Rendhagyó tudósítás, élet és halál között

Kérlek ...kérlek... ugye nem akarsz elengedni? Ugye nem? Tudom, hogy most rettenetesen érzed magad - .persze hogy tudom, - veled együtt szenvedek. Emlékszem, mennyire nehéz volt, az első kezelés
után. Mikor aggódva néztelek. és reszkettem érted, mert Éreztem  milyen nehéz nyelni, a szád tele hólyagokkal, sebekkel, mart és csípet minden, közben vérzett az ínyed.

De akartál, és megmaradtam, elrejtőztem benned, és csak mosoly született a mostanáig az arcodon.

Jaj, de most az esélyeid – ami az enyém is - egyenlő szinte a semmivel.
Reszketek a félelemtől, és tudd meg, A TE akaratod az én erőm. Mert látom, ahogy bujkálok benned, hogy mi gyötör, és a kínok kínját okozza. Már megint vizsgálaton voltunk, RTG .és Uh, - és minden ami lehet.
Itt könyörgöm, vegyétek észre, - de hiába, - a felvételen nem látszik, és megőrjít ahogy fáj a hasad.

Most megjelent az első lyukacska, segítsééééég, kérem valaki, Segítsééég,j  aj még egy,..

Ekkor megéreztem, ahogy a hordággyal megindultak az Intenziv felé. Pillanatok sokan lettek körülötted, és a sebész azt mondta, vállalom! Szerettem volna átölelni, de akkor mi lesz veled, így maradtam. Kitörő
örömmel fogadtam a döntését, mikor elindultunk a sebészetre. Boldog voltam. Boldog és mégis, valami furcsa félelemben remegtem, mert éreztem,
mennyire akarsz, és mégsem tudsz megtartani. Kiengedtél, én csak néztem rád megrökönyödve, - szóval - így nézel ki, ha meghalsz.

Ki lökdösődik, ki üt ver engem? - jaaaaj - hurrá visszamehetek!

Még alig tértem észhez, és máris valami fájdalom hasított belém, amit te, nem is érezhettél, szerencsére. Elcsodálkoztam, mit csinál ez az EMBER?
Úgy jár a keze mint a gép. Mégis vigyáz rád, óvatosan teszi a dolgát. De közben megszabadít cca 1 méter béltől,.kitisztítja a hasüreget,.és a már az összevarrt belek fölött bezárja a sebet.

Uram atyám! Már megint kívülről látlak, és az öltéseket a hasadon. Ezt márismerem! És a következő percben megint a tied vagyok

Lassan megindulnak veled,. bevisznek a sebészeti Intenzívre, és kezdődik a várakozás. Édesanyád megcsókolhatja a homlokod, és átengedi azt az egy
helyet - neki - a kislánynak akit annyira szeretsz, aki annyira szeret!

Ma már áthoztak a Bel. ITO – ra. Csak néhány nap telt el, és újra hallhatom a hangod….Hm… az első kérdésed, hogy van a szobatársad? Nyugodj meg,
ő már sétál a folyosón.Közben arra gondolok, én azért maradtam meg neked, mert a sebész varázsolt.
Nélküle esélyünk sem lett volna, hog megmaradjunk egymásnak.
Ő is azt mondta, csak Nulla esélyt tud adni, de abba beleadja amit csak lehet.

Köszönöm, köszönöm - mert én sem éltem volna túl, amit csak veled lehet, mert Én vagyok a
Te 22 éves ÉLETed


A történetnek 3 év múlva, minden ragaszkodás ellenére vége lett.