Nem tudom  lelkem most hol  kóborol
a bársonyos éjben  vagy a bűnös hajnalon
hol  reszketve vonaglik még  a boldog vágytól,
vagy próbál lenyugodni  a gyönyörű mámortól.

Némán őrzi a titkot  mit tőle kapott,
attól   akit  mindenkinél jobban imádott.
Mámoros éjben  a lelkek ölelkeztek
és egymást ölelve  testet öltöttek.

Lelked nem engedi, hogy parancsolj neki
nem tilthatod meg  kit öleljen vágyakkal teli,
ő akkor él   ha szabadon szárnyalhat,
majd ő választja ki  aki részévé válhat.

Engedd őt repülni   visszatér hozzád
majd azt hozza neked akit  te  is hoznál. 
Egy részét lelkednek  kit az úton megtalált,
két testben  egy lélek   Te és Ő eggyé vált.

Együtt repültök az álmok mezején,
boldogságban úsztok  az élet tengerén
ölelve nézitek egymás mosolyát és
 nem engeditek el   egy életen át.