Karácsonyi gondolatok karácsony után és újév előtt!

Igaz, ezeket a gondolatokat az egyik irodalmi oldalon, valamikor régen, mint Karácsonyi gondolatok címe alatt írtam, de Újévkor is el lehet rajta gondolkodni.
Ezekben az ünnepi napokban egy kicsit elgondolkodtam a világról, a benne élő emberekről, és a kettő egymáshoz való kapcsolatairól.

Az öregség, a tudás, az intelligencia, a bölcsesség, azt mondják, ezek a hatvan, a hetven, a nyolcan évesek privilégiuma. Én személyesen mindig ezek a fogalmak ellen voltam, amit sokszor, ha az ember nyitott szemmel és füllel él, akkor mindennap megkapja a bizonyítékát annak, hogy a való életben ez nem így van.

Az magas életkor magában, semmi bizonyíték sem a tudásra, sem az intelligenciára, sem a bölcsességre, hanem egyedül az átélt élet tapasztalataira. A tapasztalat pedig nem az átélt történeteknek az összege, hanem az azokból levont értékesítések. Már Gogol is azt írta:
„Úristen! Micsoda óriási különbség e kettő között: ismerni az embereket, és hasznát venni az emberismeretnek.”

A mindennapi életben szinte hihetetlen, mennyi vagyon fekszik parlagon, úgy a szellemi, mint az anyagi oldalon. Mennyi idős ember él, kinek a tudása, vagy a vagyona óriási, van akinél mindkettő, és senki sem veszi hasznát, vagy ő saját maga őrzi, és nem hajlandó egyiket sem továbbadni. Ismerőseim körében is van az egyikből és a másikból is.
Az egyik a párnája alatt őrzi a pénzét, és csodálkozik, hogy nem jól alszik, a másik magába öli a tudását, és azon töpreng, miért is nem szeretik őt a fiatalok.
Mindkettőnek hatalmas vagyon van a birtokában, de konokul megtartja magának. Az egyedüli különbség közöttük, hogy az egyik itt hagyja amikor meghal, a másik magával viszi a sírba.
Az ilyenek sokszor magukat még bölcs embernek is tartják, habár már Seneca is leírta:
„Ha azzal a korlátozással adatik a bölcsesség, hogy mélyen elzárva őrizgessem, és ne hirdessem, vissza fogom utasítani. Nincs olyan érték, amelyet társ nélkül birtokolni kellemes volna.”

A másik az iskolai képzettség. Arra, hogy az iskolai képzettségnek, semmi köze sincs az intelligenciához, arra az egész világ politikusai, naponta szolgálnak számtalan példával. Nagyon sok akadémiai képzettséggel rendelkezik, de a mindennapi életében ezt sikeresen tudja álcázni. Egy ismert közmondás is azt mondja:
„A buta fecseg, az okos beszél, a bölcs hallgat.”
Ezek szerint egy politikus van amikor okosan beszél, van amikor fecseg, de ritkán hallgat bölcsen. Vagy akkor, amikor éppen hallgat, Ábrahám Lincoln idézetére gondol:
„Jobb csendben maradni, és hagyni, hogy azt gondolják, buták vagyunk, mint megszólalni, és minden kétséget eloszlatni efelől.”
De ahogy beszél, és főleg amit mond, az sűrűn megkérdőjelezi még az intelligencia jelenlétét is.

Egy amerikai üzlet ember, Warren Edward Buffett, azt mondta egyszer:
„Az emberek megítélésében három tulajdonság fontos: tisztesség, intelligencia és energia. Az első nélkül a másik kettő halálos.”
E mondásának az igazságára a történelem is sok bizonyítékkal szolgál.
Ez az ünnep, a Karácsony, az Újév, a jókívánságok, szóval az ajándékozás napja.
Jó volna, ha ezt nem csak szavakban tennénk, amelyekkel tele van itt is minden oldal, hanem tettekkel is.

Az idős emberek, a szellemi tudással rendelkezők, a tudásukat nem szorongatnák görcsösen maguknak, hanem segítenének a fiatalabbaknak azt átadni, ha ez nem volna mindig könnyű dolog, de ha szeretettel tesszük, akkor még örömet is tud adni.

Azt sem kéri senki, hogy az anyagilag jobban állók, mindenüket odaadják. A megértés is sokat jelent, de sajnos van sok olyan eset is, amikor egy kabát jobban melegít, mint a megértő szó.

Minden olvasónak szép ünnepeket kívánok
üdv Tóni...