Madame Degard
          - amolyan költőféle nőszemély.

Első versét az ihlette,
hogy a tan'tó néni
szép verssel Télapót megtisztelni
nem engedte
- hét vagy nyolcesztendős lehetett ekkor -
s aztán sorra jött a többi
- hogyan szóltak?
Hamar elfeledni
sajátom is tudom, fellelni
azóta se' sikerült.

Az is gyorsan kiderült,
művem hiába tetszetős;
ha ismert, könyves művész
nem vagyok:
díjat nem is kaphatok.

Prózában ritkán jeleskedem
- az is inkább véres tetem.
Tovább nem is tettetem,
hogy kiváló tehetség vagyok.
Halál után jön a hírnév-
csinálják így a nagyok
én akkor inkább hús-vér maradok.

Termetem nekem így épp megfelel
Kezem különleges:
bal, s mint ilyen kétszeres.
Serénység nem erényem
mások mondják tán: a szerénység sem...
S ilyen szóval ha törődök
lelkem soká törődött.

Nagy az Isten állatkertje-
mondják, s ezért állatpárti vagyok
parlamentet, politikát, vitát
- mondván: rám ott úgyse' hallgatnak -
inkább másokra hagyok

Ennyit szólnék magamról
legyen mindez elég
s ha olvasván műveim
értik, szeretik - az bizony derék.