, sőt családokat tesz tönkre..........
Bennem meg is történt, kedves Zsuska! Szerencsére, csak bennem.
Köszönöm a látogatásodat!
Örülök, hogy épp ma benéztem ide a Cinkére, és olvashattam a novelládat! Most is úgy fogalmaztad meg, hogy szinte látja az ember maga előtt!
A baj az, hogy baleset nemcsak ittas embert érhet sajnos!
Nagyon tetszett az írásod! Ági
Örülök, hogy bekukkantottál, kedves Ági!
Tragikus , szomorú tröténetek felett hányan akarnak tanulni, akarnak elejét venni egy másik tragédiának, ami számunkra sokkal fájobb lehet, de mégis mi az igazság, hogy emberi élet e a mű témája, vagy csak egy tévedés, egy baleset megelőzhetősége...egyszóval sokkal több van itt, mint tragédia,, köszönöm az olvasást.
Örülök, hogy így látod, kedves Moccanó! Neked sikerült olvasni a sorok között.
Kedves Sándor!
Nagyon jól megírt, szomorú és sokat mondó történetedhez gratulálok.
Szeretettel: Adrienn
Köszönöm a gratulációt, kedves Adrienn! Örülök, hogy tetszett!
Kedves Sándor!
Örülök, hogy újra olvashattam tőled, egy elgondolkoztató történetet! Kifejezetten tetszik, ahogy leírod a környezetet, az embereket, érzelmeket, érzéseket! Az ember szinte érzi a bár az utca az eső és vér stb. ... szagát, illatát. Az összkép, pedig mint egy film megjelenik az ember előtt és teljesen átélhető és hiteles lesz a történet.
Gratulálok!
Örülök, hogy így éled meg, kedves Kereső! Örülök a látogatásodnak is!
4,28 ! ólokkos géle motahdnom
Tárab-Sonáj
Eredeti figura vagy Te !Tárab-Sonáj
Nem zavart, hogy lassú a sodrása az írásnak? Többeknek túl lassú (lassan bontakozó) vagyok.
Szomorú, s egyben elgondolkodtató írásod sodort, magával ragadott a sors útjainak
kifürkészhetetlenségében.
Tudod, drága Sándorom, hallgatva a hangodon nem tűnt ilyen tragikusnak,
mert olyan természetes és megnyugtató voltál...
Szeretem, ahogy írsz, imádom, ahogyan előadsz, és odavagyok az alkotásaidért!!!
Nahát Juditom! Most aztán... mit is mondhatnék én minderre.
Jólesik, hogy így van, és remélem, jó néhány rádiójáték figurát alakítasz még az elkövetkező időkben.
Nahát Juditom! Most aztán... mit is mondhatnék én minderre.
Jólesik, hogy így van, és remélem, jó néhány rádiójátékom figurájába beleszerethetsz még az elkövetkező időkben.
Mondták már előttem és valóban lepereg az egész az olvasó szeme előtt, mintha mi is ott ülnénk a bárban...
Miért van az, hogy a tragédiák ilyen közel jönnek hozzánk?
Mívesen megírt remek darab!
Gratulálok
Kedves András!
Ha nem kellene tragédiákat is átélnünk , valószínűleg, egy színnel kevesebb lehetne irodalmunk palettáján.
Köszönöm a figyelmedet!
Legújabb irodalmak
Típus | Cím | Szerző | Válaszok | Létrehozva |
Utolsó hozzászólás![]() |
---|---|---|---|---|---|
Irodalom | Rigó Tibor Leülni kéne / Man sollte hinsetzen | toni | 2025/02/08 - 01:38 | 2025/02/08 - 01:38 | |
Irodalom | Csak egy kis karó I. | toni | 2025/02/07 - 12:42 | 2025/02/07 - 12:42 | |
Irodalom | Pásztor Árpád Színek / Farben | toni | 2025/02/07 - 08:39 | 2025/02/07 - 08:39 | |
Irodalom | Anton Alfred Noder Menschendünkel / Emberi önteltség | toni | 2025/02/06 - 12:56 | 2025/02/06 - 12:56 | |
Irodalom | Veszelei Károly Szabadon / Frei | toni | 2025/02/06 - 09:28 | 2025/02/06 - 09:28 | |
Irodalom | Csak egy kis karó – Előszó | toni | 2025/02/05 - 13:32 | 2025/02/05 - 13:32 | |
Irodalom | Bátorfi Lajos A szabadban / In Freien | toni | 2025/02/05 - 09:57 | 2025/02/05 - 09:57 | |
Irodalom | „A kép fontosabb, mint a keret!” | toni | 2025/02/04 - 13:32 | 2025/02/04 - 13:32 | |
Irodalom | Klauszál Gábor Hol vannak / Wo sind sie | toni | 2025/02/04 - 10:26 | 2025/02/04 - 10:26 | |
Irodalom | Van nekem egy imádságom | toni | 2025/02/03 - 13:20 | 2025/02/03 - 13:20 | |
Irodalom | Dapsy Gizella Nil Tudom / Ich weiss | toni | 2025/02/03 - 08:09 | 2025/02/03 - 08:09 | |
Irodalom | Mucsi Antal-Toni: Pillanatnyi eszméletvesztés / Ein Augenblick der Ohnmacht | toni | 2025/02/02 - 12:35 | 2025/02/02 - 12:35 | |
Irodalom | Perényi Kálmán Sohasem / Niemeals | toni | 2025/02/02 - 09:55 | 2025/02/02 - 09:55 | |
Irodalom | Feleki Sándor Az utolsó dal / Das letzte Lied | toni | 2025/02/01 - 10:02 | 2025/02/01 - 10:02 | |
Irodalom | Hevesi József Jelen és jövő / Gegenwart und Zukunft | toni | 2025/01/31 - 09:42 | 2025/01/31 - 09:42 |
Legújabb hangzóanyagok
Típus | Cím | Szerző | Válaszok | Létrehozva |
Utolsó hozzászólás![]() |
---|---|---|---|---|---|
Audió | Tompos Lilla: Karácsony | ambrusa | 2019/12/23 - 21:34 | 2019/12/23 - 21:34 | |
Audió | Kék mezőben | Góth László | 2019/12/14 - 05:58 | 2019/12/14 - 05:58 | |
Audió | Szabó Melinda: Októberi látomás | ambrusa | 2019/10/12 - 19:26 | 2019/10/12 - 19:26 | |
Audió | Kelvin: Angyalka | ambrusa | 2019/01/15 - 22:18 | 2019/01/15 - 22:18 | |
Audió | Visszatekintő: Karácsony Pécsett 1918-ban | ambrusa | 2019/01/02 - 12:54 | 2019/01/02 - 12:54 |
Legújabb fórumtémák
Típus | Cím | Szerző | Válaszok | Létrehozva |
Utolsó hozzászólás![]() |
---|---|---|---|---|---|
Fórumtéma | Megszűnt pályázat | Markovics Anita | 2019/12/31 - 13:41 | 2019/12/31 - 13:41 | |
Fórumtéma | Klapek Gabriella hímezve festő, énekes, zeneszerző | prayer | 2 | 2016/11/28 - 12:48 | 2018/03/31 - 00:43 |
Fórumtéma | 2017. AKÍK Művészeti Pályázat | prayer | 2016/12/28 - 19:03 | 2016/12/28 - 19:03 | |
Fórumtéma | 2016 évi rendezvények | capek | 17 | 2016/01/14 - 11:27 | 2016/08/07 - 16:47 |
Fórumtéma | CINKEfészek Antológia 6. Szt. Mártonnak ajánlva | prayer | 14 | 2016/04/17 - 18:06 | 2016/07/17 - 12:32 |
Fórumtéma | CINKE klub Gyöngyivel | prayer | 20 | 2015/04/17 - 21:42 | 2016/07/09 - 14:15 |
Fórumtéma | Cinke színdarab | Emeraude | 1 | 2016/04/25 - 09:38 | 2016/04/27 - 08:51 |
Fórumtéma | Szent Márton évforduló pályázat | prayer | 5 | 2014/09/28 - 09:49 | 2016/03/01 - 22:47 |
Fórumtéma | Ötletek, és a megvalósítás. | prayer | 164 | 2010/02/05 - 20:51 | 2016/02/02 - 14:28 |
Fórumtéma | Aktuális pályázatok | zsuska | 177 | 2013/02/06 - 11:01 | 2016/01/26 - 12:16 |
Friss blogbejegyzések
- Inner Galaxy - Jazz, Nu Art, Indie, Electro, Bossa Nova & Moombahton Album
- "Night & Jazz" ~ 30 minutes Jazz & Swing Album
- Kávé és Jazz ~ Lo-fi Jazz Cover | Pihentető dallamok meghitt pillanatokhoz
- Kreatív kézműves foglalkozások kicsiknek és nagyoknak!
- ☕ Paris Café Jazz ☕ ‖ 30 minutes relaxation
- Kiáradás
- Cosy & Sweet Jazz Album ‖ 30 minutes relaxation
- Őszi rapszódia - 60 perces zenehallgatás - zongora, hegedű
- Kreativitás,- és inspirációfokozó zene íróknak
Legújabb rendezvények
Típus | Cím | Szerző | Válaszok | Létrehozva |
Utolsó hozzászólás![]() |
---|---|---|---|---|---|
Rendezvény | Tavaszi Varázs Fesztivál | capek | 2019/03/29 - 11:00 | 2019/04/12 - 12:06 | |
Rendezvény | Húsvéti nyusziles az Origó-Házban | capek | 2019/04/18 - 12:00 | 2019/04/12 - 12:02 | |
Rendezvény | Vidám farsang | capek | 2019/02/28 - 16:00 | 2019/03/14 - 12:11 | |
Rendezvény | CINKÉK a nagyvilágban - Lélekmorzsák | capek | 2019/02/22 - 17:00 | 2019/03/14 - 11:54 | |
Rendezvény | Versek Istenről, Hazáról, Szerelemről... | capek | 2019/01/24 - 16:00 | 2019/01/16 - 21:40 |
Friss hozzászólások
3 hét 13 óra
3 hét 16 óra
3 hét 1 nap
3 hét 3 nap
3 hét 3 nap
11 hét 3 nap
13 hét 1 nap
13 hét 1 nap
16 hét 8 óra
17 hét 2 nap