jÓL MEGFOGALMAZTAD AZ ÉRZÉST...Hol fekete,hol meg arannyal bevont...tetszik Erika nagyon:))) a befejezés, kicsit Ghost-os, de tetszik...szomorú ez a szerelem...

Évi...Barna....legyen a határidő vasárnap este 9 mert ez komolyabb munka lesz mint az első játék.....rendben???

2x5 szó (Haza)

Bár ledőltek szögesdrótkerítések

és lelkünk is fellázadt, mégis  erős láncként

valami marasztal...vágytuk a szabadságot,

hamuvá hamvadtak lidérces álmok, el innen

mégsem találunk. Az utak mindig is vissza

kanyarodnak. Acél akarattal kényszeríthetnénk

magunk, de pengeélesen hasít a tudat, be nem csaphatod

magad soha...semmibe párolognak a lelketlen

gondolatok, sejtjeidbe  már beépült a kód.

A hon  ezer szállal fon, ölel magába. Mélyen

benned nyugszik, mint kriptákban a fekete csend...

Vad és mámorító ez a szenvedély, itt édesebb a levegő,

mi élteti leheleted, más ízűek a csókok is mindig.

Nyughelyed itt találod. Akkor sem szöksz, ha fekhelyed

szöggel-szitokkal, mocskos, rideg szavakkal telehintik,

sokadnapos és maradék az  étked...mert itt vagy otthon.

Házad, s hazád a hely. Illő a gondolat, hogy előtte meghajolj,

s ha kell, örömmel elé térdepelj…

kitűnő szó-kapcsolások....gondolat-ébresztő fogalmazás...jó vers.....ugye, hogy milyen sép dolgokat hoz ki a "kényszer"?....)))

2x5 szó (megérkezés)

Jártam a fekete éjben. Vad

szögesdrót-farkasok szaggattak,

téptek, a lelkemen tapostak.

Véres húscafatokat aggattak

pengeéles agyarakra. Még

lázadt a vér szava:szűz mezőkre

hulljanak a vágyak. Düh, és kétség

hamuvá apadjon. A bűn sietve

párolgott el, mint hiénakutya,

ki futva menekül....Kriptamagányom

most  feladom. A lázadó elme tudattal

épül. A hajnali fénnyel megérkezem...

2x5 szó  (Szerelem)

Mint selyemfonat szögesdrótkerítésbe

úgy kapaszkodik vágyam,  vad lendülettel

emlékedbe...s e látomás, pengeéles:

csillag a valóság színes színpadán…

S az érzés, el nem párolog sohasem.

Már benned szépül, s épül tovább.

A lelkem sem lázad vad vágyaim

békében eléd hullanak, csendesülnek,

mint kripták mélyén a fekete siralom.

Ében hajadról álmodom, hamuszínekkel

festett, burjánzó felhős hajnalon...

2x5 szó (halál)

Ha a lélek, mint lehelet párolog,

s hamuként hull a végtelenbe

szakadnak a lét fonatai, mint szögesdrótok

pengeéles acélkarmok között...tépve hullik

a fekete semmibe az időd. Hamu sem marad.

Lázadni nem lehet. Az új tested valahol már

sejtekben épül, s feszíti a jövőt...

ELŐJÁTÉK A HALÁLHOZ

hitelvek, törvények szögesdrótjai közé szorítva
egyetlen sejtként születtél a nagy semmibe, létezel,
újra és újra "számolod" önön-magad, vagy álmodva
képzelődsz sodró vad vágyak mentén, újabb tétet teszel
egy vabank játékban, aztán ha buksz, még daccal fellázadsz,
míg a penge éles élve boncolás nem tesz helyedre,
nem olvassák fejedre bűneid, aztán nyugton maradsz
mert belátod: a mersz elpárolog fázva és éhezve,
pofád befogod, beállsz a kalákába s épül kriptád,
hol majd mikor az a fekete hamu hullik a földre,
mi valaha neved viselte,
                                        belenyugodj a semmibe.

nem megérkezés volt a harmadik téma?...mintha azt olvastam volna...és be lehet szállni?...

(szerelem)

Im memoriam Glatter Miklós

Fekete éjszakában rozsdás szögesdrótok mögött
betűket tapogatva sorokba, távolba üzensz,
félig szítt cigarettád füstje karikái között
próbálsz meg emlékezni Fannira, csókjára, szenvedsz
mint ember, mint magyar kit az uralom kitagadott
mert valaha Jézus mögé bújva a hatalom nőtt
az értelem fölé, épült Bábel tornya, elhagyott
gyártott Istened és most vad hordák írják az időt
pengék élére vérpatakok forrásaként, miként
latrinák szélére ültetetteket aláz porig
és csak a bűz párolog a hegyek között méregként,
féled már a jövendőt, ha ki is bírod holnapig
tudod, hogy hiába lázadsz, most fegyverek döntenek
az igaz szavak hallgatnak mint kripta halott csöndje,
Fanni szája íze, ölelése -már mind eltűntek,
hideg szél nyargal a világban, s az ember Istene
fejét töri miként pusztítson még többet
            krematóriumok füstjéből hamu eső hullik rád.

Ja ! Így könnyű-neked !

Évi, te tényleg gyorsversíróvagy.....

Imre azt hiszem össze kell kapnod magad.

Évi gratulálok.

Szerelemének (szerelem)

Eresztékek mentén hasadt szét az éj
- szívemben bolyong egy érzés -
párolog a sötét, feldereng a fény,
vad lendülettel sodor a féltés:
nem veszthetem újra ami már enyém!

Szögesdrótok mögött tengődtem én
- magam húztam egykor szívem köré,
nem érhetett közel a nagyvilág -
kriptaálmok, fekete bús ideák
szorongatták lelkem, társam a hiány...

Nem lehetett tovább így pergetni létem,
a sors úgy akarta: hulljon le a lánc,
szavaitól csodás mese épült bennem,
lelkem is fellázadt már a magány ellen
a gyászból csak hamu maradt - sodor a tánc!

Pengeélen lépünk, de nem félek mégsem:
erős karja megvéd, átrepít mindenen!
Ha szemébe nézek, a világom látom,
oldalán életem megvalósult álom
- vele rám talált az igaz szerelem!

Requiem a hazáért (haza)


Szögesdrót övezte
pici ország volt rég
hamu szállt fejekre
szürkét sírt az ég
majd azt mondták: elég!

Hiányoknak élén
csikordult a napfény,
kriptamagány kongott
árvult szíveken,
majd lázadás zúdult
szét a réteken.

Párolgott a vadság,
hullottak a láncok,
valami új és szép
felépülni látszott,
új értelmet kaptak
jelek és szavak:

szabadság, nyugalom,
béke és haza
(de csalárdnak bizonyult
az új kor szép szava)
Most csak homályt kémlel
millók szeme,
a jelen rozsdás penge,
a jövő fekete...