A fotót Czeczon Enikő készítette.

Az est moderátora Boros Bálint, a PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszékének végzett hallgatója volt, aki nagyszámú érdekes kérdéssel bombázta az írónőt, különös hangsúlyt fektetve a háttértörténetre, ami arra a szerelmes levelezésre irányult, amelyet Markovics Anita folytatott egy művésszel, aki felfedezte benne a tehetséget és a múzsát. Ahogy azonban a címben is írtam, ezt a beszélgetést a két költő között én „versezésnek” nevezném, hiszen poéma formájában történt. Reagáltak egymás megjelent műveire, így kommunikálva érzéseiket.

Az írónő a bemutató során elmondta, hogyan élte meg ezt a helyzetet, és kitért a könyv címének a megmagyarázására. Papírmasé doboznak érezte magát az egész levelezés alatt. „Ütötték” és „bántották”, de nem azért, hogy a legjobbat hozzák ki belőle. Többes számot azért használok, mert egy másik költő is bekapcsolódott ebbe a levelezésbe. Markovics Anita egy múzsa volt, akivel játszott a szeretett ember és annak barátja, de mindezek ellenére a megélt helyzetet versekbe tudta foglalni és az ekkor született legjobb írásai kerültek be első kötetébe.

Az estet tovább színesítették Anita felolvasásai, valamint Resch Gergely gitárjátéka. Az előadott versek között szerepelt a „Ha” című alkotása, amely a dokk.hu-n, az Irodalmi Kikötő oldalán kétféle verzióban is szerepel. A beszélgetés zárását követően kávék, házi készítésű szörpök, limonádék és koktélok kíséretében a vendégek egymással beszélgetve vitatták meg a kötetet és annak tartalmát.

A bemutatott könyv kézről kézre járt, hogy beleolvassunk és általa bepillantást nyerjünk az írónő lelkébe, életébe, de mindemellett erős költői képeket is kapjunk, illetve a kortárs irodalomra oly jellemző szókimondó, újszerű stílusba is belefussunk. Azok, akik eljöttek, egy kellemes beszélgetés részévé váltak és magukkal vihették a kötet üzenetét: „Tegyétek le a botokat. Hagyjátok abba a püfölést. Ne hajtogassatok Pinatát magatokból.”