Rémálom...

Rémálmom volt. Egy agyrém:
Jött, vérszínű padlizsánkrém,
madárkelepcébe lépre-csalva,
most mocsárlázallergia marja...
kisködmön zsebben hencsergő , vagy véresen barna
zsugorzsigerzsugorodás legyen mindig rajta!
 

Komoly és felelőségteljes megbízásomnak teszek eleget, amikor két üzenetet is továbbítok itt mindazoknak, akiket érint.

Zsuska megkért, ha nem érne haza időben, írjam meg:

zsuska ma esti szava macskajáték 

Korábban Dóra jelezte, hogy ő pedig Ghymes koncrtre megy. Ő zsuskát kérte meg  az ominózus szó továbbítására, most ezt is én teljesítem.

Tehát Dóra szava ma estére FÉREGNYÚLVÁNY

Mindketten megígérték, hogy pótolni fogják a mai verset.

Jó szórakozást mindenkinek, a játékhoz!

Kintre már nem merek tenni semmit, ha esetleg eszembe jutna valami, így teszem ide - míg innen is ki nem ostoroznak!

Pár sor csupán, egy kis szösszenet, talán...senkit nem sért, ha elolvassa?! Tudom...nem ide illő, de merem remélni, hogy nem illetlen!

Köszönöm, míg nem kell innen is "leradírozni"!

Rég volt...

Óh, de boldog voltam egykor

fiatalon, kedvesen,

megkaptam a tagkönyvemet

elmerengtem csendesen

Pol.-tájokon izzott lelkem

szárnyalt ott a képzelet

nem tudtam, hogy mit kell tennem

jelentett az fényt nekem.

Öregedő fejjel lassan

értem már a lényeget

elsuttogom halkan, csendben

nem hozhat már fényt nekem.

Változott az idő, rohant,

tagkönyvem már nem lelem

volt az nekem egyáltalán?

vagy csak úgy volt, képzeltem.

Szelek szárnyán tova röppent

mint egy múló szösszenet,

tapasztalatom is több lett

mi volt az, mi győzhetett!

Fene tudja, jobb volt akkor?

Ki mondja ezt meg nekem?

Ki volt az ki akkor harcolt?

Nem jelent már semmit sem!

Ezek a gondolatok csak úgy spontán eszembe jutottak.

itt akkor az elvtársaknak szól a szó?
elmondjátok, hogy ez mire jó?
de legyen, van pár jó tanácsom,
(bár ebből most se lesz több kalácsom),

nézd meg minden nap, hogy vajon jól eldugtad
a piros könyvecskédet? számítva arra hátha kell még,
és mikor az első sorba ülsz a templomban elég
körültekintő vagy, hogy a plébános ne lásson?
(mert Te is ott voltál azon a tanácskozáson,
hogy miként küldjétek ki a faluból az Istent,
mert nem jár szemináriumra, a lehetetlent
Te megcsináltad (a semmiből az első lettél)
kocsi évente (másnak sose), és pult alól vettél
narancsot, banánt, mikor minden kis kölyök
 - ha mert szólni - az anyjának könyörgött:
EGY NARANCSOT UGYE HOZ JÉZUSKA (és kapott,
nem narancsot, de pofont - MÉG APÁD KIRUGATOD
BÜDÖS KÖLYOK), szóval ennyit "elvtársam",
valamire válaszolj: (csak azért, hogy megnyugodjam)
- ha a választás napján felébredsz, és ásítozó nejed
megkérdezi: - MSZMP vagy Fidesz, mire tegyek ixet?
                                           nem röhögöd el magad?

Kedves Évi!

Csak lesek ki a szememen, hogy egy hízelgő kis verssel teljesen az ujjad köré tekerted ezt az egyébként agyafúrt vénséget. Bánja a fene, hogy a te nevedre kerültek az olajkutak, rengeteg macera van velük... (no persze a zsozsó sem kevés:)

Én szerényen beérem a nappalimat megtöltő aranyyal, gyémánttal drágakővel, meg a kis ládikónyi részvénnyel.

Lásd, hogy a macerás munkában sem hagylak magadra, szabaddá tettem magam a jövő hétre, sőt a hírtelen 2 órányi öregedést is bevállalom. Zsúfolt hetünk lesz, ha azon a héten még itthon is céget alapítunk, legalább nem fogunk unatkozni. Előre szólok, hogy a csütörtök estém foglalt, Cinke találkozóra megyek. Egyetlen aprócska kérésem, hogy a kutyámat vihessem. Ugyanolyan vénség, mint  kedvenc sejkünk, de közel 15 év alatt valahogy odagyógyult a szívemhez.

Megoldható?

Puszi Marika

Donna Marikának ajánlom szeretettel. A jövő héten indulok Kuvait Államba - Bp.-től 3185 km, időeltolódás + 2 óra, extrém időjárás - ugyanis ezt a verset "szereztem" a kilencvenesnek, tutira el volt tőle ájulva, úgyhogy gyere velem Marika ha gondolod, mert át kell vennünk az olajmezőket, a kutakat, az ajándékunkat. Várom a visszajelzésedet, mert indulok a rep.térre, megváltani a jegyeket. Feltétlenül üzenj ma, egyébként átküldöm Neked is a verset, hátha... bejön!

Édes kicsi szíved remeg, drága kicsi sejkem,

tudom én, hogy mit szeretnél, ne hidd, hogy csak sejtem!

Fogd kezedbe ceruzádat, vésd ide a neved,

ajándékozod most nekem tested, szíved, lelked!

Nekem adod gyémántodat, részvényeket százat,

ezért rögvest megcsókolom én a pici szádat,

aludj szépen, elfáradtál, gyönyör, mámor holnap,

kilencvenet betöltötted, gyere hozzám, hol vagy?

Széles mosoly kis orcádon, ne remegjen kezed,

itt áll már a részvényeken szépséges kis neved!

Mától kezdve enyém lesz a vagyonod, a kutad,

szivárvány is Neked ragyog, nekem mutatsz utat!

Ez volt a nyerő és enyém az olajmező! Addig amíg távol leszünk, megkérjük a kincstárnok Zsuskát, hogy vigyázzon a bársonyszékünkre, mert azért azt megtartjuk, sőt nekem még egy tárca nélküli szék is kellene, de ez a FŐNÖK-től függ, mert ő osztja szét végérvényesen a székeket, illetve ő hagyja jóvá az alakuló ülésen, melynek már készen vagy a jegyzőkönyve. Jövő héten kerül beterjesztésre! Neked is részt kell venned Marika, mert Nálad nélkül nem működik és ha már alapítunk, akkor csináljuk meg rendesen, ne legyenek hézagok, támadási felületek!

Szeretettel: Évi

Azt mondta a doki a hencsergőn ülve,

zsugorzsigerzsugorodás testemnek fő műve!

Padlizsánkrém nedve gyógyhatású rája,

nem lesz soha többé mocsárláz-allergiája!

Kisködmönzseb üres, doki ülve, állva,

madárkelepce csak, gyógyításnak ára!

Nem kisködmön, nem is zsebe…

Padlizsánkrém se fér bele!

Beleférne egy csomóba…

Hencsergő kis, szűk dióba.

Mocsárláznak… allergia? Fiatalos elbutulás…

Nincs tovább, ez már a zsugorzsigerzsugorodás!