Adj most életet, életed kapott éveinek

Legnagyobb problémája egy svájci magyarnak
mit fog majd csinálni a sok munkaév után:
Haza megyek e akkor, hogyha nyugdijaznak,
vagy csak ülök itt, mint egy öreg orangután?“

Ő mindig csak egy biztos munkahelyet akart
eddig csak működött, többet mint amennyit élt,
az életében mindig mindent összekapart
gyárban is olyan volt, mint egy jól működő gép.

Öt nap csak a munka volt az élet szerepe
öt napját a hétnek a gyár szabta meg neki
minden hétvégét a családjának szentelte,
az volt híre, hogy szavát soha meg nem szegi.

Most egyszerre az életben minden másképp lett
egész héten reggeltől estig csak otthon van,
egész nap nem lehet a felesége mellett
valamit tenni kell mielőtt össze roppan.

Imájában a sorstól mindig csak azt kérte
meghitt szeretettben, még sok-sok évet éljen,
életének az volt, a legnagyobb értéke,
hogy munka és család, egy kalap alá férjen.

És most az éveivel nem tud mit kezdeni,
a mindennapi hajszát, el kellett feledni,
akkor élete, csak éveket akart kapni,
nyugdíjas éveknek, most életet kell adni.

Itt megtalálta végre élete értelmét,
ő ír, olvas és fordít, délelőtt, délután,
s ha eljön a nap mikor lecsukja a szemét
a neve az megmarad, egy kopott keresztfán.

Mucsi Antal-Tóni   2010 Február 12