Új regisztráció esetén igazold magad itt ahhoz, hogy jelentkezésed elfogadhassuk: bartalovicszoltan@gmail.com
vagy ezen a telefonon:
+36205155301
Vers és prózaverseny 2012.09.24 - 2012.09.30.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
ermi_enigma versenyfóruma
Le a kalappal! Mind a 7 szó benne van! Amilyen hosszú volt a Kulcs I, most olyan rövid a Kulcs II. Talán a Kulcs III lesz az optimális hosszúságú vers... Utazás... az életen át, OK. A 3-4. sor egy nagyon tömény és összetett kép. A kehely újra éli gyermekkorát, amikor kelyhecske volt... OK. Az utazás megújítja önmagát... elmegy... És át meg át meg át meg át... Nahát! Vivát! Modern versforma, se nagybetű, se pont, 3x-os lázas utazás... Feladat kipipálva!
Nagyon tetszetős képek, szép keretbe foglalva - magvas mondanivalóval!
Nálam No1!
Engedtessék meg, hogy fejet hajtsak előtted! Már első olvasatra is kedvencem lett, a javítás után meg főként! Kerek, érthető, élvezhető...A kötelező szavakat úgy helyettesítetted be, mintha élveznéd, hogy vannak... Keresztrímek, egy alliteráció, bár én az utolsó versszakban helyrepofoztam volna a szótagszámot, ha már addig olyan jól mentek a nyolcasok...Ettől függetlenül nálam te vagy a number one, egyszerűen imádom a hasonlatot:
7 szó - OK! Végig ABAB, 3x4-soros strófák. De minden strófa másként hangzik valahogy. Az első 9-8-9-9(!), ez meglep! ABAB esetén ennek 9-8-9-8-nak kell lennie, tehát " a sekrestyéből csentem el." OK, rendben, bár a bűnöket után nem kell vessző... Megvan a ritmus, nagyszerű: 9-8-9-8! Erre a következő... Hát, nem hiszek a fülemnek! 8-8-11-10... Jaj! És éltemben után nem kell vessző... És az a "hagy"..., nem húzta alá a helyesírási program pirossal??? Aztán a harmadik strófa már az elsőtől és másodiktól is eltérő lett, mivel a sorok hossza itt már 11-10-10-14(!)... Ennyire különböző strófák nem lehetnek! Legyen mind egyformán olyan, mint az első, de lehet valamennyi 11-10-11-10-es, 10-9-10-9-es, mindegy, csak egyforma legyen! Lehet 4x11, 4x10, 4x9, 4x8-as is, az ilyen egyforma hosszú sorokba írt versek viszont AABB-rímképlettel járnak többnyire, legalábbis úgy hangzanak jól. Esélyem...bemennem, rosszul hangzik.. A mennyhez kulcsot kell szerezni / mert bűn e földi utazás / legyen esélyem majd bemenni / ne búsítson várakozás... Például!
Hoppá! Az első dallamos, ritmusos vers szerintem! Igen, ez már zenél, pláne, mivel 10-9-10-9-es strófák ABAB képlettel! És ugye megy a "Tá-tititi/tá-tititi/tá-ti...Tá-tititi/tá-tititi/tá"... Igen, igen, igen! Végre! És NINCS benne ragrím! Talán az 1. strófa utolsó sora lett egy szótaggal hosszabb, ami könnnyedén javítható: ...hiába várok, feloldozás tán sosem jön el. Ráadásul működik a 10-es sorok 3-ütemű (4+4+2) tagolása is: A gyermekkor / szembetűnő /álom, stb. Talán az utolsó strófa rímképletét kellene egyértelműsíteni, hogy az tényleg tisztán ABAB legyen.. Szívemen-mindenem-lelkem-sosem-helyem... muszáj? Stilisztika: lökdösött az élet helyett nem lenne szebb a hányt-vetett az élet? ...S heved élővé tett - s tüzed bennem éledt... Néhány vessző sem ártana - szerintem - feloldozást után, néztem hogy közé... Viszont nem kellene vessző a mások után. A 2 hogy egymás mellett zavaró, nem lehetne az egyiket, mondjuk mint-re változtatni? Kétszer van a "láz" is, de nem baj. Én a Nekem rendelt hely címet módosítanám, hiszen te magad írod, hogy Megtaláltam igazi helyem... És milyen jó festene, hogy ezzel a címmel indul, és ezzel a sorral fejeződik be a vers!
Határozottan tetszett, és gratulálok!
Vers-13
Dóra - Bűnbocsánatra várva
Gyermekkorom álmodom újra,
kezemben itt a szent kehely,
mit épp a bűnöket tanulva,
a sekrestyéből emeltem el.
Magányos lennék nélküle,
nézd ezt el nekem, Istenem!
Lázban izzik bűnös gyermeked füle,
kis csillogás éltemben, hagy legyen!
A mennyhez kulcsot kellett volna csennem,
mert oly vétkes e földi utazás.
Legyen esélyem mégis bemennem,
ha már felesleges az előtte várakozás.
Vers-14
Hubervili - Kulcs II
lázas utazás mely az életen vezet
át meg át,
lázas várakozás, kínos mardosás tetézi a lélek magányának
óhaját,
kehely mi elmerül
és újra felszínre kerül,
hogy tűzön-vízen át élje újra
gyermekkorát,
lázas utazás mi az életen vezet
át meg át,
hogy megújítsa
önmagát
Kedves Mandolinos....gondolom itt folytatod majd ...azért szólok itt. Valamit félreértettél a heti feltételeknél, mert nem a verseknek kell humorosnak lenniük, csak a prózáknak. A verseknél ebben a "témában" és ezekkel a szavakkal nehéz is lenne. Bocs, hogy szólok itt, de ne kértd számon most már senkin a "humort".
Remek kritikákat olvasok tőled. Hogy az alkotók mit fognak belőle hasznosítani azt nem tudom, egy azonban biztos, hogy én nagyon sokat tanulok belölük.
Hálás vagyok neked.
Élnézést kérek az "alkotótól mivel valahogy elkerülte a figyelmem, hogy a versét átküldte javítva - mivel ő is észrevette a szókimaradást. Itt teszem fel a javított változatot. Ha Mandolinos nem hívja fel rá a figyelmet akkor talán én se nézek utánna. Igérem, hogy jobban figyelni fogok és gondosabb munkát végzek majd. Elnézést kérek az alkotótól. Most már így szavazható a vers:
Vers - 8
Vers - 6
ermi-enigma - Életút
A gyermekkor egy várakozás,
hogy egyszer majd kezünkbe vegyük
az élet teletöltött kelyhét
és felnőtt létünket elkezdjük.
Kérő kezünkbe kulcsot kapjunk
a világhoz, és az utazás
elkezdődjön, magányunk múljon,
szép szerelemben legyen egy társ.
Utunk végig járjuk és várjuk,
hogy a lázunk az égig szökjön,
teremtünk, temetünk, remélünk,
vigyázunk, hogy létünk ne törjön.
Fájó búcsúszónk halkan hangzik,
csak egy pici ima mormolva,
lelkünk megtér teremtőjéhez,
eltűnünk végső nyugovóra.
Már nem is nézem az előírt szavakat, biztos benne vannak... Egy ilyen szép, hosszú versben... De hosszúsága ellenére nagyon figyelmesen olvastam végig. Igen, van filozófiája: evolúció és teremtés, no meg a kétség... És az 1. strófa alliterációja a sok "k" betűvel... Ez a középre rendezett megjelenítés határozottan jót tesz a versnek, ez a szimmetria, ami jelképes is: a mérleg két oldalán kétféle világnézet, amely itt mintha egyensúlyban lenne egymással, vagyis a mérleg képe szimmetrikus. Emberré fajult majom - hát ez őszinte kritikája fajunknak! Természetesen ez sem humoros, bár a majom és a málnaszörp... Ahol vannak, jók a rímek is. Nekem tetszett ez a vers, különösen az utolsó két strófa, ami egyben olyan slusszpoén is...
Próza-7
Gemini - Két boldog ember
Hallom férfias vihorászással jönnek a srácaim. Éppen zárom a csapot mosogatás után, mikor kivágódik az ajtó, döngő léptekkel becsörtetnek a házba, kutyánkat csóválja a farka, örömextázis, ugrabugra, megjöttek, rohan a legközelebbi labdáért, hogy sokkos állapotát csillapítsa kabalájával. Ám hirtelen kiejti a pofájából a lasztit, jókutyavagyok pózba csücsül az egyik fiam elé és áhítattal, könyörögve néz rá. Csatlakozom az eb fókuszálásához, a gyerek kezében van valami, ami nem illik a megszokott "egyetemről jöttem" szerkóhoz.
Ledobja a diákbatyut, kirázza magát bravúros taglejtésekkel a dzsekiből, egyik mancsából a másikba mentve az izét, amit mi édes kettesben lesünk a szoborrá merevedett kutyával. Négylábú kedvencünk mindig reménykedik, bármi új kerül a házba, az bizonyára az övé lesz. Hiába téved százszor, százegyedszer is önhipnózisba zsibbadtan néz ki a fejéből mindaddig a vágyott holmit vizslatva, amíg kiderül az ezismásélett szomorú ténye.
- Mi az fiam? Az a valami a kezedben … - érdeklődöm a csomag iránt.
Válaszul kivillantja a fogsorát, vigyorog hülyén.
- Gyermekem, nem tudod, mit markolsz? Mondod vagy így maradsz az előszobában örök mosollyal a képeden?
- Várj Anyu, képzeld, vettem egy alkotást, vagy... öööö... valami olyasmit, nna! Nézd meg, de ne rémülj meg, oké?
Az ujjai között egy feltekert, összecsavart csomagolópapír hengert tartott, mint egy törékeny, sérülékeny kincset, finoman, gyengéden szétgörgette, majd büszkén kifeszítette poszter méretre kíváncsi szemeim előtt.
A spánielünk rémülten felnyüszített és mentette az irháját az emeletre. Legszívesebben követtem volna az állatias példát, de meglepetésemben inkább röhögnöm kellett, hogy a kutyuli ennyi csont láttán menekülésre szánta magát.
A vásznon, azaz a csomagoló papiroson ugyanis egy ...
- Anyu, az úgy volt ...
- Dióhéjban meséld, jó? Nem akarok itt parkolni, ha hosszú a sztorid.
- Szóval reggel olvasom az újságot. Árveréséről volt néhány sor, egy valog pénzért vett meg valaki egy festményt. Eltűnődtem, hogy én soha az életben nem fogok költeni képre. Nem kell pingálmány, nem akarok tárgyat azon túl, ami szükséges. Aztán lyukasóra volt délután, beszélgettem egyik évfolyamtársammal. Mutatta, mit rajzolt, tetszik-e nekem. Ezt a képet mutatta, amit látsz. Viccből mondom a srácnak : Tetszik, megveszem. Erre ő : Komolyan? Tényleg?
Olyan boldog volt, nem mertem elárulni, hogy csak poénnak szántam.
- Mennyit fizettél a Samuért?
- Samu? Ezerötszázat.
- Igen, Samu, mi így hívtuk a suliban a csontvázat. Nézd, aláírta a fiú, ott a neve. Klassz munka. Minél tovább nézem, egyre szimpatikusabb. Nézem és gondolatébresztő. Érzelmileg is hat, izgalmas. Akarod, hogy bekereteztessem?
- Jó ötlet, félő, hogy így megsérül. De hova tesszük majd?
- Gőzöm sincs fiacskám, ezen ráérünk még filózni. Hirtelen nem tudom elképzelni, melyik falon mutatna frankón. Tippelem, hogy sehol.
- Ugye milyen érdekes, kijelentem, hogy soha nem veszek képet és még pont aznap, pont ez megesik velem. Érted te ezt? Képtelenség, mi?
Összecsavarta a barnás papírt, ráhúzta a vékony gumikarikát, óvatosan, finoman.
- Akkor most vacsizzunk! Felviszed a szobádba ?
- Aha, add csak, remélem, nem horkol !
Már hajnali három. Forgolódok. Nem tudok aludni. Ez a nyavalyás csontváz beleégett a szemembe. Félálomban vergődve a régészeti leletektől a levescsonton át a törött kezem röntgenfelvételéig ezer baromság ezerrel cikázik az agyamban. A fenébe is! Kitámolygok a lomos kamrába, rádobom a tekercset a cipős dobozokra. Rossz ötlet volt együtt tölteni az éjszakát a Samuval. Reggel majd veszem a bátorságot és elárulom a fiamnak, hogy a bekereteztetést viccből mondtam. Csak poénnak szántam. Nem lesz itt egyik falon sem ez a kép. Ennyi boldogság jár nekem ... és pénzbe sem kerül.
Eddig a versek túlnyomó többsége emlegette az Urat, Teremtőt, Istent, imát, fohászt, hitet, szentmisét, stb. Ezzel pedig nem szoktunk vicccelődni, humoros versekbe foglalni. Mi lesz, ha valóban ilyen vallást, hitet érintő vers írása lesz a feladat? Nos, a vers No.7 szintén a kegyeletesek közé tartozik, szerepel benne minden előírt szó. A rímképlet AABB, 12 sor, szótagszámok 8-22 között. Ide nem is kívánkozik valahogy a zeneiség, ez egy őszinte vallomás, nagyon igaznak hangzik, nyilván az is. Élethelyzet. A hiszekegy, isten - így, kisbetűvel, árulkodó... A központozás kifogástalan, ahogy a helyesírás is. Istennel VALÓ találkozást - szúrnám én közbe. A kezeim akkor markolhatják a semmit, gondolom én, ha belenyúlok a zsebembe, és NEM forgatom ki azokat... A szerzőnek üzenhetem: ne add fel! Körülötted még léteznek embertársak, élőlények, természeti szépségek, irodalom, hobbi, és végül, de nem utolsó sorban - humor!
Jó kis tömör vers! Én az utazás szót nem találtam... Ideális hosszúság, 3 strófa, ABAB-rímképlettel. A sorok 4+4-es osztatú 8-asok többségükben, csak az utolsó strófa 2 sora tér el ettől. Jók a rímek, talán a gyermekkor/jelenkor egyikét írnám másképp, a világ/virág már elnyűhetetlen "könyökrím", de a levél/fedél, és a szava/csillaga szépen hangzik. Meglepett a 8-as sorok között a 3. strófa első két sora, mely csak 7-esre sikerült, talán figyelmetlenségből (Kehelyben kinyílt A világ, hozzá kulcs a szívünk szava...- így lehetne pótolni). Hát, ez sem túl vidám (szemfedél, kihalt, tiszavirág, fonnyadt, kopott, üres)... Szív szava - ez tetszett, még ha kicsit közhelyes is... Nem volt könnyű ilyen rövid sorokból felépíteni a verset, de sikerült! Nekem jobban tetszene a...cseppnyi élet, tiszavirág megfogalmazás... Az egyszerű, érthető szöveg némi igazítással egy magyarnóta, egy hallgató szövege is lehetne...
Csongorádi / Tisza-partján
Szerelmetes / bűvös világ járja,
Most szeret a / tiszavirág,
szerelmesen / most megy a halálba...
Jó munkálkodást kívánok a köz érdekében!
7 szó-OK! Fájó búcsúszó... nyugovó... hát, ez sem humoros, vidám. De legalább csak 16 sor! Egyszerű XAXA-rímképlet, néhány (fél)ragrím (vegyük-kezdjük, szökjön-törjön), gyenge (mormolva-nyogovóra). A sorok 4x9-esek, általában ritmus nélkül. Kérő kezünkbe kulcsot kapjunk - szép 4xK! és még van egy kis ritmusa is! Végigjárjuk, talán egybe... Négy mondat, áthajlásokkal, ami kicsit biccenősen sikerült. Szép szerelem, aztán teremtünk, temetünk - ez is jól fest. Létünk 2x is említtetik, a Teremtőt én nagy T-vel írtam volna... Nekem sok az "-unk/-ünk" a versben (14! darab), ez kicsit monotonná teszi... A gyerekkortól eljutott a vers a nyugovóig, ezzel kerek egésszé formálódott az Életút...
Mandolinos....csak a prózánál volt kitétel, hogy humoros legyen...de ettől függetlenül a kritikád részletes és megszívlelendő...köszönöjük...
Próza-6
Óceán - Fényképeszkedés
Késő délután volt. Még magasan sütött a nap. Az utcán, a szomszéd előtti „lóca”mellett játszottam egy ugráló kötéllel. A szomszéd Emmuska néni, a vele szembe lakó Annuska néni, Ilonka néni.. és még sorolhatnám kik ültek azon a kispadon. Késő estig ott ültek, beszélgettek, nevetgéltek, nézegettek..
- Csókolom! – köszönt feléjük egy hang.
Felnéztem. Ja! Csak Edit ment hazafelé.
- Szervusz csillagom! Jól vagytok? Hol voltál, angyalom? – szólalt meg Ilonka néni bájosan érdeklődve.
Na, bezzeg most milyen szépen kérdezi! ÁÁ, brr. – gondoltam. – Ha elmegy, akkor majd a…
- Csak a nővéremnél voltam. – mosolygott Edit.
- Jól van aranyos, szép vagy! – tette hozzá még mosolyogva, csillogó szemmel Ilonka néni.
Edit elköszönt, és elment.
- Láttad milyen ruha volt rajta? A „segge” majdnem kilátszott! Na és az a blúz? Mindegy lett volna, ha fel sem veszi! A büdös k—ja! – sorolta a jelzőket Annuska néni..
Én csak játszottam tovább, néha megálltam pihenni, pár percre hazaszaladtam, ettem, ittam, és visszamentem hozzájuk.
Két bátyám van, velük ritkán lehettem, hisz ők már nem laktak otthon. Középiskolások voltak, és kollégiumban voltak. Csak hétvégén jöttek haza, akkor is legtöbbször pecázni mentek, na meg csajozni., mint éppen most is. Nyári szünidő volt. Édesapám dolgozott, édesanyám a ház körüli munkát végezte, én pedig, ha éppen nem kellett segíteni, akkor az utcán játszottam.
Így volt ez azon a napon is, mikor éppen azon sopánkodtak a szomszéd nénik, hogy milyen jó lenne egyszer fényképészhez menni, mert róluk bizony csak 1-2 fénykép van, és mit fognak nézegetni majd az unokák, ha ők már nem lesznek. Erre én felkaptam a fejemet, és megszólaltam.
- Majd én lefényképezem a néniket, nekünk van fényképezőnk! – ajánlottam fel nagy örömükre.
- Tényleg van? Lefényképeznél bennünket? – kérdezték csodálkozva, majd kiugrottak a bőrükből.
- Persze, hogy le!- és már szaladtam is be érte.
- De várjál kis csillagom, hadd hozzuk magunkat rendbe, hisz nem mindennap fényképezik le az embert, had legyünk szépek! – és ahogy kimondta az utolsó szót Annuska néni, úgy eltűntek a többiekkel együtt, mint a kámfor, Ilyen gyorsak is ritkán voltak!
Nemsokára kijöttek ünneplősen, tiszta otthonkájukban, fésű a kezükben. Megigazgatták magukat, és egymást is, Egyenként bepózoltak, én pedig kattingattam a Smena fényképezőnkkel. Bájos mosolyt kértem tőlük, vagy helyzetváltoztatást, ha éppen a nap a szemembe sütött.
- Ott repül a kismadár! Csíííz! – mondogattam a kilenc-éves mosolyommal.
Jó pár képet elkattintottam.
- Mikor lesz kész a kép? – kérdezgették nap-mint nap, egyre türelmetlenebbül.
Azon tanakodtam mit is mondhatnák nekik, hisz a fényképező nem is működött, még film sem volt benne, de olyan boldogok voltak, na meg én is.
Egyszer aztán megmondtam nekik az igazságot. Meg is zavargattak érte, hogy hülyét csináltam belőlük. Amikor kiszabadultam a kezükből, biztonságos távolságból visszakiabáltam:
- Nem is csoda, ilyen rusnya banyáktól megijedt, és el is romlott az a gép.
Nem akartam én rosszat nekik, csak egy pillanatnyi örömet szereztem magamnak.
Soha többet nem jártam arra játszani, valahogy nem volt hozzá kedvem.
7 szó - OK! AABB-rímelés, néhány ragrímpárral (szárnyát-utasítását, boldogsághoz-lázhoz), és egy gyengével (letépve-ereje). Nos, ez már elég rövid vers, nem igazán vidám, inkább bölcselkedő. A sorok 14-szótagosak valamennyien, de nem éreztem bennük sehol valamilyen ritmust. Talán rövidebb sorokkal (12-es) dallamosabbra lehetett volna hangszerelni. Miben táncol az emlék? Minek az ifjúsága? A gyermekkoré? Az emléké? Hűségesen követve anyja utasítását... Hát, ez minden, csak nem költői megemelkedettség! Lázár-ügyben nem tudok nyilatkozni, nyilván bibliai eset, ítéljék meg, akik jártasak a Szentírásban. Itt is egyetlen áthajlás van, nem zavaró, de amúgy nélkülözhető lenne... Látom, a magány szóval itt sem tudtak mit kezdeni. Igazából egy vidám, humoros versben csak csúfolódni lehet a magánnyal. Érdekes megoldás. Én vártam volna, hogy a cím valahol megismétlődik a vers belsejében. Nem kötelező persze, de olyan jól mutatna...
A 7 szó OK! Ha nem is vidám, de már derűsebb a vége. Még ez is hosszú egy kicsit talán. A 3-soros vsz-ok először szonettre emlékeztettek, de nem... Furcsán alakulnak a rímek, hol AABB, ABAB, XAXA, hol meg nincsenek. Ez a sokféleség zavaró. A sorok hossza is változatos, az utolsó előtti 2 vsz-ban mintha belső rímek is szólnának, nem is rosszul. Még maradj, hess, rút magány... Itt a maradj a gyermekkorra vonatkozik, de így, a hess mellett furcsa. A két áthajlás talán nem kellett volna, az egész vers megvan nélkülük. Akadnak gyenge rímpárok sír-film, magány-zár, remény-kép), de szépek is (pereg(2x?)-megyek, filmem-innen, sötét-még). De az életfilm csak pereg, pereg ("és tovább én már nem szenvedek...")
A 7 szó rendben. Ez sem igazán vidám, humoros, kicsit hosszú is. Átmenet szabad és kötött között, bár én inkább próza módjára olvastam. Három mondat, három strófa. Nem könnyű megemészteni az egyes mondatok tartalmát, annyi minden zsúfolódik beléjük. Mintha a Fedél Nélkül-ben olvastam volna, olyan a hangvétele, és eljut a végén Istenhez (vagy a pokolba). A pult előtt dülöngélő bizony így mondja a magáét, nemigen tesz pontot, a gondolatai csapongnak. Jó vers, komoly vers, beleélhető. Néhány vesszőt még beiktatnék, de hiányuk nem zavaró, minden érthető. Talán fele ilyen hosszú versbe is befért volna a mondanivaló lényege, de mint mondom, a dülöngélő panaszos így "filozofál" a sorsa fölött. A "műtrágyás kannás" kifejezés nagyon találó...
Imre ezúttal 7 szót adott, kérte, hogy vidám, humoros legyen a téma. Múlt héten 10 szóra 16 sorban maximálta a verset, itt 12 sorra csökkenthette volna. Az 1 oldal terjedelem, gondolom, inkább a prózára vonatkozik. Nos, az 1. vers. Nem humoros, nem is 12-soros, de a 7 szó benne van. Végigolvastam, nekem hosszú volt, de nem volt rossz... Sőt! Amolyan félig szabad, félig kötött vers. Változó sorhosszak, rendszertelenül felbukkanó, de jó sorvégi és belső ímek. Az egyes sorokban különféle ritmusok is feszülnek, munkálnak, ami a kötött stílushoz közelíti. Alapjában véve jó a központozás, néhol a gyakori (...) után az új mondat nem nagybetűvel kezdődik, néhány vessző talán hiányzik. De mindez nem zavaró, abszolut érthető, sodró lendületű szöveg. Nagyon sok minden, kép, gondolat zsúfolódik a versben, de talán a lényege 12 sorba is belefért volna. Nekem tetszett, rutinos verselőre vall... És a születés misztériuma valóban egy lényeges mozzanat az életünkben.
7 szó - OK! Szonett-forma. ABBA ABBA CDC EDE - mondjuk... A sorok végig 11-szótagúak, ritmikát bennük nem érzékeltem. Sok a ragrímpár, szinte valamennyi az. "...Utazás időBEN, térBEN." Álmodozás, lázadás, várakozás, utazás, látomás - 14 sorban nekem sok a "-más". A látomás most "marad" vagy "szertefoszlik"? Hát, egy szonettől több líraiságot várna az ember, de a megadott szókészletből ezt nehéz kihozni. Ez sem vidám, humoros vers, amolyan nosztalgiázó. Várakozás...életünkKEL? Láz lobog... magány fedi - jelenidőben. De ez NEM egyidőben zajlik. Anno lobogott, de MOST magány fedi... Kehelyként nyújtottam a kulcsot... - ez is furcsa nekem. Több lehetőség lett volna ebben a szonett-formájú versben... Istenkém, egy kis ritmust, egy kis ringatást csempéssz bele!
Próza - 5
barnabby - A kis lócsiszár
Nagyon rossz kisgyermek voltam...ennyit elől járóban...Szegény anyám, többet hallgatott, miattam, mint beszélt apámmal...Csak egyszer nem veszekedtek,még apám is elnevette magát, pedig olyat ritkán szokott...
Nyári nap volt. Az öregasszonyok, már korán reggel kiültek a kerítés előtti lócákra, és nézték, mustrálták a fiatal lányokat, cseperedő, vékonybajszú fiukat...Mari néni, Julis néni a "csorbaszájú", (szélütést kapott szegény valamikor régebben,és oldalra pittyedve maradt a szája)Flóriánné, a fülig kifestett dáma, aki ki nem ment volna az utcára festetlenül semmi pénzért...a férje huszárkapitány volt a boldog békeidőkben, sokat is szenvedett emiatt a háború után, majdnem kitelepítették a testvérével együtt...szóval ott ültek, és bámultak maguk elé...kis porbafingó gyerek létemre, aránylag értelmesen tudtam hallgatni már akkor is, és ezt ki is használták rendesen, ha ki akartak cseszni, haragos szomszédasszonyaikkal.
Két örök rivális volt a faluban, pont a mi utcánkban...”Ballajulis”, meg "Fáigitti"...mindenki így hívta Őket, még én is, takonypóc gyerek létemre…Julis néni, nagyon unatkozhatott, vagy nagyon megsérthette "Fáigitti"valamilyen úton-módon, mert magához húzott, és a fülembe súgott, hogy menjek be a Gittihez, , mert mennyi kis sárga hasú kacsái vannak! Aranyos kis jószágok, azok… olyan finomak, még az ő macskája is lám, mennyire szereti!..Kóstoljam meg őket, lehetőleg a fejüket harapjam le, mert az a legfinomabb...Mondom, akkor lehettem, úgy négy, vagy öt éves...én rendes, becsületesen nevelt szófogadó gyerek voltam, már akkor is,és rettentően kíváncsi, minden érdekelt, még a sárga hasú kacsák is...
Bementem az udvarba, és a kacsaitató körül jóllakottan napozó aranygombócok közül, vagy hatnak- hétnek sorba leharaptam a fejüket...szegény tojó hápogására anyám kiszaladt, összecsapva tésztás tenyerét,és jajveszékelni kezdett...mit csináltál már megint, kisfiam, most mit mondok majd apádnak, ha hazajön?...Mire én azt feleltem:"mamám, a kacsák nem is finomak,sós ízük van, nem édes, ahogy a fáigitti mondta...szipogtam el neki...Anyámnak egyből leesett a "tantusz"és nevetni kezdett...Lássa Julis néni, milyen jó gyerek a fiam; mindenkinek szót fogad,most mondjam azt neki, hogy ne legyen az?...Mikor apámnak elmesélte délután, először, csak összevonta a szemöldökét, majd elmosolyodott, és azt mondta:"fiam , fiam, nem tudom mi lesz így belőled. Vagy lócsiszár, vagy utcaseprő, de rendes ember nem leszel, az egyszer biztos..."Nem tudtam akkor még mit jelent a lócsiszár, de tetszett nagyon a szó...az utcaseprőt azt ismertem, már ismertem a lényeget...sepregettem is később mindig az utcát, udvart rendesen...
Hogy mi lett a kártérítéssel, és a két öreglánnyal, hogyan egyeztek meg végül, arra már anyám sem emlékszik...a múlt homályába veszett a történet vége...viszont ha hazalátogatok, mindig szóba kerül ez a "lejárt lemez"..."ugorjunk mamám"...szoktam mondani anyámnak akkor…
Vers-12
dreaming58 - Köszönet az égnek
A gyermekkor csodás
lázas várakozás,
kulcs a szép jövőhöz,
csupa rejtelem,
magam mögött hagytam
lágy hímporát régen,
magány szegélyezte
felnőtt életem.
Ki mellettem társ volt,
cserbenhagyott rútul,
tovalibbent gyorsan
a nincs oldalán,
fogam megcsikordult,
annyira akartam:
ébredjek fel! - ugye
álom volt csupán?
A keserű kelyhet
kiittam fenékig
-szám széléről cseppent-
"mit törődsz vele?"
ismételtem csendben,
éjfekete fényben
behunyt szemmel éltem,
méreggel tele.
Majd, úgy nagy sokára
oszladoz a pára,
a köd jégszívemről
illanni akart,
szempillám is rezdült,
majd fülembe csendült
mézízű hangodnak
édes dallama.
Nincsig futó hosszú
utazás az élet,
szegélyezik fények,
vágyak, örömök,
most, hogy rád találtam,
s helyemet melletted,
köszönlek az égnek!
- mindent köszönök!
Elszállt, amit írtam! A lényeg: a 7 szó OK, pontos a 6+6+6+5-ös tagolás, ettől dallamos, ritmusos a vers. Rutinos valaki írta. Hosszúnak tűnt, de nem az lehetett volna 20 sor is, ha 12-11-12-11-es sorhosszal készül. A 4. és 8. sorok rímelnek össze, de másutt is vannak szép rímek, bár változó helyeken. Kerek a történet, a "nincsig" futó először meglepett, aztán leesett... Szépen megoldott, mintaszerűen formás, énekelhető vers, ami valójában egy vallomásban végződik. Az "akart-dallama" rímpárra viszont ráférne egy kis polírozás... Eddig az egyik legsikerültebb alkotás, legalábbis szerintem. Őszintén megmondom: tetszett. Úgy van benne a 7 előírt szó, hogy szinte észre sem veszed. Mintha már ez a vers régóta megszületett volna, és belőle kölcsözte volna szerzője a 7 szóra vonatkozó javaslatát... Azért én a 4. sorok végére pontot tettem volna, hiszen önálló mondatként megállja a helyét az 1-4., illetve az 5-8. sor. Összefoglalva: nagyon jól sikerült vers, nekem mind a formája, mind a tartalma egyaránt tetszett...
Kedves Imre!
Köszönöm a felkérést. Igazából kicsit túl szigorú voltam a múlt héten. Én is amatőr vagyok, egy rímszerész talán, de semmiképp nem költő. Fenn vagyok közel egy tucat netes irodalmi oldalon (Holnapmagazin, Napkorong, Napvilág, Alak-Art, DunapART, tehetsegesek, Poet, elmondhatom, stb.), néhol már régóta. E fórumokon sok versem és fordításom olvasható, vagy saját nevemen (az sem titok, hogy Szöllősi Dávidnak hívnak), vagy mandolinos nick-néven szerepelek. Ajánlom magam szíves figyelmetekbe. Szőrösszívű vagyok, főleg a formai, logikai kritikára "szakosodtam". Dicsérgetők mindig vannak elegen, gyakran elvárják a szerzők a keresztbe-dicsérgetést. A tartalommal ritkán foglalkozom, csak ha valami logikai bukfencet érzek benne. Természetesen a helyesírás, központozás, magyaros szórend, amit észrevételezek gyakrabban. Magam a kötött formában vagyok otthon, immár lassan 56 éve. Több, mint 60 éve zenélek. Magam is naponta nyúlok a Helyesírási Kéziszótár után, mert sokszor bizonytalankodom... Nem garantálom, hogy minden beküldött verset véleményezek, de igyekszem legalább elolvasni. Elkezdődött a 2. hét, látom a megadott szavakat, a témát. Mindenkinek jó verselést, jó játékot kívánok, és fogunk még találkozni! Mindig a maximális jószándék vezet, és a véleményem persze szubjektív, senkit semmire nem kötelez. Ne azt keressétek a recenziómban, hogy min lehet megsértődni, hanem azt, hogy mit lehet esetleg belőle tanulni...
Mindenkit őszinte barátsággal üdvözlök,
Mandolinos (Dávid)
Vers - 11
Hubervili - Kulcs
Egy ige módosul
egy érzés korcsosul
s van fohász
mikor elér minket az utazási láz
az élet utáni vágyakozás
a gyermekkorra várakozás.
A kehely megtelik
a magány elcseperedik
egy ismert ösvény kanyarog elénk
egy újabb tapasztalás tár kaput felénk.
És végig zökkenők
az embert ismerők
mert tanulni tudni kell
helyetted senki nem felel
egy napon majd befejezed
s egy másikon
újra kezded el.
Kedves Éva!
Bocsi, nem fogalmaztam pontosan! Hét szó esetén max. 14-16 sor, de annál KEVESEBB persze lehet... És nem kötött a sorok szótagszáma sem. Ha valaki a 7 szót nem tudja belekombinálni mondjuk egy 3-4-strófás, egyenként 4-soros, soronként 12-15-szótaggal operáló versbe, az hajlamos lesz eposzt, elbeszélő költeményt írni... Nem véletlenül kérte Imre, hogy az előző 10 szó max. 16-soros versbe foglaltassék. A hosszú alkotások is csodálatosak lehetnek, de véleményezni is jó lenne azokat. Ahhoz pedig el kell olvasni végig, koncentrálni a lényegre, megízlelgetni az apróságokat, mert nem csak az ördög, de a vers szépsége is a részletekben bújik meg. A költői szabadság is lehet a felismert (terjedelmi) szükségszerűség. És van egy ide is érvényes mottóm: röviden - szabatosan - magyarán! Vagy kicsit másképpen angolul: be short - be correct - be human...
Üdv: Mandolinos
Tudom, hogy köcsög vagyok...De azért jó, nem?
Próza-8
Csillagvirág - I k r e k
A hetvenes években voltunk gyerekek, ketten voltunk testvérek, két lány, és ikrek...Akkor a vasárnapok voltak az ünnepnapok, akkor volt együtt a család, finom ebéd, kirándulás, jó illatú templom... Egyik ilyen vasárnapon Édesanyánk szépen felöltöztetett bennünket a két hat éves csitrit és elvitt bennünket a vidámparkba. Mindenféle forgóra, hintára, hajóra felülhettünk, ráadásul még vattacukrot is kaptunk, életünkben először. Szégyelltük, hogy ragadunk mindenhol, nem győztük dugdosni a kezünket, tudta a frász, hogy mindenki ragad tőle. Lufit is kaptunk, ami beleragadt tenyerünkbe, de sajnos már az első buszon kidurrant mindkettő.
Jött a következő vasárnap és megint szép ruhát kaptunk, vártuk, mikor indulunk már. Anyu nyugodtan főzött. Gondoltunk egyet Ibolyával és elindultunk ketten. Szerencsénk volt, mert a buszmegálló a házunk előtt volt, busz is jött hamar, nem kellett sokat várnunk. Felugrottunk a buszra, sokan nézték a két apróságot, de nem szóltak, csak mosolyogtak. Mi meg ültünk és vihogtunk. Egyszercsak váratlanul megállt a busz és nem ment tovább. Viszont baj volt, mert a vidámparkot sehol nem láttuk. Beszéltük, hátha tovább megy és elvisz bennünket oda.Helyette odajött a buszvezető és megkérdezte Ibolyát, hogy kivel van. Mondta, hogy a Margittal...a sofőr értetlen volt, mert megkérdezte, hogy ő a testvéretek, és hol van? Segítségére siettem, hogy én vagyok a Margit és mi nem testvérek vagyunk, hanem egyszerre születtünk, mi ikrek vagyunk. Értetlen volt, kérdezte hova megyünk, Akkor már mérges voltam, hogy egy felnőtt nem tudja, hogy mi a
vidámparkba megyünk, és nem látja a szép ruhánkat!!! El is mondtam neki, de csak nézett és kérdezte hol lakunk. Megmondtam, bár Anyu mindig mondta, hogy ezt idegennek ne áruljuk el. De a buszvezetőn megesett a szivem. Ő hálátlan volt, mert átrakott bennünket egy másik buszra és a sofőrnek szólt, hogy vigyen bennünket haza. Elnémultunk, hogy milyen megbízhatatlanok a felnőttek.
Pont a házunk elött tett ki bennünket, Édesanyánk sírt, kérdeztük, mi a baj? Mondtuk, hogy nem találtuk a vidámparkot és hazajöttünk.
Anyukánk hüppögve mondta, hogy templomba akart menni velünk....ezután egy darabig nem kaptunk ünneplő ruhát.
Vers-16
Csillagvirág - Gyermekkor
Igazán embernek lenni gyermekként lehet,
mikor az ártatlan kis lélek helyet keres,
nem kell kulcs hozzá, felesleges várakozás,
hogy szeressen, lázba hozza őt a mókázás,
utazás meseországba, vagy egy este,
mikor megnyílik, mint egy apró virágkehely,
naívan meséli titkait, te meghatódsz,
vajon mitől hisz ez a picinyke kis vadóc,
s egy kicsit irigyled, mert magányod valós.
Vers-15
Csillagvirág - Gyermekem
Magányos várakozás volt életem,
gyermekkorom óta vártam lélekben,
egyszer majd nekem is azt mondják: Mama!
Állandó lázban égtem, hátha, majd ma....
Kulcs fordult a zárban, kinyílt a kehely,
örök utazásra küldött egy felleg...
Egy angyal hozott születésed után,
rám bízott, neveljek egy kisfiút már,
mutassam meg a természet csodáit,
hallgasd meg a kis emberek imáit.
Vers-17
Gemini - A pillanat
Belibben eszméletembe a gyermekkor emléke,
izgalmas utazás a múltba, mintha ajtó nyílna,
mikor a magány keserű kelyhe kerül kezembe,
lelkem lázasan a gondtalan napokat kutatja,
mert a pillanat most vágy és várakozás a szépre,
míg meglelem, hol kallódik a jövő fénylő kulcsa.
Kedves Dávid!
Először is szeretném megköszönni, hogy értő véleményt alkotsz a verseinkről!
Kritikát mondani egy versről nehéz dolog, pláne olyannak is, mint én, aki nem mélyedt el soha
a verstani fogalmakba. Én nagyon örülök és megpróbálok tanulni az általad rámutatott hibáinkra.
Egyetértek veled abban, hogy egy vers, egy próza és megpróbálni még több embert bevonzani a játékba!
Szeretettel: Erika
Hát nem is voltál olyan nagy "égedelem":)) Tetszett a gyerekkorod. A tájszólást is tetszik nagyon:)
Gratulálok nemmindennapi történetedhez:)
Tetszett a történet:) 2 napja olvastam először, de azóta is nevetek, ha eszembe jut a böfögő kutyus:))
Gratulálok, aranyos történet:)
Kedves Imre!
Talán heti 1 vers, 1 próza is elég lenne... És esetleg a megadott szavak számának duplájában lehetne korlátozni a sorok számát... És másokat is biztass vélekedésre az egyes művekről, legalább 2 bővített mondat erejéig... .-))
Köszönöm, Ermi-Enigma!
Máris leszálltam a humorról... )
Kedves Mandolinos!
Tudom, hogy nem tisztem a verseny feltételeibe belekotyogni, de a véleményemet ugye ideírhatom?
Szerintem túl sok lenne úgy a korlát (meg az eheti feladatnál csupán 7 szó volt - akkor csak 14 soros versek születhettek volna kötelezően?) - azért engedjünk némi teret a költői szabadságnak is, nem?
Üdv: Éva
Én sosem horgásztam, így nem ismerem - csak mint kívülálló - ezt a "műfajt"...Viszont írásod fordulatos, szellemes gondolatmenete többször is hangos kuncogásra késztetett!
Szívből gratulálok hozzá!
Üdv: Éva
Lehet, hogy már a kezedben van?
Jó tömör megoldás - tetszett!
Csak az olvasó szemével nézve tudok véleményt mondani...
Fordulatokban, humoros helyzetekben gazdag írásod lebilincselt. Nagy élvezettel olvastam - többször is.
Köszönöm, hogy olvashattalak!
Összességében tetszik a filmed,de ez nagyban köszönhető pár remek sornak és a jó tartalomnak, ahol szines.Sok helyen fekete-fehér marad a szókapcsolásoktól.
Elég 'avantgardra' sikerült mind szerkezetileg, mind tartalmilag.Számomra nem is homogén a tartalom, bár átgondoltabban akár ütős is lehetett volna.
..nekem egészen Odüsszeuszos hangulatom támadt olvasás közben,ami jó! Komoly téma szinte eposzi megfogalmazással,néhol éppen annyira bonyolult is de ez a témával jár..hanem a vége el lett kapkodva 6 sorban!..szinte: "itt a vége fuss el véle" -módon. Kár!..a szavakat nem számoltam, nem is fogom, biztos mindenki beleírta őket..
Az első gondolatom olvasás után ez volt:..biztosan...-csak legyen aki ezt megérti..amúgy van ritmusa, és ez mindenképpen jó dolog.
Verset olvastam. Örülök neki. Van gondolata amit végigviszel, van szerkezete amihez következetes maradtál. Van szóismétlés is ami korrigálható lett volna egyszerüen (..csak néztem, hogy izzanak lázban..), de megoldottad a feladatot.
Ebben a fordulóban és ezen az oldalon eddig ez az első írás, amit kerek-egész VERS-nek nevezhetek. Bár van benne ellentmondás számomra, a 2. és 3. verszak értelmezése ez, mégis örülök ezt olvasni a többi után.
Az első 4 sort érdeklődve olvastam...aztán ez lelohadt...és az utolsó két sor sem hozta vissza kezdeti reményemet abban,hogy jó kritikát írhassak..a téma szétesik,a szavak rosszul választottak, kiágaskodnak a gondolatmenetből..
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Legújabb irodalmak
Típus | Cím | Szerző | Válaszok | Létrehozva | Utolsó hozzászólás |
---|---|---|---|---|---|
Irodalom | Egy eltévedt bogár | Lénárd József | 2018/02/13 - 22:57 | 2018/02/13 - 22:57 | |
Irodalom | Dobó László Szüleim levele / Ein Brief meiner Eltern | toni | 2024/04/19 - 08:02 | 2024/04/19 - 08:02 | |
Irodalom | Cirkogejzír lét | janos | 2009/04/28 - 21:01 | 2009/04/28 - 21:01 | |
Irodalom | Lauf | Dominus Litis | 2008/11/04 - 10:08 | 2008/11/04 - 10:08 | |
Irodalom | Kavargó érzelmekkel, Hazafelé? | Dominus Litis | 2008/10/10 - 22:03 | 2008/10/10 - 22:03 | |
Irodalom | Szerelem nulladik látásra | szeplő | 2008/09/15 - 14:28 | 2008/09/15 - 14:28 | |
Irodalom | Hőség | Anonymous | 2009/01/22 - 14:35 | 2009/01/22 - 14:35 | |
Irodalom | Mint a kő | Dominus Litis | 2008/11/03 - 12:12 | 2008/11/03 - 12:12 | |
Irodalom | A természet hírnökei | Anonymous | 2008/08/07 - 17:34 | 2008/08/07 - 17:34 | |
Irodalom | Nagy Vendel Levenni a vámot... | Nagy Vendel | 2015/11/26 - 18:01 | 2015/11/26 - 18:01 | |
Irodalom | Farkasszemet néztem a mával | Nurse | 2009/05/19 - 20:55 | 2009/05/19 - 20:55 | |
Irodalom | ...Réka kedves... | Tupir | 2008/10/29 - 12:05 | 2008/10/29 - 12:05 | |
Irodalom | Kutya-tej és kutyatej | janos | 2009/05/02 - 11:35 | 2009/05/02 - 11:35 | |
Irodalom | Elátkozott a világ | Tupir | 2008/10/22 - 09:59 | 2008/10/22 - 09:59 | |
Irodalom | Egykor nálad | Nurse | 2009/04/24 - 10:12 | 2009/04/24 - 10:12 |
Legújabb hangzóanyagok
Típus | Cím | Szerző | Válaszok | Létrehozva | Utolsó hozzászólás |
---|---|---|---|---|---|
Audió | skorpio - MEDITÁCIÓ 3 | skorpio | 2008/10/07 - 22:18 | 2008/10/07 - 22:18 | |
Audió | Lénárd József - A kezek hatalma | prayer | 2008/10/21 - 07:52 | 2008/10/21 - 07:52 | |
Audió | skorpio9 - Meditácio 1 | skorpio | 2008/10/05 - 11:30 | 2008/10/05 - 11:30 | |
Audió | Kováts Péter>skorpio - Mikor már | skorpio | 2008/08/09 - 15:22 | 2008/08/09 - 15:22 | |
Audió | Tompos Lilla: Karácsony | ambrusa | 2019/12/23 - 21:34 | 2019/12/23 - 21:34 |
Legújabb fórumtémák
Típus | Cím | Szerző | Válaszok | Létrehozva | Utolsó hozzászólás |
---|---|---|---|---|---|
Fórumtéma | Legjobb fotók | prayer | 2010/03/08 - 08:40 | 2010/03/08 - 08:40 | |
Fórumtéma | A holnap asztalánál... | Taygeta | 2012/09/03 - 23:55 | 2012/09/03 - 23:55 | |
Fórumtéma | Minden, ami RÁDIÓ | prayer | 2012/04/12 - 14:57 | 2012/04/12 - 14:57 | |
Fórumtéma | Ott a hegyen - Lénárd József | Taygeta | 2012/04/07 - 01:39 | 2012/04/07 - 01:39 | |
Fórumtéma | Fly Away With Me - Repülj velem... | Taygeta | 2011/02/19 - 23:12 | 2011/02/19 - 23:12 | |
Fórumtéma | Színes Gyöngyök Pályázata | prayer | 2010/04/02 - 20:58 | 2010/04/02 - 20:58 | |
Fórumtéma | Legjobb versek | prayer | 2010/02/27 - 21:15 | 2010/02/27 - 21:15 | |
Fórumtéma | CINKE portál felhasználói szabályzat | prayer | 2010/02/23 - 22:55 | 2010/02/23 - 22:55 | |
Fórumtéma | Legjobbnak ítélt képzőművészeti alkotások | prayer | 2010/02/27 - 21:08 | 2010/02/27 - 21:08 | |
Fórumtéma | Felhívás - kérés - együttműködés | prayer | 2012/11/12 - 22:41 | 2012/11/12 - 22:41 |
Friss blogbejegyzések
- Egy szerelmes „versezés” margójára
- Piñata - kötetbemutató
- Irodalmi pályázat: Meseszövő pályázat (Határidő:2018. november 1-től 30-ig)
- Tehetséggondozó alkotótábor: Szöveggyár Mexikóban! (Jelentkezés: 2018. október 5-ig)
- Irodalmi pályázat: Aposztróf novella pályázat (Határidő: 2018. október 8.)
- Irodalmi pályázat: Science fiction novella (Határidő: 2018. október 17.)
- Irodalmi pályázat: Szépírói pályázat 2018 (Határidő: 2018. október 31.)
- Irodalmi pályázat:Szárnypróbálgatók 2019 (Határidő: 2018. szeptember 16.)
- Irodalmi pályázat: Horror-novella (Határidő: 2018. szeptember 30.)
- Irodalmi pályázat: Jókai-díj 2019. (Határidő: 2018. október 31.)
Legújabb rendezvények
Típus | Cím | Szerző | Válaszok | Létrehozva | Utolsó hozzászólás |
---|---|---|---|---|---|
Rendezvény | Kiállítás és irodalom | prayer | 2008/07/13 - 08:50 | 2008/07/13 - 08:50 | |
Rendezvény | Emlékeztető | prayer | 2008/07/18 - 19:27 | 2008/07/18 - 19:27 | |
Rendezvény | Író-olvasótalálkozó | prayer | 2008/07/22 - 20:33 | 2008/07/22 - 20:33 | |
Rendezvény | Greenpeace, irodalom, festészet | prayer | 2008/07/28 - 22:19 | 2008/07/28 - 22:19 | |
Rendezvény | CINKE program - 2010Pécs projekt | prayer | 2008/07/31 - 22:47 | 2008/07/31 - 22:47 |
Friss hozzászólások
1 év 12 hét
1 év 39 hét
1 év 48 hét
2 év 8 hét
2 év 21 hét
2 év 21 hét
2 év 24 hét
3 év 9 hét
3 év 13 hét
3 év 35 hét