Anyád

Aki jó volt hozzád, az volt az anyád,

minden pillanatban gondolt ő reád.

Ha sorsod megvadult, s látta, hogy elüt,

félre tolt az útból, s elé ő feküdt.

Aki jó volt hozzád, az volt az anyád,

ha fáztál, a lelkét terítette rád.

Átvette terhedet, hogy azt ne te vidd,

simogatta sebed, sírta könnyeid.

Hogyha megbántottad – mért bántottad őt?

Nem sírt ő sohasem a szemed előtt.

Nem hangzott ajkáról soha-soha vád,

akihez rossz voltál, az volt az anyád.

Falu Tamás: 1881 – 1977

Deine Mutter,

Deine Mutter, die, die zu dir immer gut war,

sie war jeden Moment für dich erreichbar.

Wenn das Schicksal schlug, sie ist sofort erschien,

stiess dich auf der Seite ‘d legte sich vor ihn.

Deine Mutter, die, die zu dir immer gut war,

wenn dir kalt war, gab dir der Seele gar.

Sie hat deine Last auf sich genommen,

pflegte deine Wunde, zart und besonnen.

Wenn du sie verletzt hast – warum auch immer?

Vor deinen Augen weinte sie, nie ‘d nimmer.

Vorwurf kam niemals über ihrem Munden,

zu der du gemein warst, war deine Mutter.

Fordította: Mucsi Antal-Tóni