Mese, mese, mátka...

Lyrian képe

... pillangosröppencske... volt egyszer egy kórházi osztály. Icinyke-picinyke, 4 kórtermes, 15 ágyas... így kezdődik a történet...

Hát itt dolgozom én, mint az egyetlen, a páratlan, a felejthetetlen... adminisztrátorcsajszi. Ha sok a meló (és mindig sok a meló), egész nap ott üldögélek a kis ficakomban, és írogatom a kórlapokat, a zárójelentéseket, és most már az elszámolási nyilatkozatokat is. Pfujjj!!! Addig is volt elég papírmunkám, hát még mióta bevezették ezt a 300 ft-os díjazást! De ez a rendszer hatalmas áttörést hozott kis életembe. Addig ugyanis az osztály férfiúi lakói simán átnéztek rajtam. Úgy gondolták, hogy ők csak bejönnek, beadják a papírjukat, valamilyen géprendszerbe betáplálódnak, aztán az ajtómnál kiköpi nekik a végeredményt (lásd. a fent felsoroltakat). Tudomást sem vettek rólam.

Bezzeg a női "részleggel" istenkirályos kapcsolatom volt, minden reggel beköszöntem, kávéztunk, női pletykamagazinok híreivel traktáltak... és ment a hülyülés ezerrel. Ők meg!!!! Pihhha! Ha benéztem hozzájuk, átnéztek rajtam-mellettem-felettem. Kis idő után feladtam, de várakozóállásba helyezkedtem...  és felvirradt az én napom...

Januártól tanultuk az új kórházi rendszert, órákat ültünk tanfolyásokon, hogy kiket hogyan kell elszámolni, beírkálni, rendszerezni, besorolni... Nagyon vígan elvoltunk, igaz untuk az egészet, de rá kellett jönnünk, hogy nem csak mi nem értjük ezt a nagy találmányt, és a könyvelgetést, hanem azok sem, akik megtervezgették. Innentől prímán elszórakoztunk azzal, hogy nagyon cseles és frappáns kérdéseket tettünk fel a jogásznak, és a kontrollingesnek (akik addig pöffeszkedve, és mindenttudóan üldögéltek az emelvényen), majd pár megjegyzésünk után fészkelődni kezdtek, egymásra néztek, vizet ittak (hosszan, sokszor, kortyolgatva, válaszadás előtt-alatt-közben-után... közben és után nem volt!Mosoly ), izzadtak és közölték, majd válaszolnak holnap, előbb utána kell nézniük. Soha nem kaptunk választ!

Eljött a Nagy Nap! Élesbeeen ment a dolog! Sorjáztak fel hozzánk az aznapra berendelt betegek, legtöbben a női részlegbe, és egy szoba maradt a fiúknak.

Megvallom, egyszer próbálkoztunk koedukált kórteremmel, de reggel belassúzott "Csaklassan" bácsi, és panaszt tett "Manó" nénire (kinek versenysúlya 35 kiló, sudárjegenye termete alig üti meg a 140 centit, viszont a szája vagy kétméteres, ha beszélni kell, és egy igazi serdülő kisjányka a maga 87 évével), hogy őt éjjel zaklatta, odaült az ágya szélére, simogatta a kezét, sütikével kínálta, és félreérthetetlen ajánlatot tett neki. Manó néni felelősségrevonáskor csak annyit mondott: "Tehetek én róla, hogy hajt a vérem?" Innentől ejtettük a közös kórterem ötletét.

Tehát egy szobába zsúfolódtak a Teremtés Koronái, a négy ágyra a "nagyonelpilledősek", és három állványos székre a "zizzencsek". Közöttük volt "Hofi" bácsi is (csíkos frottírköntös, hajháló, csíkos pizsi, elegáns fekete zokni, zoknitartó és lakkpapucs az alapkórházifelszereltsége). Heten voltak, mint a gonoszok.

Kint a lányok már összeállították a szerelékeket, vitték volna bekötni a kemósüvegeket, amikoris kiderült, hogy a fiúk kicsit lájtosra vették a figurát, volt aki nem fizetett, volt aki többet fizetett, volt aki elfelejtette felvetetni magát az osztályra..., de egy sem volt, akinek rendben lettek volna a papírjai... tehát őrült káosz keletkezett. A Kórházi Nagy Ukázban ugyanis hatalmas nagybetűkkel, és sok felkiáltójellel a végén ott virított, hogy: ...a kezeléseket csak, és kizárólag a bemutatott számla ellenében lehet megkezdeni!!!! Faca!!! Nah, most akkor milégyen? Magamhozragadtam a kezdeményezést, meg az összes fiú dossziéját és berobbantam.
- Ki az aki?... Ki az aki nem?...És egyáltalán????....

Kicsit meghökkenve néztek rám. Egyeske kezdte előkotorni a cetlijét, Ketteske meredten nézte az üres állványocskáját, Hármaska gondolkodóba esett, de nagyon, Négyeske megpróbált kisonfordálni, pisilésiingerre hivatkozva, Hofi bácsi elmerengézve klattyogtatta a papucsait, a három "székfoglaló" pedig bőszen ultizott tovább. Hát ebből nem lesz ma kezelés, ha rájuk bízom a dolgot. Hátatfordítottam nekik, és karlengetve, határozott hangon elüvöltöttem magam:
- Akkor Most, Mindenki, és nincs kifogás, megfogja a papírkáját, a pénztárcácskáját, és aki legény a gáton, utánam!!!!

Ketteske rebegő hangon megszólalt:
- Nekem azt mondta a feleségem, hogy én már régen nem vagyok legény a gátján!
Röhögés. Villogó szemempillantására azért csak-csak feltápászkodtak, "Hofi" bácsi még csíkos kötött sálat is tekert a nyakára, és elindultunk. Lifttel. Egy emelettel lejjebb kiszállítottak minket, mert "hordágyasbácsit" toltak befelé. Akkor irány a lépcső!

- Édeske, nem lehetne, hogy felfelé is lépcsővel jöjjünk? Lefelé nem nagyon látjuk a ringó csipejét! Igaz, jó lassan kell feljönnünk, mert nem nagyon bírjuk már szuflával, de legalább addig gyönyörködhetünk a látványban jó hosszan.
- Neeem! - Erre a "sipákolókórus" elhallgatott mögöttem. Vészesen. Nekem pedig még mindig nem esett le...

Közben kiértünk, cudar, zizgellős hideg volt, csattogtak is a fogaim a felvételi iroda felé (egy szál pólóban és vékonynadrágban keltem ugyanis útnak), mire újabb kérdés érkezett felém hátulról:
- Aranyoskám, ennyire fázik? Még a mejjestartóján keresztül is lehet látni. Felajálhatom a kabátomat?

....ééééés akkor esett le, hogy engem szivatnak!!!! Ezerrel, kétezerrel.... Amikor bőszen megfordultam, ott láttam magam előtt a Hét Vigyorgó Elgyötört Törpikét, akik nagy buzgalmukban, és visszafojtott röhögéssel ütköztek egymásba, közben vígan kacsingatva a másikra.

Megvetően végigmértem őket, aztán besorjáztunk szépen az irodába. Bent hatalmas tömeg várakozott, finoman odalibbentem az ablakhoz, az ott ülő kolléganő szétzilált arcát talán most nem részletezném (szerintem szívesebben, és vigyorgó pofával élvezte volna a helyzetet egy középkori kínzókamrában, mint ott az ablak mögött). Elkezdtem érthetően magyarázni, hogy a Hét Főgonoszt szeretném fekvő helyzetbe dokumentálni. Csak nézett, aztán kb. 10 perc után rákérdezett álmodozó arccal:
- Miért, most Járók?
- Nem szívem, csak az egészségügyi sétájukat végzik!!! Mi a fenék lennének, ha nem fekvők, de járniuk kell, mert úgy lettek felvéve, vagy sehogy! Már régen az infúziós állványon kellene ficeregniük, és a kezelést kapniuk, úgyhogy tüsténkedjél, ha lehetne.
- Egyébként mi értjük, hogy mit akar a nővérke mondani - hallatszott a tömegből több helyről. - Elmagyarázzuk mi is? Akkor talán hamarabb sorrakerülnénk.

Kabarébaillő helyzet állt elő. Fél órás újabb magyarázkodás után igazgatói engedéllyel felvonulhattunk az osztályra (lifttel!!!), ki lefeküdt, ki leült (kártya rögtön előkerült), és lenyugodtak a kedélyek.

Másnap benézett hozzám Ketteske, odajött teeljeseeen közel, és a monitor elé ejtett egy kistábla mogyiscsokit. Aztán szó nélkül kiment. Egyeske is besomfordált pár perc múlva, és megkérdezte, szeretem-e a házisavanyúságot. Amikor bekukkantottam hozzájuk, az ultistársaság odainvitált egy játszmára.

Sikerüüüüült lányok!!! Azóta ha jön valamelyik, első útja hozzám vezet, beszélgetünk, nevetünk, ha nem vagyok a helyemen, a monitor előtt ott vár a mogyiscsoki, vagy egy újabb recept "hogyancsináljunk házieztazt", s a kezelésük végén kizárólagosan csak én kapok puszit, amikor hazaindulnak.

Imádooom őőkeeet! Tudjátok, ezért érdemes ott dolgozni, az ilyen másnak "apró", de nekem hatalmas örömért!


2007. május 05.

 

Megjegyzés:

Közel fél éve nem dolgozom már ott, sőt, seholsenem... nem saját akaratból,  és akikről fentebb írtam, már nincsenek közöttünk. Legyen könnyű a föld, ti drága, kedves... életretanító lelkek!

 

femis képe
femis
Offline
Csatlakozott: 2008/07/13

Az élet apró örömei, a 21. század villanásai, humorral és nagy-nagy szeretettel, lélekkel. Jó.

Femis

se képe
se
Offline
Csatlakozott: 2008/07/18

Nagyon beleéltem magam (nem volt nehéz,itt ülök a nővérpultnál) amúgy is tetszenek az írásaid,de ez tényleg nagyon közeli!

A megjegyzés viszont elszomorított....nálunk ötvenszázalékos leépítés volt,végigremegtem a tavalyi évet...

szucs istvan képe
szucs istvan
Offline
Csatlakozott: 2008/08/24

a természetességét , gördülékenységét élvezem nagyon. A sztoriról nincs mit mondani, önmagáért beszél

Üdv István

MmeDegard
Offline
Csatlakozott: 2008/09/19

Most aztán se...  :*  ...jehajra vágtad a "kórház nagyon csúnya és szomorú hely" sztereotípiát (de lehet, hogy dolbiszörráund volt...)!

Kafa! Nagy vigyor

"Ahhoz, hogy a lehetséges valóra váljon, meg kell kísérelnünk a lehetetlent!" (ismeretlen)

Minden jót Neked és Általad!

Legújabb irodalmak

Típussorrend változtatása Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólás
Irodalom A rák haladása Maximilian 11 2008/06/30 - 15:07 2017/04/17 - 08:46
Irodalom Töredék prayer 9 2008/06/30 - 19:41 2011/12/27 - 23:29
Irodalom Árnyéklélek prayer 17 2008/07/14 - 07:12 2012/07/19 - 21:12
Irodalom ...hiányod... blue 16 2008/07/15 - 10:45 2008/09/09 - 09:47
Irodalom téglagyári eldorádó se 18 2008/07/18 - 14:15 2008/08/18 - 16:43
Irodalom Nyugodj békében Kolonics! erda 5 2008/07/19 - 22:52 2008/08/15 - 15:11
Irodalom Féltékenység Sztolár Miklós 13 2008/07/19 - 23:00 2008/09/18 - 21:47
Irodalom Aratás előtt erda 6 2008/07/19 - 23:02 2008/07/20 - 23:33
Irodalom A parton Lyza 10 2008/07/20 - 06:09 2008/08/15 - 16:12
Irodalom Nagy Vendel Levenni a vámot... Nagy Vendel 2015/11/26 - 18:01 2015/11/26 - 18:01
Irodalom Életem Lyza 4 2008/07/20 - 06:15 2008/07/21 - 21:41
Irodalom Mennyit érsz nekem? Lyza 6 2008/07/20 - 06:17 2008/07/21 - 21:38
Irodalom Hangok folyosója prayer 19 2008/07/20 - 07:26 2008/09/05 - 09:24
Irodalom Hogyan is fejezzem ki? Lyza 4 2008/07/20 - 08:36 2008/07/20 - 20:19
Irodalom Hogyan is mondjam el? Lyza 6 2008/07/20 - 08:42 2008/08/18 - 07:30

Legújabb hangzóanyagok

Típussorrend változtatása Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólás
Audió Karinthy Frigyes Előszó Petz Teri 1 2008/07/20 - 18:56 2008/07/20 - 19:35
Audió Credo Verséneklő Együttes - (Bodnár Éva verse) - Szülőföld erda 14 2008/07/21 - 00:08 2008/08/01 - 14:31
Audió Bartalovics Zoltán prayer - Horváth Géza - Asszonyok kékben prayer 4 2008/07/23 - 20:25 2013/07/20 - 13:30
Audió Szemendei Ágnes - J. W. Goethe: A Villi Király agnes 5 2008/07/25 - 18:20 2011/09/24 - 19:56
Audió Mülléder Mária - Ahogyan én... Mülléder Mária 6 2008/07/25 - 18:52 2009/08/19 - 22:02

Legújabb fórumtémák

Típussorrend változtatása Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólás
Fórumtéma Zenék blue 549 2008/07/18 - 08:27 2013/12/24 - 13:14
Fórumtéma Helyesírás blue 2 2008/07/21 - 07:06 2008/11/11 - 18:11
Fórumtéma Világirodalom legszebb versei blue 75 2008/07/21 - 10:11 2010/04/02 - 23:28
Fórumtéma Idézetek, bölcsességek blue 30 2008/07/23 - 13:33 2008/10/29 - 19:56
Fórumtéma Egy kis humor blue 28 2008/07/24 - 11:06 2011/06/10 - 22:14
Fórumtéma Hangosversek tokio170 5 2008/08/14 - 11:12 2008/09/04 - 05:24
Fórumtéma JAVASLAT Anonymous 11 2008/08/24 - 15:32 2009/10/31 - 21:32
Fórumtéma Tanulságok fóruma blue 8 2008/09/25 - 11:32 2009/04/03 - 18:19
Fórumtéma SMS-versikék blue 2 2008/09/26 - 13:04 2008/10/22 - 16:04
Fórumtéma ANTOLÓGIA szerzői lemondó nyilatkozatok Anonymous 35 2008/10/27 - 13:12 2008/11/15 - 18:56

Legújabb rendezvények

Típussorrend változtatása Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólás
Rendezvény Kiállítás és irodalom prayer 2008/07/13 - 08:50 2008/07/13 - 08:50
Rendezvény Emlékeztető prayer 2008/07/18 - 19:27 2008/07/18 - 19:27
Rendezvény Író-olvasótalálkozó prayer 2008/07/22 - 20:33 2008/07/22 - 20:33
Rendezvény Greenpeace, irodalom, festészet prayer 2008/07/28 - 22:19 2008/07/28 - 22:19
Rendezvény CINKE program - 2010Pécs projekt prayer 2008/07/31 - 22:47 2008/07/31 - 22:47