Az én imám...

Istenem!
Ki a lélek rejtekébe látsz,
hallgasd meg imám!
Fogd meg gyenge kezem,
lásd könnyeim,
ne sújts le rám haraggal,
védelmezz, oltalmazz,
ontsd felém megváltó
tiszta fényed!
Oldozz fel vétkeimtől,
hadd vessem le utamnak
tisztátlan porát,
leljem a holnap felhőtlen kövén
a békesség szent templomát!

Istenem!
Ne legyen félelem a szívekben!
Adj enni az éhezőknek,
a nincstelennek menedéket,
gyógyulást a szenvedőknek,
családoknak otthont, békességet!
Legyen őszinte a mosoly
és igaz a tekintet,
semmivé váljanak,
a céltalan percek!
Szórd szét a szeretet szirmait,
s boldog érzés
fonja át a szenvedő világot!
Legyen részünk a jóság,
a nemesség,
bölcsesség és türelem,
ne éljünk hazugságban,
a fohász mindig igaz legyen!
A világ teli haraggal,
hol pofonként ütnek a szavak,
s nem értik az emberek,
a jólét forrása a szív,
nyújtsunk egymásnak
segítő kezet!

Istenem!
Hiszem, hogy meghallgatsz,
figyelsz rám!
A legsötétebb éjben is
világít a fény,
üzend meg, adj jelet,
hogy van még a világnak remény!
Gyógyítsd meg sebzett szívemet,
s erősítse töretlen hitem
az önzetlen, tiszta szeretet.
Ámen!

György Viktória Klára
Csongrád

2013.10.14.

Köszönöm kedves barátnőmnek Zsuzsonak, hogy megvideósította a versem...