Címlap

"Fogas" kérdések

siktár éva képe
siktár éva, 2016, december 16 - 05:02

 





Történetem az 197o-es évek elejére tehető, egy roppant kellemetlen emlék lett volna, hogyha megvárom a végkifejletet. A sor-és hívatásos állománynak külön szerződése volt a helyőrségben egy fiatal fogorvos házaspárral, akik ellátták a katona pácienseket.
Akkor már két éjszaka nem aludtam, mert a baloldali leghátsó rágófogam úgy döntött, hogy támadásba lendül ellenem. Rohadt ellenség volt, mert kiszámíthatatlanul támadott, hogy miért is nem jelentette be előre, hogy érkezni fog rettenetes lüktető fájdalom kiséretében, nem tudom. Nem tudom, dehogy nem tudom, hiszen az ellenség soha nem jelenti be, hogy érkezni fog.Még ha fog, akkor sem! Hát hogyan? Akkor talán még előre felkészülhettem volna, mondjuk egy jól irányzott jobb egyenessel vagy ballal a képébe vághattam volna, vagy egy kis demalgon tablettával vagy injekcióval szemközt priccolhattam volna, ha tudtam volna, hogy érkezik. Reggel elmegyek a fogászatra, egye meg a fene, elmegyek. Igaz, hogy paráztam nagyon, mert a fogorvos házaspár egyik fele - a nő - hírhedt volt kegyetlenségéről. Ezt onnan tudom, hogy a katonák mesélték, hogy hacsak lehet a férjhez menjek, mert a feleség kegyetlen szadista, Kijelentette, hogy ő nem ad egész adag érzéstelenítőt a katonáknak - hiszen azért katonák, hogy ki kell bírniuk a fájdalmat, minden neműt, akár csak egy sima kis foghúzásról is legyen szó. Úgy is tett, nem kímélte sem a sor, sem a hivatásos állományt.
Nos ezeknek a tényeknek a tudatában indultam el másnap reggel. Lesz ami lesz, legfeljebb beledöglök a fájdalomba, de csináljon valamit, mert így is elviselhetetlen a fájdalom.
És itt - utam közepette, mely nem volt hosszú egyébként, de kétszer, háromszor, négyszer is talán, vagy ötször is megkerültem az orvosi rendelőt, mire végre elhatározásra jutottam, hogy bemegyek. Bemegyek én, ha addig élek is. És ekkor történt a nagy csoda. Éppen baktatok fel a rendelő tizenkét lépcsőfokán, és mintegy végszóra megszűnik a fájdalom. Mintha soha nem fájt volna. Rögtön arra gondoltam, hogy milyen érdekes is az emberi elme. Most a végkifejlet előtt azt jelzi, hogy nem fáj a fog, mi a fenének jöttél ide? Majd, csak indulj haza felé, újból támad az ellenség.
No mindegy, gondoltam, meggyőztem magam, ne légy már gyáva nyúl, leültem a várakozók közé, a személyi igazolványom átadásával, melyet az asszisztencia elkért, megkezdődött hányattatásom. Egyénként hívtak be bennünket - sokan voltunk -, de én közben azon imádkoztam - nem szoktam, de akkor valami ösztönszerűen motyogni kezdtem valamit, talán könyörögtem, hogy drága jó istenem most segíts, nem tudom, hogy hallotta-e, valószínűleg, mert még mindig nem fájt a fogam. Tulajdonképpen azért imádkoztam, hogy a házaspár férfi tagja legyen ma az ügyeletes, mert attól nem kell parázni. Nem volt szerencsém, mert Zita volt az ügyeletes, ezt abból is kikövetkeztettem, hogy néha néha kihallatszott egy-egy emberi üvöltés a rendelőből, pedig a katona az bírja a fájdalmat. Na persze, a halott katona, az biztos, hogy bírja, de ezek hús-vér emberek voltak, hát bizony ordítottak, szégyen ide-oda, fájdalmaik voltak.
Rohadtul paráztam, már én is megkaptam az érzéstelenítő injekciót, no de olyan sokára kerültem volna sorra, hogy már nem is éreztem az érzéstelenítő hatását.
Különben is, morfondíroztam. Elmegyek, itt hagyom a fenébe az egészet, hogy a személyim ott marad, teszek rá, majd megkérem a parancsnokomat, hogy könyörögje vissza a dokitól. Gondolataimat tett követte. Érzéstelenítővel a kis pofámban szépen halkan kisunnyogtam a rendelőből és elindultam haza felé. Büszke voltam magamra, na ugye, hogy nem is fáj, mert akkor még tényleg nem fájt, megörültem rettenetesen. Haza felé rövidebb volt az út, jól éreztem magam, örültem, hogy megúsztam. Persze, hogy megúsztam, mert úgy akartam. A férjemnek feltűnt a vidámságom, mondta is egyből:
- Látom édesem, nem fájt a foghúzás, mert különben nem lennél ilyen vidám. A férj volt ügyeletes? Ő jó fej, nem olyan szadista mint a felesége.- mondta a férjem, bár egy párszor rám nézett, hogy nem látta a kis gombócot a számban, amit a foghúzás után helyeznek az orvosok, de nem foglalkozott velem tovább.
Eljött az este, csillagok jelentek meg az égen, milliónyi, és akkor kaptam az első támadást. Mit ne mondjak az a csillag amely az égen volt kevés ahhoz, amit én abban a pillanatban láttam, amikor az első találatot kaptam. Nem tudtam megítélni a fegyvernemet, hogy kézigránát volt-e vagy aknavető, vagy sorozat lövés, tény, hogy felordítottam. A férjem felriadt, hirtelen nem tudta, hogy mi történt velem, ijedten kérdezte:
- Mi történt édesem? Mi fáj ennyire?- mondta aggódva és várta a választ.
- Mi fáj, mi fáj kedvesem, hát a fogam!- mondtam keseregve és a demalgonos fiolát próbáltam lereszelni, hogy gyorsan ellentámadásba lendüljek.
- A fogad, egy másik?- kérdezte aggódva.
- Jaj, dehogy egy másik, ez az egyik, nem húzattam ki tegnap - mert akkor éppen speciel nem fájt, meg különben is paráztam, megszöktem, mert Zita rendelt, a feleség és tudod, hogy mi volt a véleménye a katonákról. - mondtam neki tovább sírdogálva.
Miután bevettem az éjszakai demalgon adagot, kissé megszünt a támadás, talán úgy másfél órára, de azután újra támadott a sereg!
Alig vártam a reggelt, megbeszéltük, hogy másnap reggel elkísér a férjem a vesztőhelyre, most már nem volt apelláta, gondoltam, ha meg kell dögleni, hát legyen, tök mindegy, hogy melyik harcban esem el. Újból imádkoztam, hogy legalább a férfi legyen - a férj - másnap az ügyeletes. Szerencsémre ő volt, no meg ott volt a felesége. Mindketten ügyeltek. Besétáltam rettenetesen szégyellve magamat, Zita intett a kezével, hogy oda üljek az ő székébe, mert ő fogja kihúzni. Mondanom sem kell rohadtul féltem, biztos, hogy meglátszott rajtam, mert rákérdezett.
- Mi az hölgyem - elvtársnő - ennyire fél? (Mi az, hogy félek, rettegek, gondoltam, de nem mertem megszólalni, lesz ami lesz, gondoltam, legfeljebb itt halok szörnyet)- nem kell félni dupla adag érzéstelenítőt adok, Ön nő, én csak a katona-férfiakat szoktam egy kicsit megregulázni, hiszen az az elvem, hogy nekik bírni kell mindennemű fájdalmat.
Mindenesetre nagy kő esett le a szívemről, érzékeny búcsút intettem a fogamnak és pillanatok alatt túl is voltam rajta.
- Mégis csak rendes ez a doktornő, bár nagyon sajnáltam az utánam következő kollégákat, akik férfiak voltak.

 

 

Legújabb irodalmak

Típus Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólássorrend változtatása
Irodalom Torkos László Örökre együtt / Für immer zusammen toni 2024/04/17 - 08:15 2024/04/17 - 08:15
Irodalom Torkos László Az érdem / Der Verdienst toni 2024/04/16 - 08:45 2024/04/16 - 08:45
Irodalom Madách Aladár Megkézdezném a liliomot / Ich würde die Lilie fragen toni 2024/04/15 - 08:51 2024/04/15 - 08:51
Irodalom Hajós Izsó: Révben / Im Hafen toni 2024/04/14 - 08:12 2024/04/14 - 08:12
Irodalom Havas István Két templom / Zwei Kirchen toni 2024/04/13 - 08:02 2024/04/13 - 08:02
Irodalom Fejes István: Titanic / Titanic toni 2024/04/12 - 08:13 2024/04/12 - 08:13
Irodalom Mikes Lajos Éjjel / In der Nacht. toni 2024/04/11 - 08:22 2024/04/11 - 08:22
Irodalom Gyöngyösy László Tisza partján / Am Theiss Ufer toni 2024/04/10 - 09:06 2024/04/10 - 09:06
Irodalom Rigó Tibor Színesedik már / Es wird bereits bunt toni 2024/04/09 - 08:39 2024/04/09 - 08:39
Irodalom Szentessy Gyula: Nem az idők / Nicht die Zeit toni 2024/04/08 - 09:57 2024/04/08 - 09:57
Irodalom Csizmadia Sándor: Beteg vagy / Du bist Krank toni 2024/04/07 - 10:06 2024/04/07 - 10:06
Irodalom K. Lippich Elek A mosolyok / Das Lächeln toni 2024/04/06 - 08:37 2024/04/06 - 08:37
Irodalom Rigó Tibor Eszemben jutottál / Du bist mir in Sinn gekommen toni 2024/04/05 - 09:09 2024/04/05 - 09:09
Irodalom Szulik József A segítő Szűzanya / Die hilfreiche Muttergottes toni 2024/04/04 - 09:09 2024/04/04 - 09:09
Irodalom Szilágyi Sándor: Hajladozik / Er biegt sich toni 2024/04/03 - 10:13 2024/04/03 - 10:13

Legújabb hangzóanyagok

Típus Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólássorrend változtatása
Audió Tompos Lilla: Karácsony ambrusa 2019/12/23 - 21:34 2019/12/23 - 21:34
Audió Kék mezőben Góth László 2019/12/14 - 05:58 2019/12/14 - 05:58
Audió Szabó Melinda: Októberi látomás ambrusa 2019/10/12 - 19:26 2019/10/12 - 19:26
Audió Kelvin: Angyalka ambrusa 2019/01/15 - 22:18 2019/01/15 - 22:18
Audió Visszatekintő: Karácsony Pécsett 1918-ban ambrusa 2019/01/02 - 12:54 2019/01/02 - 12:54

Legújabb fórumtémák

Típus Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólássorrend változtatása
Fórumtéma Megszűnt pályázat Markovics Anita 2019/12/31 - 13:41 2019/12/31 - 13:41
Fórumtéma Klapek Gabriella hímezve festő, énekes, zeneszerző prayer 2 2016/11/28 - 12:48 2018/03/31 - 00:43
Fórumtéma 2017. AKÍK Művészeti Pályázat prayer 2016/12/28 - 19:03 2016/12/28 - 19:03
Fórumtéma 2016 évi rendezvények capek 17 2016/01/14 - 11:27 2016/08/07 - 16:47
Fórumtéma CINKEfészek Antológia 6. Szt. Mártonnak ajánlva prayer 14 2016/04/17 - 18:06 2016/07/17 - 12:32
Fórumtéma CINKE klub Gyöngyivel prayer 20 2015/04/17 - 21:42 2016/07/09 - 14:15
Fórumtéma Cinke színdarab Emeraude 1 2016/04/25 - 09:38 2016/04/27 - 08:51
Fórumtéma Szent Márton évforduló pályázat prayer 5 2014/09/28 - 09:49 2016/03/01 - 22:47
Fórumtéma Ötletek, és a megvalósítás. prayer 164 2010/02/05 - 20:51 2016/02/02 - 14:28
Fórumtéma Aktuális pályázatok zsuska 177 2013/02/06 - 11:01 2016/01/26 - 12:16

Legújabb rendezvények

Típus Cím Szerző Válaszok Létrehozva Utolsó hozzászólássorrend változtatása
Rendezvény Tavaszi Varázs Fesztivál capek 2019/03/29 - 11:00 2019/04/12 - 12:06
Rendezvény Húsvéti nyusziles az Origó-Házban capek 2019/04/18 - 12:00 2019/04/12 - 12:02
Rendezvény Vidám farsang capek 2019/02/28 - 16:00 2019/03/14 - 12:11
Rendezvény CINKÉK a nagyvilágban - Lélekmorzsák capek 2019/02/22 - 17:00 2019/03/14 - 11:54
Rendezvény Versek Istenről, Hazáról, Szerelemről... capek 2019/01/24 - 16:00 2019/01/16 - 21:40